Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

4'70 Az országgyűlés képviselőházának 153, idején az Ibusz. Mondom, fogalma sincs a közvéleménynek arról, hogy ezek a hajósok sokszor hetekig, hónapokig el vannak szakítva családjuktól, és ezeknek egy része, az úgynevezett nautikusok, esőben, hóban, széllbeai, "viharban kell hogy teljesítsék szolgálatukat, nem 8-tól 2-ig, vagy a törvényesen megállapított 8 órai munkaidőn át, hanem 24 órán keresztül. Kérdem, bármilyen munkakörben dolgozik is valaki, bármiiyen tagja a nemzetnek, miként érezné magát és milyen ellenszolgáltatást követelne akkor, ha a munkaidő leteltével bezárnák a hivatali helyiségébe és az mondanák neki, hogy: a hivatali szobádból átmehetsz a szomszéd szobába, haza azonban nem mehetsz? A hajósoknál, sajnos, ez a helyzet. Amikor letelt a hajós szolgálati ideje, akkor egypár méterrel odébb mehet, de ott kell maradnia, a munkahelyén. Ez a szolgálat sokszor sokkal nehezebb, mint a katonaság szolgálata, mert ha azt a katonát bizonyos időközönként leváltják, a kaszárnyát elhagyhatja és ha korán is kell újra visszamennie, mégis emberek közé kerülEzzel szemben a hajós — nem beszélek most a tengerészekről, csak a folyami hajósokról — hetekig oda van kötve a munkahelyéhez, hetekiír nem tud kimenni arról a munkahelyről, hetekig nem láthat idegen arcokat, új embereket, csak a munkatársait látja. Később rá fogok térni, hogy mindezért milyen javadalmazásban részesül ez a hajós, mindezért mit nyújtanak ennek a hajósnak, akinek foglalkozásáról ismételten csak azt mondhatom, amit az előadó úr, aki szintén elismerte, hogy mennyire fontos hivatás és fontos közlekedési ág ez. T. Ház! Amint említettem, ezeknek a hajósoknak egyik része, az úgynevezett nautikusok, bizony esőben, hóban, szélben, viharban teljesítenek szolgálatot, nemcsak fényesgombos ruhában gyönyörű napfényes vasárnapokon, ami; kor n f. Ház tagjainak nagy része is megismeri n hajózAfit. a kis dunai utazások ^ alkalmával, hanem akkor is, amikor nem látják ezt a hajóst, ott kell neki állnia a hídon, ott kell állnia a kötél mellett. A másik részük pedig, az úgynevezett műszakiak, 50—60 fokos melesrben végzik munkájukat, 50—60 fokos melegben rontják egészségüket. Es mindezért a felelősségteljes, fontos és — gyakorlati tapasztalataim alapján határozottan állíthatom — egészségüket Tönkretevő foglalkozásért mit kapnak ezek a Hajósok? Ha komolyan megnézzük ezt a dolgot, nevezhető-e bérnek, olyan fizetésnek az ő javadalmazásuk, amelyből kultúremberhez méltó módon élhet a családjuk, mert hiszen ez az életlehetősée: a hajóstól majdnem mindig el van véve, űgyhoey itt tényleg csak a családjáról beszélhetünk. Ellenszolgáltatás-e ez a fizetés a hajósnak, aki sokkal hamarabb lesz Öreg és rokkant, mint bármely szárazföldi foglalkozásban levő ember? Amikor ezeket a bérkérdéseket vizsgáljuk, akkor természetesen e elsősorban az egyetlen komoly mae-yar hajózási vállalatnak, a Mftr.nek a bérkérdéseivel kell foglalkoznunk. Nagyon szomorú, amit így elöljáróban meg keli említenem, hogy éppen ezeknek a bértarifáknak és a bérek ilyetén rendezésének a követ; kezménye az, hogy amikor a külföldi hajózási vállalatoknál lévő magyar hajós testvéreink joö-os bérkövetelésekkel állnak elő, akkor azt válaszolják nekik: »Kérem, nézzék mee. hogy mit fizet az önök maeyar hajózási vállalata, nézzék meg, milyen elbánásban részesíti önöket az önök magyar hajózási vállalata: nézzék meg azt, bogy ugyanolyan előképzettséggel, ülése 1940 november 15~en,, pénteken. ugyanolyan szolgálati idővel, ugyanolyan beosztásban mennyi jövedelme van annak a magyar hajósnak vagy egy hasonló foglalkozásúnak és ha önök rosszabbul vannak dotálva, akr kor mi hajlandók vagynnk a dotációjukat ennek megfelelően felemelni.« Ezt azért tartottam szükségesnek megemlíteni, mert a Marvar Nemzet című úgynevezett magyar újság (Egy hanp a szélsőbaloldalon: Zsidó újság!) teenap szóvátette ezt a kérdést, egész szépen kipoentirozva azt, hogy a német hajózási vállalatoknál rosszabbul fizetik a magyar alkalmazottakat, mint a német alkalmazottakat. Ennek egyik magyarázata az, amit elmondtam, hogy párhuzamot vonnak a magyar ha jósok fizetése és a külföldi vállalatoknál lévő hajósok fizetése között, a másik magyarázata pedig

