Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

4YÄ" At országgyűlés képviselőházénak 153 amit az esőről: adtál Uram esőt, nincs köszönet benne. Ment míg a kisebb vállalatoknál lévő hajósok és a külföldi vállalatoknál lévő magyar hajósok aggkoráról jóformán azt mondhatnánk, senki sem gondoskodik, hacsak nem a Vass-tÖrvény, ugyanakkor az Mftr.-nél tényleg van egy nyugdíjpénztár, ezzel a nyugdíjpénztárral kapcsolatban azonban számtalan panasz hangzott el nemcsak az utóbbi időben, hanem évek és évtizedek óta és itt az egyik legfájóbb pont és kérdés az, hogy a törzsfizetés csökkentése után a nyugdíjkiszámítás alapiául a csökkentett törzsifizetés jött számításba. 1940-ben a Máv.-törzsfizetéseket kapta, meg a személyzet és nagyon jellemző kormányzatunkra abból a szempontból, hogy mennyire törődik a hajózással, amikor egy kalap alá vonja ezen a téren a Máv.-ot és a Mftr.-t. a vasúti és a hajózási személyzetet, megfeledkezve természetesen arról, mint az imént említettem, hogy az egyik hónapokig távol van a családjától és valahol az Aldunán és a Felső Dunán él hónapokig, sokszor évekig, míg s másik ha el is kell otthonról távoznia, de bizonyos óra. bizonyos szolgálati idő letöltése után csak hazakerül újra a családjához, amikor tarisznyáját vae-v táskáját megtöltheti elemózsiával arra az időre, amit távol kell töltenie otthonától. De mégis ráhúzták ezekre is a Máv.-sémát. — mert hiszen a legegyszerűbb megoldás mindent ráhúzni egy sémára — annal az egyszerű oknál fogva, mert mindazok a jó arak, akik a Mftr. ügyeit intézik va*rv eáete naervrésze — eltekintve* a tiszteletreméltó ki vételektől — Máv. nyúírdíjas, aki odakerült^ a Mftr-hez és ÍP-V természetesen átbo7+ák a Máv. sémáiát (Rajniss Ferenc: Mefterdalnokok! — Derültséa.) a Mftr.-hez. De hiszen a nyugdíjuk melletti jövedelmet valami úton-módon csak meg kell szolgálni. Hno'v ez miiven formán áll a v^lésáfban, arra jellemző, hogy bár 1914-ben a Máv.-törzsfi^etéseket kanta meg a személyzet, a iiyucdíi alapi« mégis a régi csökkentett, az 1926. évi törzsfizetés maradt. Ez azt jelenti a p*vakorlatban. hogy ha valakinek ma a Máv.-Siéma »latnán 217 pengő a, törzsfizetése, a nyugdíját mégi« 139 uensrő után számítják, természetben «7 eltöltött éveknek me<rfemlőén. Ez utóbbi körülmény az alkalmazottak legnagyobb sérelme, mert ahhoz, hoffv a 139 pengős nyugdijához hozzáiusson etry fenti kategóriá-iú alkalmazott, havi 10—12 penerős nyugdíjjárulékot kell fizetni, mi e- ezzel szemben a Máv. ugyanolyan kateeróríájú alkalmazottja 4—5 pentrős nvuírdíj járulékot fizet, s ennek ellenére a ha jósok mésris jel°utősen kisebb nyugdíjat élvez iiek. mint esrv Máv. alkalmazott ugyanaz után a szolgálati idő után. Ezenkívül vannak még különböző sérelmeik a hajósoknak, amelvekre. sajnos, azido rövidsége miatt nem tudok bővebben kitérni. Tlven a többi közt a nanibéres alkalmazottak kinevezése, amit még talán lesz alkalmam időközben vagy az appropria ci ós vitánál felhozni. Egyik nasry sérelmük, hogy bár a Máv.-sémát húzták rájuk, a Mftr.-nél a frontharcosok nem kapnak külön díjat. A Máv.-nál egy tiszti kategóriában lévő tű zh a reo s havi 7 per»"-ő. a legénvségi állományú 3'50 pengős járulékot kan. A Mftr.-nél a Máv.