Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

450 Az országgyűlés képviselőházának Î53. legyenek. Ennek érdekében arra törekszel», hogy a vidéki vendéglátó iparok hosszúlejá­ratú kölcsönöket kaphassanak, (Élénk helyes lés.) hogy a kellő idegenforgalmi beruházáso kat végrehajthassák. De e mellett a falusi nya­raltatás fejlesztésének céljából is lehetővé tet tem a fizetővendéglátó gazdáknak, hogy ka matmentes hosszúlejáratú hitelt, áruhitel for májában berendezéseik korszerűsítése céljábó 1 jól készített tartós és használható bútorokat kapjanak és ezt az akciót jövőre is folytatm kívánom. (Élénk helyeslés és taps.) Az ország egyik legjelentősebb télisportvidékén, Kárpát­alján, amelynek két hatalmas központja van. Volócon és Rahón turistaszállók révén igyek szem a forgalmat fellendíteni. Volócon már egy 25 személy befogadására alkalmas turista szállót építtettem és ott elkészült Magyar ország egyik legnagyobb síugrósánca. A volóei turistaház — úgy hiszem — minden odajutó nak megelégedését fogj-a kiváltani. A diákvándorlás lebonyolítására diákszálló­hálózatot építettem ki. Szombathelyen, Debre­cenben, "Esztergomban, Beregszászon, Szegeden és Rozsnyón 10—15.000 P költséggel 60—70 sze­mélyes, a higiénia minden követelményeit ki­elégítő szállókat létesítettünk. (Helyeslés és taps.) Ezt a diákszálló-hálózatot tovább fogjuk építeni. Az idegenforgalom szempontjából je­lentős népművészetet úgy mint a múltban, a jövőben is támogatom és a már meglevő nép­művészeti házak mellett tervezem a legfonto­sabb népművészeti vidékeinken további ilyen népművészeti házak építését, amelyek a kör­nyék néprajzi érdekességeit és azok fenntartá­sát is hivatottak lesznek biztosítani. Œgy hang jobb felől: Sárközre is kérünk!) Áttérek most a tárca felügyelete alá tar­tozó üzemek, az államvasutak és a posta is­mertetésére. (Bálijuk! Halljuk!) Mielőtt a két üzem adatainak részletes tag­lalására térnék rá, meg kell állapítanom, hogy az ország területének megnövekedése alkalmá­ból mind az államvasutak, mind a posta mara­dék nélkül teljesítették feladatukat. (Ügy van! Ügy van!) Minden nagyobb zökkenő nélkül si­került átnidalniok azt a nehéz és sokszor igen nagy akadályokba ütköző feladatot, amely a visszatért területeknek megszállásával kapcso­latban jelentkezett. Ezt a teljesítményt nem­csak kellő felkészültséggel, hanem megfelelő tapintattal és tudom, hogy nagyon fáradságos munkával végezték. (Élénk éljenzés és tarts.) A személyzet az átlagos teljesítményt jóval meghaladó tevékenységet fejtett ki (Ügy von! TJ gy van!) és ennek köszönhető, hogy az előre megállapított terv szerint történhetett a visz­szatért országrészek bekapcsolódása a vasúti közlekedésbe és a postai hálózatba. Az államvasutak üzeme, miként az elnmlt években úgy most is deficitet mutat. Örvende­tes azonban, hogy a deficit állandóan csökken, mert a folyó másféléves költségvetési időszak 47 millió pengős hiányával szemben, ami egy esztendőre átszámítva 32 milliót tesz ki, az 1941. évi költségvetési előirányzat mindössze 28 mil­lió pengő deficitet mutat. De ha figyelembe vesszük, hogy ugyanabban a költségvetésben beruházásokra 30 milliót fordítottunk, akkor a rendes kezelés máris felesleget mutat. (Tetszés.) Az államvasutak üzleti eredményeinek vizsgálatánál azonban rá kell mutatnom az ál­lamvasutaknak arra a tevékenységére is, ame­lyet az ország gazdasági életének támogatásá­val fejt ki. Az államvasutak kiadásaira — a gépkocsiüzemet is beleértve — 434 millió pen­gőt