Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-154
488 Âz országgyűlés képviselőházának 15'4. ülése 194-0 november 18-én, hétfőn. Gruber Lajos: T. Képviselőház! Az a tény, hogy a kormányzat az iparügyi tárcát csak ' 15 millióval, a földinívelésügyi tárcát pedig 53 millióval dotálja, mutatja azt, hogy parasztállam vagyunk, tehát ipari politikánknak mindig az ebből folyó szempontokat kell szem előtt tartania. Elsősorban is az a kötelességünk, hogy iparral rendelkező elsőrangú mezőgazdasági állammá váljunk és ne legyünk mezőgazdasággal rendelkező másodrangú ipari állam. Ha azt nézzük, hogy elsősorban mezőgazdasági iparunkat kell kifejlesztenünk és e téren megteszünk minden le. hetőt, akkor egyúttal egy másik követelménynek is eleget tettünk, és pedig az ipari decentralizáció követelményének. Sajnos, tény . az» hogy ma Magyarország iparvállalatainak, gyárainak 43%-a Budapesten és környékén ,. van. Azt hiszem, nem kell bővebben beszélnenj arról, hogy különösen háború esetén mit jelent az, ha a jelentős iparüzemek mind a fővárosban és a főváros körül vannak elhelyezve, A legsürgősebben 'végre kell tehát hajtanunk az ipar decentralizációját. Az ipari decentralizációnak igen nagy jelentősége van gazdasági, szociális és honvédelmi szempontból. Elsősorban lehetővé teszi, hogy az agrár népfelesleget munkához juttassuk és megakadályozzuk a falvakról a városokba való áramlását. A munkásság vidéken kedvezőbb megélhetési viszonyokhoz jut, mint a nagy városokban. Az élelmezés, a lakásviszonyok jobbak; családi ház megszerzésének lehetősége könnyebb; nyugodtabb, egészsége' sebb öreerkori megélhetést biztosíthatunk számára vidéken. Egészségesebb és szebb munkahelyeket lehet létesíteni vidéken, mint a városokban. Fel lehet használni a ma heverő rejtett értékeket. Kedvezőbb biológiai feltételeket lehet biztosítani vidéken a munkásság részére, az egyke leküzdésének lehetőségre sokkal könynyebb vidéken, mint városokban. A honvédelem biztonságának növelése elérhető az ipartelepek területi megosztásával. ley ki tudjuk elégíteni a stratégiai és légvédelmi kívánalmakat. Kérdés azonban, hogy mit hova és hogyan telepítsünk. Ez a kérdés iparáganként clöntendő eh Itt az irányadó szempontok a nversanyaere^átás, az energiaellátás, a szállítási lehetőségek és a honvédelem parancsoló érdekei. Feltétlenül megállapítandó, hogy mely üzemek működtethetők szakmunkásokkal és melyek betanított munkásokkal. Vidéken elsősorban olyan üzemek alapítandók, amelyek nagyrészt betanított napszámosokkal vihetők. A decentralizálással kapcsolatban feltétlenül mellőzni kell a mammutüzemek létesítését és középüzemeket kell életrehívni. Ez azért is fontos, mert így a helyi kisebb erőforrásokat hasznosítani tudjuk. Ezek a középüzemek könnyebben tudják elviselni a gazdasági válságokat, könnyebb az átállításuk, nagyobb a mozgékonyságuk, azaz könnyebben lehet bővíteni őket és a hulladékanyagok gyűjtésének és hasznosításának szempontjából is nagyobb lehetőségek adódnak náluk. A vidéki ipartelepítés előmozdításáról elsősorban a kormányzatnak kell nagyobb összegek beállításával gondoskodnia. De bele kell ebbe kapcsolni a magánvállalkozást is. Lehet olyan megoldás is, hogy az állam saját tőkéjével és a magánvállalkozással együtt hozzon létre üyen iparüzemaliapításokat. A földbirtokreform, a mezőgazdasági telepítés pénzügyi , Összekapcsolása szükséges az ipartelepítéssel olymódon, hogy a nagybirtokok megváltására fordított tőkékeket ipari vállalkozások alapítására használjuk fel. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Feltétlenül szükségesnek tartanám az egyházi vagyon belekapcsolódását is az ipari vállalkozásba. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezzel kapcsolatban az államnak mintatelepeket is kellene a, vidéken létesítenie, még pedig egyrészt úttörés szempontjából minden iparágból különböző helyeken, másrészt ellenőrzés céljából is. E tekintetben igen fontosnak tartanám, hogy az önállósítási alapot kiszélesítsük. Szükségesnek tartanám, hogy elsősorban a kiváló, szakképzett kisiparosokat, kisüzemtulajdonosokat tudjuk tőke nyújtásával hozzájuttatni ahhoz, hogy üzemüket gyáripari középüzemmé tudják kifejleszteni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Oti, Mabi kölcsönök veendők igénybe, hogy a gyáralapításokkal kapcsolatban munkás és tisztviselő lakótelepek is létesülhessenek. Gondoskodnunk kell arról is, hogy ezek 1 a vidéken létesülő ipartelepek közmunkákhoz, közszállításokhoz jussanak. Az ipartelepítés azt is megkívánja, hogy a hatósági szolgáltatások: vasiít. posta, anyagvizsgálat, vám, hajózás, Oti, Mabi stb. lehetőleg helyben biztosíttassanak. Feltétlenül ki kell küszöbölni a vidék hátrányos helyzetét Budapesttel szemben. Szükséges a ; minimális munkabérek lépcsőzetes megállapítása a vidék és a nagyvárosok között. (Ügy van a szélsőbaloldalon. — Szöllősi Jenő: Ügy van! Sok a panasz nagyon!) Meg kell védeni a vidéki ipartelepeket a kartelekkel és a tisztességtelen versennyel szemben. Ki kell építeni a vidéken a pénzügyi szervezeteket úgy, hogy az üzemek pénzszükséglete zavartalanul ellátható legyen. Meg kell szervezni a vidéki szakoktatást. Bármennyi elismeréssel kell is adóznom itt az ipari szakoktatás kifejlesztéséért, mégis meg kell állapítanom, hogy a vidéken e tekintetben még hiányok mutatkoznak. A miniszter úr fegyelmébe ajánlanám, hogy a természetben bemutatott anyag helyett, amely költséges, inkább a filmbemutatásokra helyezzük a súlyt. A vidéki nagyobb centrumok ipariskoláit már a közeljövőben el kell látnunk filmbemutató berendezésekkel. (Szöllősi Jenő: Oktatófilm!) Ugyancsak gondoskodni kell^ ezzel kapcsolatban keskeny oktatófilmek készítéséről is. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A vidéki ipartelepítéssel kapcsocsolatban az iskoláztatás lehetőségeit is biztosítani kell mind a munkások, mind pedig az ott működő tisztviselők gyermekei sziámiára. Ki kell elégíteni a kulturális és szórakozási igényeket is, azonkívül megfelelő és jó közlekedési eszközökről is gondoskodni kell. Arra kérem a miniszter urat, hogy az iparügyi minisztérium iparpolitikai, gyáripari és iparszervezési szakosztályait fokozottabb tevékenységre szíveskedjék beállítani, hogy az iparüzemek decentralizációja minél gyorsabban végrehajtható legyen. T. Képviselőház! Az előadó úr hangsúlyozta, hogy háború dúl körülöttünk és ezért iparunk nyersanyaggal való ellátása nehézségekbe ütközik. Én nem akarok most nyersanyagellátási kérdésekkel foglalkozni, nem akarok rámutatni a hibákra, mert ezekkel a kérdésekkel egy másik, pártom részéről felszólaló képviselőtársam fog foglalkozni, azonban feltétlenül foglalkoznom kell legalább néhány szóval az anyagellátó bizottságok munkájával, (Szöllősi Jenő: Helyes!) mivel ezek szerintem különösen^ a vidéki kisiparosok anyagellátását nagymértékben nehézzé, sőt sokszor egyenesen lehetetlenné teszik. Csak egy példát említek:
