Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

448. Az országgyűlés képviselőfídzának 158 milliárdos Programm keretében rendelkezésre állá 10,180.000 pengőből egy esztendő alatt a kecskémet—békéscsabai állami út, pestmegyei; miskolc—debreceni állami közút, Miskolc— Tiszapolgár és Debrecen—Hajdúböszörmény közötti, a győr—soproni állami közút, Győr— Enese közötti, a budapest—kolozsvár —sepsi­szentgyörgyi állami közút, szolnok—szajoli, a budapest—miskole—kassai állami közút Mis­kolc melletti, azonkívül a soproni, badacsony­tomaji, szabadbattyáni, szajoli és csóri átkelési szakaszokat, összesen mintegy 100 kilométer bosszúságban kívánom átépíttetni. Megemlítem, bogy az 1939/1940. költségvetési időszakban rendelkezésemre álló 27,800.000 pen­gőből 180 kilométer útvonalat tudtam korszerű burkolattal ellátni. A Tiszántúlon 112 kilomé­ter hosszban összekötő utakat makadám-burko­lattal építtettem át és 55 kilométer hosszban áthengereltettem. Az ország állami közúti há­lózatát a törvényhatóságok kezelésében lévő 29'456 kilométer hosszú hálózat egészíti ki, amelyből 22 218 kilométer már kiépített, 7238 kilométer pedig kiépítetlen út. A törvényhatósági úthálózat kiépítése és fenntartása a törvényhatósági útalapok ter­hére- történik. Ezeknek az útalapoknak a ki­adása és a bevétele 57'8 millió pengő volt, ami­ből útépítésre 23'3, útfenntartásra szintén 23*3. a. múltban végrehajtott útépítések törlesztésé­nek csökkentésére pedig 6*8 millió pengő for­díttatott, a többi pedig adminisztrációs kiadá­sokra szolgál. A bekötőutak építése szintén előre meg­állapított Programm szerint történik. Az 1941 január l-e és 1943 június 30-a között felhasznál­ható 15 millió pengőből 5 milliót előrehoztam a folyó számadási időszakra, hogy a bekötő­utak építésének ütemét meggyorsítsam. A be­kölőutépítést az 1941. évben tovább folytatom, és erre a célra a milliárdos programúiból ren­delkezésre álló 7 millió pengőből előrelátható­lag 325 község 600 kilométer hosszú bekötőút építésével lesz bekapcsolható a hálózatba. Megemlítem még, hogy a rendelkezésre álló állami hozzájáruláson kívül a közvetlenül érdekelt törvényhatóságok és községek az ál­lami hozzájárulás összegét meghaladó mérték­ben segítik elő a bekötőúthálózat kiépítését, ez­zel is dokumentálva azt, hogy saját maguk mennyire életszükségletüknek érzik a bekötő­utak építésének fejlesztését. A közutak fenntartása terén folytatom azt a törekvést, hogy a leromlott úthálózatot foko­zott karbahelyezési munkálatokkal megjavít­sam, főképpen pedig a nagyértékű portalan burkolatú utakon jelentkezett rongálódásokat már jelentkezésük kezdetén kijavíttassam, mert így lényeges költséget takarítunk meg. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) A közutak fenntartására előirányzott hitelt a muittal szemben 10 millió pengőről 12 millióra emeltem fel. A közutak fenntartása terén mindent el­követek, hogy a meglévő nagyértékü útháló­zatunk ne tudjon a használat folytán 1er om­lani és ezért olyan fenntartó intézményt léte­sítettem, amely a bajok orvoslását a jelentke­zés után azounal minden különösebb bürokra­tikus intézkedés nélkül megkezdheti. (Helyes­lés a jobboldalon.) Az útügyi igazgatással szoros összefüggés­ben van az állami hidak építésének és fenn­tartásának kérdése. Az állami közutakon lévő nagyobb hidak építésére 4 millió pengőt irá­nyoztam elő.. A folyamatban lévő nagyobb híd­építésekről az alábbiakban nyújthatok rövid tájékoztatást: ülése 1940 november 15-én } pénteken. A polgári Tisza-híd alépítményi uiunkáí befejeződtek és a vasszerkezeti munkák meg­kezdődtek. A híd előreláthatólag az 1941. ev folyamán lesz átadható a forgalomnak. A Kis­Alföld közlekedésére nagyjelentőségű medvéi Duna-híd alépítményi munkái ugyancsak befe­jezés előtt állanak és most már valószínű, hogy a híd az 1942. évben elkészül. A híd össz­költsége 5'3 millió pengő. A Csallóköz nyugati­részére jelentős doborgazi Duna^iíd felvételi munkái folyamatban vannak. A pörbölyi duna­ártéri hídnak — Baja környékén — a múlt év­ben eszközölt átépítése után végleges híddá szándékozom átépíttetni az 1. és 2. számú pör­bölyi dunaártén fahidakat is, hogy a déli rész forgalma a szeged—baja—báttaszéki úton biz­tosíttassák. A Felvidéknek dél felé irányuló egyik főforgalmi útvonalán az esztergomi Horthy Miklós és Kolos kis Duna-hidakat fo­gom megerősíteni és új pályaburkolattal el­láttatni. A kárpátaljai területen meg a folyó évben befejezést nyer a dombói Tarae-hid épí­tése és a jövő esztendőben megkezdődik a Talabktr-híd építése. A hídépítési programm keretében az óbu­dai Árpád Duna-híd alapépítményi munkái to­vább folynak és a vasszerkezeti munkái is megkezdődtek, 1941-ben a budai Dunaág me­derpilléreinek, a margitszigeti két hídfőnek az építését és a budai mederág kétnyílású vas­szerelésének az építését vettem tervbe. Az em­lített munkákra 5,250.000 pengőt biztosítottam. (Elénk helyeslés és taps a jobbolüalon es a középen.) A fentieken kívül még igen sok le­romlott állapotban lévő és a közlekedés szem­pontjából fontos kisebb közlekedési híd javítá­sát és átépítését tervezem. Az út- és hídépítéssel és fenntartással kap; csolatos műszaki teeodöket az államépítészeti hivatalok látják el. Az évről évre igen erősen fokúzódó fontos műszaki teendők ellátására a mérnökök létszámát szaporítottam. Ezzel ket­tős célt kívántam elérni; egyrészt a megnöve­kedett munka ellátásának megnyugtató mó­don való biztosítását, másrészt pedig azt, hogy a hosszabb idő óta ideiglenes minőségben szolgálatot teljesítő mérnökök a kinevezessél biztos exiszteneiához jussanak. (Elénk helyes­lés.) Ezért már a múlt évben is az államépíté­szeti hivatalok mérnöki személyzetének létszá­mát a pénzügyi lehetőséghez képest 93 fővel, a jövő évre pedig 30 fővel szaporítottam, úgyhogy a kinevezett mérnökök létszáma 256 főre emelkedett, (vitéz Várady László: Mégis csak történt valami! — Zaj.) T. Ház! A rendkívüli viszonyok a folyam­hajózásra kedvező, a tengerhajózásra pedig kedvezőtlen hatással voltak. A nyugati hábo­rúnak a Földközi-tengerre való kiterjesztése folytán a Közel-Keletről és a Balkánról Nyu­gat felé irányuló szállítások a vasúti szállítá­son kívül csak a Dunán voltak eszközölhetők. Ennek folytán a dunai folyamhajózás jelentő­sége igen nagy arányban fokozódott. Ezzel szemben a hadviselő felek által alkalmazott kíméletlen tengerzár — az Anglia által alkal­mazott tengerzár — a magyar tengeri hajózást részben megbénította és a Közel-Kelet helyett csupán a Fekete-tengerre korlátozta. Az óceá­nokat járó magyar hajók válságos helyzetbe jutottak mert megszokott útvonalaikat és ten­geri kapcsolataikat a blokád lehetetlenné teszi Folyamhajózásunkat a Mftr. több kül öldi céggel, az 1937-ben öt évre megkötött üzemkö­zösségi szerződéssel bonyolítja le. A Mftr. üz­leti eredményei a fokozott szállítások követ­keztében kedvezően alakultak,, amennyiben

Next

/
Thumbnails
Contents