Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

Az országgyűlés képviselőházának 153. ülése 19 W november 15-én, péntekért. 44§ 1939-ben bevétele 155 millió pengő, kiadása pe­dig 13:2 millió pengő volt és így jelentős több­lettel zárta üzleti évét. A milliárdos beruhá­zási programmból a Mftr. részére 12 millió pengő jutott, amely összegből eddig őszesen 96 millió pengő használtatott fel, A folyó költ­ségvetési évben rendelkezésre álló 2-4 millió pengőből hat darab áruszállító uszályhajót, (Éljenzés és taps a jobboldalon.) egy darab ki­sebb teljesítményű motoros vontatóhaiót szer­zünk be és fedezzük a komáromi hajóműhely további bővítésének költségeit. (Helyeslés jobb felől.) A visszatért komáromi hajóműhelyt részben újjáépítettem s az ma mintegy 200 ma­gyar munkásnak ad állandó kenyeret. (Taps a jobboldalon.) A hajóműhely további bővíté­sét is tervezem, úgyhogy a bővítése befejezése után a gyár uszályhajók építését is megkezdi, mert véleményem szerint hajók építése eszten­dőkön át gazdaságos lesz országunkra nézve, (Ügy van! Ügy van!) akár a magunk számára, akár a külföld számára építsük azokat. Tengerhajózásunk lebonyolításának mind nagyobb jelentőségű tényezője lett a Duna— Tengerhajózási Részvénytársaság, amely jelen­leg négy hajóval rendelkezik és még két darab egyenként 1200 tonna hordképessé^ű ha~ó énül, amelyeket előreláthatólag mái* 1941-ben for­galomba helyeztünk. A részvénytársaság i939-ben fejezte be negyedik üzleti évét, amely ugyanúgy, mint az előző évek. nyereséggel zá­rult, bár aránylag kis nyereséggel­\ hajózással ^ kapcsolatban megemlítem mée;, hogy bár a jelenleg működő tengerhajó­zási részvénytársaságok a hajózási viszonyok következtében nehéz helyzetbe jutottak, mégis a Magyar Orient-Vonal Tengerhaiózási R. T. és a Kereskedelmi Tengerhajózási R. T. két da­rab egyenkint 4200 tonna hordkéoességű hajót épített, A Nemzeti és Szabadkikötő pedis: há­rom darab, egyenkint 2300 tonna tartalmú hajó építésére adott megbízást, amelyekkel a hpkés forgalom helyreállítása után főként a délamerikai kikötőket szándékozik Budapest­tel összekötni. (Êlienzés.) A Szabadkikötő ál- • tat a következő költségvetési évre megrendelt három darab 2300 tonnás hajó építési költsége kilenc millió pengő. (Éljenzés és taps.) A Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő az igazgatása alá jutott komáromi és párkányi kikötőkkel együtt további fejlődést mutat, amennyiben összforgalma az előző évi ered­ményekkel összehasonlítva 27%-kal emelkedett. (Egy hang jobbfelől: Nagyszerű!) K kikötő beruházási céljaira. 1927-ben né^y millió pengő bocsáttatott rendelkezésre, amely összeget már téliesen felhasználták. Ebből az ö^szep-ből üzemházak egész sora, korszerű rak­tárénületek és rakodóberendezések létesültek, amelyek azonban ma már — amint örömmel kell megállapítanunk — nem elégségesek és ezért a kikötő évenkénti jelentős tiszta feles­legét további beruházásokra fordítom, hogy ezáltal kielégíthessem az emelkedő forgalom következtében jelentkező szükségletet, A géniáróműállomány a múltban megtett kormányintézkedések következtében 1939-ben nagymértékben gyarapodott, úgyhogy mos­tanáig a személygépkocsik száma 26.165-re, a tehergépkocsik száma pedig 5638-ra emelkedett. A géDJárómüközlekedés további fejlődését és a közlekedési vállalatok egészséges verse­nyét célozta a folyó évi július hó 1. napján életbeléptetett 3710 % számú rendelet, amely