1 az, hogy azokban az államokban itt körülöttünk nemzeti szocialisták szabják meg a munkabéreket és ezek a nemzeti szocialisták egészen természetesen azt mondják: először jön az én fajtám és azután jön mindenki más, aki nálam dolgozik. (Rajniss Ferenc: Ezt bizony ígv kell csinálni, hiába! A magyar legyen a legfontosabb!) A nemzeti és a szociális politika szerint először jön az én fajtám minden körülmények között, (Ügy van! Üay van! a szélsőbaloldalon.) azután jön mindenki más, aki itt él ennek az országnak a határai között. (Bajniss Ferenc: A magyar tengerésekkel ugyanígy van kint a tengeren !) Visszatérve az imént említett tarifapolitikára és hivatkozva az elmondottakra, arra, hogv milyen ellenszolgáltatásért kapják ezek a hajósok a fizetésüket, legyen szabad megemlítenem a fizetésekkel kapcsolatban méer néhány dolgot. Ne méltóztassanak egyoldalúsággal vádolni azért, hogy nem megyek végig az egész fizetési rendszeren, erre egyébként is ez a félóra nagyon kevés volna. Ezért kiragadom minden eeyes fizetési táblázatból egyetlenegy olyan hálós testvéremet, aki abban a korban van, amikor családot alapíthatna vagy aki eerészen fiatal családapa, tehát azt a korosztálvt nézem, amelynek leginkább szüksége van a jövedelemre. Nézzek, mi a helvzet az »A« fizetési táblázat VT. fizetési osztálvában. amelyben a segédfo^-alrnazók, a segédmérnökök, a tisztek, a hajósba dn agy ok és a segédgép eszek vannak. Természetes, hogy előzőleg jónénány esztendei szoVálat szükséges, míg á gvakorn'okból segéd gépész, hajóstiszt vagy haióshadnafry lesz. Itt a kezdőfizetési 153 pengő. Amenynviben az il'eto két családi pótléknál többet élvez, még 50 pengős többletben, lakbérben részesül ezen az alapon, úgvhop-v ilyenformán 203 pengőt tesz ki a fizetése. Sokan talán azt mondiák.

w hogy magyar viszonylatban havi 203^ pengő nem is olyan megvetendő fizetés. Sajnos, ú«?v van, bosr 203 pen*rŐ a jelenlegi 80—100—120 pengős fizetések mellett nem megvetendő fizetés, de tekintetbe kell vennünk a*t is. hoírv az a hajós nem 8-tól 2-ig vagy %9-től 2-j<r dolgozik, hanem 24 óra hosszat van szol' gálatbán ezért a fizetésért. Ha továbbmegyek és nézem a »"B« fizetési táblázatot, ahol az ügynökségi elöljárók, irodatisztek, művezetők, hajóvezetők. gépv^z^tők vannak, akkor a következőket kell mpgállapítanom. Azért vettem egy közepes fizetést, mert ebben^ a kategóriában vannak tapasztalataim alapién a legtöbben a hajózásnál. Ttt 117 pengővel kezdi a« à fiatalember, az a fatal psniádaoa a munkáiát. Amikor végre elért eddig a fizetésii osztályig, akkor ismét az a nplvzet. ami az előbb, hogy ha két családi pótléknál többet élve;;, tehát már gyermeke is van, ak-