Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

Êz országgyűlés képviselőházának 153. Ezzel kapcsolatban azonban feltétlenül szükségesnek tartom a rádióelőfizetési díjak nagymérvű leszállítását. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Államosítani!) A miniszter úr (sze­rint 547.500 rádióelőfizető van. Ez olyan hatal­mas nagy szám, hogy «egy nagyobbarányú elő­fizetési . dí jleszállítás mellett is megtalálná a rádió a maga számítását. , T. Képviselőház! A kereskedelemügyi tárca vitájáról lévén szó, szükségesnek tartom, hogy leszögezzem a kereskedelempolitikával kapcso­latos álláspontunkat. Szerintünk kereskede­lempolitikánk iránya parasztállami mivoltunk­bÖl ós a közvetítés egyetlen lehetséges új for­májának, a szövetkezeti rendszer kiépítésének 'szükségességéből adódik. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Népünknek elsősorban nem devizára és valutára, hanem terményekre és termékekre van szüksége. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. Exportunk volumenjét te­hát nem kereskedelmi mérlegünk szempontjai kell, hogy megszabják, hanem annak a feles­legnek a keretei, amely európai színvonalra emelendő fogyasztásunk kielégítése után ter­melésünkből fennmarad. Külkereskedelmünk a földrajzi munkamegosztás célszerűségi és önel­látásbiztonsági szempontjai között lévő opti­mális határvonal fügvvényét kell, bogy # ké­pezze. (Bencs Zoltán: Bővebben ki kell fejteni, mert nehezen értjük! — Egy hang a szélsőbal­oldalon: Majd kifejtjük!) En ügy látom," hogy a miniszter úrban meg­volna a jószándék, minthogy azonban ennek a rendszernek a minisztere, és bármilyen nagy is benne a jószándék, nem tud teljes mértékben a mai kor igényeinek megfelelő kereskedelmi oolitikát folytatód'. (Palló Imre: Megfogják a kezét) én a tárca költségvetését nem tudom el­fogadni. (Tavs a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Bocznnádi Szabó Imre jegyző: Bánó Iván! (HaUmk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat­kozása töröltetik. TTtána szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Turchányi Irare! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Mozaás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Utána szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Naev Fe­renc! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Utána szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Lill János! Elnök: Lill képviselő urat illeti a szó Lill János: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Meg­várom, amíg Várady képviselő úr befejezi a beszédét, (vitéz Hertelendy Miklós: Már befe­jezte! — Bajniss Ferenc: Szép csöndes családi ülés van itt ma!) Elnök; Csendet kérek, képviselő urak. Lill János: T. Ház! Az előadó úr tegnapi beszédében, rámutatott arra, hogy a dunai ha­józás mennyire emelkedett jelentőségében és mennyire fog még emelkedni a Duna—Rajn^.— Majna-, valamint az Odera-csatornák^ kiépíté­sével. En ehhez még csak^ annyit tennék hozzá, hogy mennyire emelkednék még a dunai hajó­zás fontossága akkor, ha ezeken a csatornákon kívül a kormányzat egyszer komolyan hozzá­'ikezd.ene és komolyan gondolkodnék a Duna­Tisza-csatorna megépítésén. KÉPVISELŐHÁZI, NAPLÓ VII, ülése 194-0 november 15-én, pénteken. 469 T. Ház! Megállapította az előadó úr többek között azt is, amivel én teljesen egyetértek és egyet kell, hogy értsek, hogy a jelenlegi há­ború legfontosabb útvonala a Duna, és hogy a Duna forgalma évente körülbelül 7 millió ton­nát tesz ki. Ezek után a helytálló megállapítások után engedtessék meg nekem, t. Ház, hogy a ren­delkezésemre álló rövid félóra alatt foglalkoz­zam ezzel a nemcsak nemzetgazdasági szem­pontból, de határozottan állíthatom, nemzetvé­delmi szempontból is annyira fontos problé­mával, a dunai szállítással, a csatorna megépí­tésével s »ta ídunai szállítással kapcsolatos minden néven nevezendő szociális problémá­val, amelyet fel tudok ölelni, ebben a félórá­ban.^ Mert sajnos, az a helyzet, hogy amíg a vasútról, a postáról, a különböző szállítási vál­lalatokról, a kereskedelemről, azt mondhat­nám, hétről-hétre hangzanak el felszólalások itt a parlamentben, addig annyira mostohán kezelik-— és ez nagyon jellemző — annyira mostohán kezeli a t. Ház és annyira mostohán kezeli az egész közvélemény a hajózási problé­mákat hogy azokról sehol semmi néven ne­vezendő formában komolyan írni nem láttám vaary komolyan beszélni nem hallottam. (Gr. Zichy Nándor: Mert nem járnak a bizottságba! Ott volt róla szó elég!) T. képviselőtársam, fén tudom, hogy mi volt a bizottságban, tudom, hogy a Mftr. szubvenciójáról ''beszéltek, tudom azt, hogy esrészen nevetséges összegeket állítottak be a költségvetésbe a hajózás fellendítésére, tudom azt, hogy a hajósok szociális problémáiról egy szó nem hangzott el (vitéz Hertelendy Miklós: Itt a miniszter úr beszélt róla!), de hajósok nélkül nem lehet hajózni. (Gr. Zichy Nándor: Azt állította, hogy nem volt róla szó! Csak bebizonyítottam, hogy volt! — Gruber Lajos: A Corvinról beszéljen!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne mél­tóztassanak személyeskedni. Lill János: T. Ház! Ismételten csak azt állítom, hogy úgy a hajózás, mint elsősorban hajósaink és tengerészeink, a szárazra került tengerészeink egészen mostoha elbánásban ré­szesülnek. Pedig ez nem egészen mindegy, t. Ház, hiszen csak emlékezzünk vissza, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt milyen teljesítményt produkáltak tengerészeink, úgy a hadi, mint a kereskedelmi tengerészeink, mit teljesítettek a négy és félesztendős háború alatt dunai ha­jósaink és mennyire fontos munkát végeznek ezek a dunai hajósok jelenleg is. T. Ház! Itt még csak azt szeretném meg­említeni, hogy a kereskedelmi tárca költség­vetésének tárgyalásánál elhangzott felszólalá­sok is igazolják azt. amit én eddig mondottam. A íközvélemény teljesen tájékozatlan ezekről a problémákról, de hiszen érthető is; amikor a hajós dolgozik, amikor a tengerész dolgo­zik, akkor nem áll a közvélemény reflektor­fényében, mint minden néven nevezendő más foglalkozási ág, a hajóst nem látja senki, ami­kor dolgozik, hiszen közvéleményünknek nagy része a hajózásról csak annyit tud és csak annyi tapasztalata van a hajózásról, amennyit egy-egy nyári délután egy kellemes kis dunai kirándulással kapcsolatban, vagy esetleg egy romantikus film keretében lát a hajózásból. A közvélemény nem ismeri a hajósok életét, de úgy látszik, nem is óhajt vele foglalkozni mindannak ellenére, hogy állandóan propagál­ják ezeket a különböző utakat, hiszen képvi­selőtársamnak kellene legjobban tudnia, hogy a hajózás és az ezzel kapcsolatos dolgok érde­kében milyen propagandáit fejtett ki annák­74

Next

/
Thumbnails
Contents