fel­függesztette a városi, közúti és kövezetvám szedését. Ezzel az intézkedéssel Budapest szé­kesfőváros^ kivételével megszűnt a vidéki vá­rosokban és községekben a sorompóknál gya­korolt vámszedés, (Helyeslés és taps.) ami a gyorsjáratú gép járóművek forgalmának és az állati erővel vont közúti járóművek zavartalan közlekedésének kétségkívül akadálya volt. (Ügy van! Ügy van!) A sorompóvámszedés megszűnte következtében nemcsak a gépjáró­műtulajdonosok, hanem a mezőgazdák is men­tesültek a vámfizetés alól, aminek előnyös ki­hatásai a terményértékesítésnél jelentkeznek. T. Ház! A közforgalmi repülés fejlődése a háborús viszonyok ellenére tovább folytatódik. A közforgalmi repülést lebonyolító Magyar Légiforgalmi r. t. repülőgépei a múlt esztendő­ben 560 000 kilométer utat, a folyó évben pedig már 900 000 kilométer utat tettek meg, ami kö­rülbelül 40% -os emelkedésnek felel meg. Ez az egyetlen tény is mutatja a közforgalmi repü­lés fejlődését és jelentőségét. A folyó eszten­dőben két darab Junkers 52 típusú repülőgép beszerzésiére adtam engedélyt és így a jövő évben már hét darab ilyen típusú gépünk és három darab kisebb Focke— Wulf 58 típusú re­pülőgépünk lesz. A Felvidék és Kárpátalja visszacsatolása következtében a kassai és ungvári repülőterek visszatérése folytán a budapest—kassá—ung­vári vonalon állandó járatot indítottam meg. Ezek a járatok az utasszállításon kívül az áru­és postaszállítást is ellátják. Ebbe a légi vo­nalba igyekszem minél több^ várost bekap­csolni, mert a személyszállításra napokon át kell előjegyzéseket elfogadni, annyira hasz­nálják ezeket a vonalakat.^ A lehetőség szerint a jövő esztendőben ha­zánk területének megnagyobbodása folytán szükségessé vált belföldi légi közlekedést to­vább óhajtom fejleszteni, ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy a közelmúltban már meg­indult a budapest—nagy várad—-kolozsvár— marosvásárhelyi járat is. (Éljenzés.) Nemzetközi viszonylatban előreláthatólag belekapcsolódnak a roma—velence—varsó— stockholmi légi vonalba s ezenkívül üzembe szándékozunk helyezni kelet felé a budapest— belgrád—szófia—athéni légi vonalat is. (He­lyeslés.) A ferihegyi új repülőtérnek a múlt eszten­dőben megkezdett építését tovább folytattuk (Helyeslés.) Eddig 270 kat. hold talajnak egyengetése és gyepesítése fejeződött be, megépült az egyik nagy hangár és a repülőtér gépháza is. A repülőtéren helyeztük el a m. kir honvéd repülőkísérleti intézetet és a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap sportrepülőterét is. (Éljenzés.) A folyó évben kiadott 3680. számú rende­lettel szabályoztam az idegenforgalom ügy­körét. Ezzel a rendelettel kapcsolatban legkivá­lóbb idegenforgalmi testületeinkből és ezak­férfiainkból Országos Idegenforgalmi Bizott­ságot létesítettem, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa a harmonikus együttműködést az egyes idegenforgalmi szervek között. Remé­lem, hogy ez a harmonikus együttműködés nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is meg­marad az idegenforgalom érdekében. tJVíeskó Zoltán: Még mindig sok idegen van itt bent. a y országban, — Derültség.) A külpolitikai helyzet következtében előre láthatólag belső forgalmunk hatalmas fejlő­désével kell számotvetnünk s ezért már most mindent el kell követnünk abban a tekintet ben, hogy a hazai fürdő- és nyaralóhelyeinket felkereső utazóközönség igényei ki elégíthető k

Next

/
Thumbnails
Contents