-séma szerint fizetnek; vájjon miért nem kapia meg tehát az » Mftr. alkalmazót is ezt a 3"50 vagy 7 pengőt? ; Befejezésül még csak egy «érelmét szeretném elmondani a folyami hajósoknak, a maülése IHO november 15«én, péntekén. gyár. hajózási betegségbiztosító pénztárnál uralkodó állapotokat. T. Ház! Azt hiszem, hogy 1940-ben, amikor a nemzeti szocializmus itt dübörög a kapunk előtt, amikor a második zsidótörvény egynéhányadik esztendejében vagyunk, itt van már az ideje, hogy ezeket a magyar hajósokat ne zsidó orvosok kezeljék. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyalázat!) A Mahbi.-nak — nem a Mabi.-t 'értem ez alatt — a Magyar Hajózási Betegsegélyző Intézetnek orvosai nagyrészt még ma is zsidók, a tisztviselők nagyrésze még mais zsidó. Tisztelettel felteszem a kérdést, vájjon itt mikor történik meg a takarítás. Megtörtént már az, hogy a német hajózási vállalatok tiltakoztak az ellen, hogy a haiózá«! vállalatok alkalmazottait zsidó orvosok kezeljék. Innen-onnan eltüntettek esrv-két wsidó oirvost, azonban benn a Maihbi. székházában még mindig ott ülnek a zsidó orvosok. Kérem a kereskedelem- és közlekedési} e-vi miniszter urat, foglalkozzék a haiósok problémáival, dolgaival bővebben. Minden körülmények között megérdemli ez a nemzetgazdaság és honvédelmi szempontból fontos munkát véo-ző hajóstársadalom, ho<ry komolyabban foglalkozzanak az üsrvei^el. Ez a hajóstár«adalom semmi körülmények között sem le°z háládatlan. Minden kérésem ellenére azonban, tekintettel arra. hosrv a kormánv iránt a legteljesebb bizalmatl ans ágéval viseltetem, a költségvetést nem foeradom el. {Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra kovekezik? Nagy Ferenc jegvző: Bodor Márton! Bodor Márton* T. Ház! A kereskedelmi tárca költségvetésénél a szónokok minden kérdőre kiterjeszkedtek már. E

# tárcában me^taláTmk a vasút, a nosta, a. hamzás és az útérútések kérdéseit. Ezek a kérdésiek mind szó>>akerültek, mind bonoké« alá vétettek. Ensredie mesr azonban a t. Ház, hogv a vasutasok üeryére^én is visiszatérhessek. Bár Vasvári kéov'selőtársam eléer szénen fejtegette ezt a kérdést, valamit mégis elfelejtett szóbahozni. Elfeleitette pedig azt, hoffy ma, amikor a legkisebb munkabéreket már mindenütt, megállapították, mind az ipari, mind a mezőgazdasági munkások számára, ezek a szeseny nálya.mnukasok még mindig 24 filléres órabérért dolgoznak. Mennyire rúghat fel havonta ez, a 24 filléres órabér? Ha utánaszámítunk, alig keresik mesr ezek a szeerénv emberek egy hónap alatt a 40—45 pengőeskéjüket. Pedig naarvon sokan vannak ezek között a kisemberek között, akiknek 5—fi e«aládfagot i>s el Veil tartaniok. Peinte azt mondhatnám, hogy ők a magyar államvasutak m ostobagyermekei. Hiszen a Máv. a forgalomnál, sőt, a, műhelyekben dolgozó munkásokat is ellátja ruhával, ezeknek azonban sem ruhát, sem ruhaátnlányt nem ad, hintán ők úgyszólván csak idénymunkások. Nyáron felveszik és télen szélnek eresztik őket. Amikor má^ok legalább ken vérhez tudnak jutni, ha máskén Den nem. aratás r^vpn. ezek az emberek ezt sem tehetik meer. Természetes, hna-v nem mehetnek aratni, bie^n akkor kell pálvát TpTTÍtaní. új vasútvonalakat éníteni, nem lebet hát idejük arra. hogy elmenjenek ken veret keresni családjuk számára. Hozzájárni ehhez az, hosrv ők piszkos munkát véo-e^nek. Nem mondhatlak azt. hogy nem nvúlnak hozzá a kátrányos.. szurkos vasry olajo« dolgokhoz, hi^eu éppen ezzel foglalkoznak, Ez pedig leeszi róluk