irányoztam elő s a kiadások megállapítá­ülése 1940 november 15-én, pénteken. sánál a legnagyobb takarékosság mellett is a realitásokra törekedtem. Ebből a 434 millió pen­gőből nyugdíj teherre 90,700.000, beruházásokra 30 millió pengő jut. Beruházási célokra azon­ban rendelkezésemre áll még a 30 millió pen­gőn felül a milliárdos beruházásból 184 millió pengő, tehát összesen 48-4 milió pengőt fordít­hatunk beruházásokra. Ezeknél a beruházásoknál, mint jelentősebb tételt említem meg, hogy járművekre és vonta­tási beszerzésekre 21,600.000 pengőt, felépítmé­nyek megerősítésére 10 millió pengőt, új vona­lak építésére 8,700.000 pengőt használunk fel. A fontosabb vonalak, amelyeket építünk, a Buda­pest—Szabadbattyán közötti második és a Püspökladány—Debrecen közötti második vá­gány. A személyzet létszámát 36.941 főben álla­pítottam meg, amely létszám a multévi 34.614 fővel szemben 2327 fő emelkedést jelent. Az emelkedést a visszacsatolt területeken kívül a forgalom emelkedése is indokolja. A nyugdíja­sok száma a multévi 63.611 fővel szemben 209 fővel 63.820 főre emelkedett és a nyufcdíjteber az előző évi költségvetési időnek kétharmadá­val a 88 millió pen erővel szemben — amint már említettem — 90,700.000 penjrőt tesz ki. Az Államvasutak személyi és áruforgalma évről-évre emelkedik. A forgalom emelkedése természetszerűlesí• jelentős részében az ország­teriilet gyarapodására, írható. Már a Felvidék és Károátalja visszacsato­lásával kapcsolatban foglalkoztam egy fokoza­tosan degresszív tarifa bevezetésének kérdésé­vel, amely az áruknak nagy távolságra való fuvarozását mozdítja elő. Kelet-Magyarország és Erdély egy részének visszatérésével elérke­zettnek láttam az időt arra, hogy ezt a fenti tervet megvalósítsam és így az új tarifát az Államvasutak vonalain folyó évi szeutoraber hó elején életbe is léptettem. (Helyeslés.) Az ország gazdasági életében jelentő« sze­repet játszó exportforgalomnak lebonyolítása és meggyorsítása céljából a teher- és nryors­vonatok menetrendjében lényeges javításokat eszközöltem. Meggyorsítottam az exnortkülde­ményeknek a belföldi vonalakon való futását és közvetlen csatlakozások biztosításával meg­rövidítettem a szállítási időtartamot. A visszatért országrészek érdekében foga­natosított tarifális intézkedések mellett, ame­lyek természetes, hogy áldozattal járnak, jelen­tékeny áldozatot követelnek az Államvasutak­tól azok az utazási és szállítási kedvezmények, amelyeket az Államvasutak különböző kultu­rális, szociális, közgazdasági és egyéb felada­toknak szolgálatára nyuit. A személyi forga­lom terén nyújtott utazási kedvezmények pénzúVvi értéke kereken 27 millió penfő, amely Összegből kulturális célokra 10.3 millió, szociá­lis eélokra 10*5 millió, egyéb utazási kedvezmé­nyekre pedig 6-1 millió pengő jut. Az áruszál­lítás fúva rkedvezmén veinek érféVp majdnem ugyanannyi: 26.4 millié nengő. Ebből a 26.4 millió pensrőnyi áruszállítási kedvezményből a mezőgazdaság- részére nyújtott kedvezmények értéke 17.7 millió, az ipar támogatására 6.8 millió pengő, az egyéb kereskedelmi tranzité kedvezmények értéke nedig 1.9 millió pengő. A személy- és áruszállítási kedvezmények együt­tesen 53 millió pengőt is meghaladó értéke rá­világít Elidel El fontos szerepre, amelyet az Ál­lamvasút az ország közgazdasági, kulturális és szociális életében betölt. Az Államvasutak iérdekvédelmét szolgáló és a kötelező vasúti fuvarozásra vonatkozó »nyilatkozat«-rendszer tekintetében többirányú

Next

/
Thumbnails
Contents