Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-154
#8.Ç Az országgyűlés képviselőházának 15^ K ülése 1940 november 18-én, hétfőn: A mérnökök közül közszolgálati alkalmazott 3331 és itt 774 fő a mérnökhiány. A kamara összeállítása szerint a mérnökhiány _ Magyarországon összesen 1240 főre rúg. Megjegyzm, hogy ezek nem egyformán oszlanak meg szakok szerint, mert szakok szerint más és más arányú a mérnökhiány. Ezen a mérnökhiányon szeretne a mérnöktársadalom segíteni és ezért terjesztettek be a Máv. mérnökei a mérnöki kamarához egy indítványt, amelyben kérik azt, hogy a mérnökök 'bizonyos pótlékot kapjanak, hogy ezáltal ezt a pályát ismét vonzóbbá tegyék a fiatálság, az ifjúság számára, mert, sajnos, ma az a helyzet, hogy a műegyetem látogatottsága állandóan csökken. A magánmérnökökkel kapcsolatban is foglalkoznak illetékes köreink azzal, hogy ezek aggkori ellátását valamilyen módon lehetővé tegyék, mert kétségtelen, hogy a mai idők nem alkalmasak arra, hogy egy magánmérnök tőkét tudjon magának nyüjteni, tehát a mérnökök öregkori ellátásáról való gondoskodásnak is előre kell vetnie árnyékát a kormányzat részéről. Ugyancsak régi kívánsága a mérnöktársadalomnak a hites mérnöki intézmény. Ennek a hites mérnöki intézménynek tulajdonképpen megvan a törvényes alapja, mert hiszen az 1937 : VI. te. 26. §-a kimondja a következőket (olvassa): »Az iparügyi miniszter hites mérnöki intézményt rendszeresíthet. A hites mérnök feladata a hatóság hatáskörébe tartozó ügyek műszaki vonatkozásaiban szakvéleményt adni, vagy pedig hiteles ténymegállapítást tenni.« (Padányi Gulyás Jenő: Hogy kellett volna az árvízkor!) A helyzet tudniillik az, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóságok rendkívül sok műszaki ügyet intéznek a nélkül, hogy arra megfelelő tanácsadószervük volna. Ezt kívánná vagy a hites mérnöki intézmény vagy pedig a járási mérnöki intézmény pótolni. Ugyancsak előkészületet folytat a kormányzat arra, hogy új tervpályázati szabályzatot léptessen életbe. Nyilvános tervpályázatokat akar mindenütt meghonosítani, mert az az össamérnökség érdeke, hogy mindenkinek jusson a közmunkákból, a tervezési munkálatokból. (Helyeslés balfelől.) Ezt azonban kétfelé kell osztani, nevezetesen a tervezésre és a kivitelezésre. (Bajniss Ferenc: Es hogy szabad legyen a verseny! Nagyon helyes!) Mert ahhoz, hogy egy közmunka létrejöhessen, ahhoz a pénzügyi kormányzat jóakarata szükséges, azonban fontos volna az is, hogy minden egyes tárca, részére ki legyen hasítva egy bizonyos összeg a költségvetésen belül, amely összeget tisztán arra fordítsanak, f hogy minden egyes tárca tervszerűen előkészítse a maga tervezési szükségleteit. T. Ház! Amikor a szociálpolitikára akarok rátérni, nevezetesen az ipari szociálpolitikára (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.), eszembe jut Szent Pál evangélistáinak szava, aki azt mondotta, a korinthusiakhoz írt első levelében: »Szóljak bár az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretetem nincsen, olyan vagyok, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. •.« (Közi Horváth József: Igaz, csakhogy Szent Pál nem volt evangélista! — Derültség.) és ha az evangélium szeretetét keresztül nem viszszük, »lehet nekem bár olyan hitem, hogy he gyeket helyezzek át, ha szeretet nincs bennem, semmi vagyok«. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ennek a szeretetnek kell érvényesülnie és ez a szeretet, a pirosan buzgó meleg szív. továbbá a hideg agy és az erős és kemény kéz kell hogy érvényesüljön az eljövendő ipari szociálpolitikában, amelynek feladatai közé tartozik az ipartelepek és bányák szociáilis kérdéseinek megfelelő előbbrevitele, egészségügyi viszonyainak rendezése, a balesetelhárítás kérdése és így tovább. Közvetlen előkészületben van egy törvényjavaslat, amely az állami munkaközvetítést akarja teljesen megfelelő színvonalra helyezni; az iparügyi miniszter úr a közeljövőben fog ez-, zel a törvényjavaslattal a Ház elé jönni. Ugyancsak hivatalos érdekképviseleti szervek azok, amelyeket itten életbe kell léptetnünk. Teljesen készen áll a munkakamara törvényjavaslata is. Ennek a munkakamarának lényege az, hogy a munkaadókat és a_ munkavállalókat a munkaviszony szempontjából fogja össze. Hatásköre javaslattevő, kezdeményező és ellenőrző; közreműködik a bélkél te tésnél, a kollektív szerződések kötésénél, a minimális bér megállapításánál. Ennek kell lennie annak a szervnek, amely a maga szeretetével, a maga evangéliumi szellemével és a maga erejével mind a két felet teljes harmóniában össze tudja hang*olni. (Egy hang a középen: Nagy feladat!) Az általános bányarendészeti szabályzat is előkészületben van, amely a balesetek megelőzését, a munkaszerződések keresztülvitelét és a muhkarendszabályok életbeléptetését akarja megvalósítani. Az iparfelügyeleti szolgálat szintén integráns része az iparügyi kormányzatnak. Itt azonban figyelemmel kell lennünk arra, hogy az egyébként kitűnően bevált intézmény necsak a munkásvédelemre és az iparrendészetre szorítkozzék, hanem főleg a kisiparosnál ott álljon mentorként, hogy racionális termelést és helyes energiagazdálkodást folytasson. Nagyon sokszor látjuk, hogy feleslegesen keresztezett hajtóműveknél, súrlódó csapágyaknál és szíjkorongoknál fellépő fölösleges súrlódással rendkívül sok energia pocsékolódik el. Látjuk azt is, hogy vízihajtóműveknél a közönséges vízikerekekkel fecsérelik el az energia nagy részét, ahelyett, hogy megfelelő, talán ugyanolyan olcsón előállítható turbinákat állítanának be. Az iparfelügyeletnek tehát hatósági jogkört kell biztosítani és meg kell adni neki azt a lehetőséget, hogy minden új kisipari üzem szervezésénél, amikor a terveket áttekinti, ezeket a hibákat azonnal módjában legyen kiküszöbölni. (Szöllősi Jenő: Tanácsokat és pénzt adjon!) Meglesz mind a kettő. (Taps a szélsőbaloldalon.), amint az iparügyi miniszter úrtól bátor voltam informálódni. Ehhez szükséges az, hogy ezt az óriási munkát státnsrendezéssel intézzük el, mert hiszen lehetetlen az, hogy ezt a hatalmas munkát egy megyében például csak egy vagy két ember végezze. (Gmber Lajos: Ugy van, itt vagyunk! Hatvanegy emberrel hogyan lehet az országot ellátni?!) Szükséges azután, hogy, ezeknek munkaerejét megfelelően ki tudjuk használni. Például nagyon jó volna, ha az eddigi útiátalány- vagy útiszámlarendszer helyett megfelelő gépkocsit tudnánk az iparfelügyelők rendelkezésére bocsátani, mert különösen a távolfekvő vidéki részeken előfordul az, hogy a nehéz vasúti összeköttetés miatt egy egészen bagatell, apró-cseprő, de feltétlenül keresztülviendő ügy miatt az iparfelügyelőnek félnapi vagy egy egész napi munka,ja fecsérlődik el. (Szöllősi Jenő: De nem 54 fillér kilométerpénzzel!)
