Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-154
Âz országgyűlés képviselőházának 15 A. A magyar ipar egyik büszkeségét óhajtom most megemlíteni, amikor a Magyar Királyi Technológiai és Anyagvizsgáló Intézettel kívánok foglalkozni. Ennek az intézetnek agilis, fiatal vezetője, Vér Tibor Œtjenzés a jobboldalon és a középen.), elejétől végig megmutatta nekem ezt az intézetet és alkalmam volt látni, milyen nagy gondolat vonul végig az egész intézmény munkálkodásán. Ez a gondolat az, hogy a nyersanyagokat, a természeti kincseket s általában az energiaforrásokat mindenütt a leggazdaságosabban és a legtakarékosabban használhassuk ki* Ehhez elsősorban szakértelem szükséges és ezért kell a szakértelmet fokoznunk, ezért kell módot és alkalmat adnunk arra, hogy anyagvizsgálatokkal, továbbá ipari továbbképzéssel ezt a szakszerűséget és ezt a szakértelmet a lehető legmagasabb fokra emelhessük. Ennek az intézménynek munkássága a következő osztályokra terjed ki. Keretébe tartozik az alumínium- és könnyűfém-kutató állo : más, az automobilkísérleti állomás, az állami gépjárművezető, tanfolyam, a Jüzelőszerkísérleti állomás, a lőfegyvervizsgálati állomás és ep-v textilosztály, egy általános gépészeti osztály, papír, gumi, elektrotechnikai és kémiaitechnológiai, bőr, zsír, olaj és egyéb technológiai osztályok, végül a kazánvizsgáló osztály. Különösen fontos, hogy továbbfejlesztessék az a nagyszerű műszaki könyvtár, amely mar eddig is rendelkezésre állott ennek az intézménynek s amelyet (bármely magyar ember bármikor korlátlanul használhat, amelyből tudását gyarapíthatja. De ezenkívül ennek az intézménynek kell lennie annak az alapnak, amelyből az ipari kísérletügy majd kisarjad. (Helyeslés.) A nagy Darányi annakidején mesterien oldotta meg a mezőgazdasági kísérletügyet. Más mintára, — mert hiszen a mezőgazdaságnak más a jellege, mint az iparnak — de ugyanezeken az alapokon kell megoldania ennek az intézménynek azt, hogy laboratóriumi kutató munkákra adjon lehetőséget. (Helyeslés.) Amikor az intézet vezetőjével értekeztem, tudomásomra jutott az, hogy a .mostani épület teljes birtokbavételével módja es alkalma lenne arra, hogy részben alsóbb ipari képzettségű embereknek, részben kész mérnököknek témákat és lehetőségeket adjon arra, hogy ott laboratóriumi kutató munkát végezhessenek. A legnagyobb és legnagyszerűbb előrehaladást várhatjuk a magyar iparban, ha ezt az intézményt a lehető legmaradéktalanabbul azzá fejlesztik, amivé előbb említett agilis vezetője fejleszteni szeretné. A szabadalmi bíróságot is természetszerűleg fejlesztenünk kell, tekintettel arra, hogy a mai idők állandóan új találmányok kiagyalására késztetik az embereket és ezáltal olyan munkatorlódás áll ott elő, hogy az ügyeket a mostani kereteken belül nem tudják el intéz m. Az ipari kormányzatnak rendkívül nagyjelentőségű munkaköre a városfejlesztés és az országfejlesztés. Ha ugyanis fejlesztjük a várost, ha fejlesztjük a községet, akkor fejlesztettük az országot is. Ehhez a városfejlesztéshez azonban nem elégséges a.z a műszaki személyzet, amely az iparügyi minisztérium rendelkezésére áll, mert hiszen mindössze négy olyan mérnök van, aki ezzel a kérdéssel foglalkozni tud. Ebből a helyzetből adódik azután az, hogy 56 városunk közül csak 26 városnak van csatornája és csak 47 város van ellátva vízvezetékkel, a többiben régi kutakból merítik a vizet. A Felvidék visszacsatolásával kapcsolatban ülése 1940 november 18-án, hétfőn. '.'48? ennek az ügyosztálynak elsőrendű feladata az, hogy a fő útvonalakat véglegesen kijelölje. T. Ház! A vidéki lakosság érdekében rendkívül kívánatos volna az, hogy a kőművesmesteri képesítést csak előtanfolyam, majd továbbképző tanfolyam Után adják meg az államépítészeti hivatalok keretében működő bizottságok. (Közi Horváth József: Viszont ne vegyenek el minden jogot tőlük! — Ügy van! Ugy van!) Ez a vidéki élet egy kérése, amelyet én mint kívánságot, ezúton vagyok bátor a t. Ház elé terjeszteni. Mélyen t. Képviselőház! A magyar iparnak ragyogó teljesítménye volt az, amelyet a hadseregfejlesztés során produkált. A legteljesebb elismeréssel kell itt meghajolnom a magyar ipar előtt, mert hogy ilyen felkészültséget mutatott, ilyen rövid idő alatt ilyen nagyszerű anyagellátást tudott produkálni, az elévülhetetlen érdeme marad. Ilyen csúcsteljesítményt azonban csak úgy tudott produkálni a magyar ipar, hogy ezen a téren az ipari és honvédelmi miniszteri szervek a legteljesebb mértékben együtt tudtak működni. (Ügy van! Ügy van!) A hadiipar ellátása miatt korlátoznunk kell a luxuscikkek gyártását. Egyéni kényelmünkről sok helyen és sok tekintetben le kell mondanunk, semmiféle áldozat sem lehet azonban sok ezen a téren, amikor hazánk lábaihoz rakjuk le ezeket az áldozatokat. A vezető szervektől nyert értesülésem szerint külön dicséret illeti meg <a magyar munkásságot, mert a hadiiparban —• egyes, nagyon csekély kivételektől eltekintve — a munkafegyelem elsőrangú volt. Különösen kitűnt ez az állami bányáknál. Például a komlói kőszénbányánál a munkásság hazafias érzése és a jó vezetés volt az, ami nem engedte meg a munkásságnak, hogy egy pillanatra is meginogjon, amikor társaik arra próbálták csábítani őket, hogy a magyar termelésben olyan zökkenőt okozzanak, amely kátyúba vihetne az ország szekerét. A komlói munkásság azt mondotta, hogy igenis, vannak kérései, kéri ezek teljesítését, de meg van győződve arról, hogy szociálisan gondolkodó vezetősége ezt meg fogja tenni és ebben a meggyőződésben a komlói állami bánya munkássága nem is csatlakozott a munkabeszüntetéshez. T. Ház! Amikor én még egyszer hivatkozom a Baross Szövetségre, nem akarom ismételni azt, amit a kereskedelmi tárcát ismertető előadótársam mondott, de ugyancsak meg kell hajtanom a teljes elismerés zászlaját az előtt a keresztény iparos-szervezkedés előtt, amely mindenütt iparkodik előljárni abban, hogy a keresztény ipart arra a piedesztálra helyezze, amelyre való. Mélyen t. uraim ! Amikor végére értem az ipari tárca költségvetésének, méltóztassék megengedni, hogy az emberi lélek minden legtitkosabb rezdületének legkiválóbb ismerőjéhez, a nagy szellemóriáshoz, Shakespeare-hez folyamodjam, aki azt mondotta: »Nem jajgat a bölcs tétlen veszteségein, sorsát javítni hozzáfog vígan«. Ebben a szellemben kérem én az iparügyi tárca költségvetésének elfogad'sát. Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök- Szólásra következik a vezérszónokok közülf vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Gruber Lajos! Elnök: Gruber Lajos képviselő urat illeti a sző.
