Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

448. Az országgyűlés képviselőfídzának 158 milliárdos Programm keretében rendelkezésre állá 10,180.000 pengőből egy esztendő alatt a kecskémet—békéscsabai állami út, pestmegyei; miskolc—debreceni állami közút, Miskolc— Tiszapolgár és Debrecen—Hajdúböszörmény közötti, a győr—soproni állami közút, Győr— Enese közötti, a budapest—kolozsvár —sepsiszentgyörgyi állami közút, szolnok—szajoli, a budapest—miskole—kassai állami közút Miskolc melletti, azonkívül a soproni, badacsonytomaji, szabadbattyáni, szajoli és csóri átkelési szakaszokat, összesen mintegy 100 kilométer bosszúságban kívánom átépíttetni. Megemlítem, bogy az 1939/1940. költségvetési időszakban rendelkezésemre álló 27,800.000 pengőből 180 kilométer útvonalat tudtam korszerű burkolattal ellátni. A Tiszántúlon 112 kilométer hosszban összekötő utakat makadám-burkolattal építtettem át és 55 kilométer hosszban áthengereltettem. Az ország állami közúti hálózatát a törvényhatóságok kezelésében lévő 29'456 kilométer hosszú hálózat egészíti ki, amelyből 22 218 kilométer már kiépített, 7238 kilométer pedig kiépítetlen út. A törvényhatósági úthálózat kiépítése és fenntartása a törvényhatósági útalapok terhére- történik. Ezeknek az útalapoknak a kiadása és a bevétele 57'8 millió pengő volt, amiből útépítésre 23'3, útfenntartásra szintén 23*3. a. múltban végrehajtott útépítések törlesztésének csökkentésére pedig 6*8 millió pengő fordíttatott, a többi pedig adminisztrációs kiadásokra szolgál. A bekötőutak építése szintén előre megállapított Programm szerint történik. Az 1941 január l-e és 1943 június 30-a között felhasználható 15 millió pengőből 5 milliót előrehoztam a folyó számadási időszakra, hogy a bekötőutak építésének ütemét meggyorsítsam. A bekölőutépítést az 1941. évben tovább folytatom, és erre a célra a milliárdos programúiból rendelkezésre álló 7 millió pengőből előreláthatólag 325 község 600 kilométer hosszú bekötőút építésével lesz bekapcsolható a hálózatba. Megemlítem még, hogy a rendelkezésre álló állami hozzájáruláson kívül a közvetlenül érdekelt törvényhatóságok és községek az állami hozzájárulás összegét meghaladó mértékben segítik elő a bekötőúthálózat kiépítését, ezzel is dokumentálva azt, hogy saját maguk mennyire életszükségletüknek érzik a bekötőutak építésének fejlesztését. A közutak fenntartása terén folytatom azt a törekvést, hogy a leromlott úthálózatot fokozott karbahelyezési munkálatokkal megjavítsam, főképpen pedig a nagyértékű portalan burkolatú utakon jelentkezett rongálódásokat már jelentkezésük kezdetén kijavíttassam, mert így lényeges költséget takarítunk meg. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) A közutak fenntartására előirányzott hitelt a muittal szemben 10 millió pengőről 12 millióra emeltem fel. A közutak fenntartása terén mindent elkövetek, hogy a meglévő nagyértékü úthálózatunk ne tudjon a használat folytán 1er omlani és ezért olyan fenntartó intézményt létesítettem, amely a bajok orvoslását a jelentkezés után azounal minden különösebb bürokratikus intézkedés nélkül megkezdheti. (Helyeslés a jobboldalon.) Az útügyi igazgatással szoros összefüggésben van az állami hidak építésének és fenntartásának kérdése. Az állami közutakon lévő nagyobb hidak építésére 4 millió pengőt irányoztam elő.. A folyamatban lévő nagyobb hídépítésekről az alábbiakban nyújthatok rövid tájékoztatást: ülése 1940 november 15-én

} pénteken. A polgári Tisza-híd alépítményi uiunkáí befejeződtek és a vasszerkezeti munkák megkezdődtek. A híd előreláthatólag az 1941. ev folyamán lesz átadható a forgalomnak. A KisAlföld közlekedésére nagyjelentőségű medvéi Duna-híd alépítményi munkái ugyancsak befejezés előtt állanak és most már valószínű, hogy a híd az 1942. évben elkészül. A híd összköltsége 5'3 millió pengő. A Csallóköz nyugatirészére jelentős doborgazi Duna^iíd felvételi munkái folyamatban vannak. A pörbölyi dunaártéri hídnak — Baja környékén — a múlt évben eszközölt átépítése után végleges híddá szándékozom átépíttetni az 1. és 2. számú pörbölyi dunaártén fahidakat is, hogy a déli rész forgalma a szeged—baja—báttaszéki úton biztosíttassák. A Felvidéknek dél felé irányuló egyik főforgalmi útvonalán az esztergomi Horthy Miklós és Kolos kis Duna-hidakat fogom megerősíteni és új pályaburkolattal elláttatni. A kárpátaljai területen meg a folyó évben befejezést nyer a dombói Tarae-hid építése és a jövő esztendőben megkezdődik a Talabktr-híd építése. A hídépítési programm keretében az óbudai Árpád Duna-híd alapépítményi munkái tovább folynak és a vasszerkezeti munkái is megkezdődtek, 1941-ben a budai Dunaág mederpilléreinek, a margitszigeti két hídfőnek az építését és a budai mederág kétnyílású vasszerelésének az építését vettem tervbe. Az említett munkákra 5,250.000 pengőt biztosítottam. (Elénk helyeslés és taps a jobbolüalon es a középen.) A fentieken kívül még igen sok leromlott állapotban lévő és a közlekedés szempontjából fontos kisebb közlekedési híd javítását és átépítését tervezem. Az út- és hídépítéssel és fenntartással kap; csolatos műszaki teeodöket az államépítészeti hivatalok látják el. Az évről évre igen erősen fokúzódó fontos műszaki teendők ellátására a mérnökök létszámát szaporítottam. Ezzel kettős célt kívántam elérni; egyrészt a megnövekedett munka ellátásának megnyugtató módon való biztosítását, másrészt pedig azt, hogy a hosszabb idő óta ideiglenes minőségben szolgálatot teljesítő mérnökök a kinevezessél biztos exiszteneiához jussanak. (Elénk helyeslés.) Ezért már a múlt évben is az államépítészeti hivatalok mérnöki személyzetének létszámát a pénzügyi lehetőséghez képest 93 fővel, a jövő évre pedig 30 fővel szaporítottam, úgyhogy a kinevezett mérnökök létszáma 256 főre emelkedett, (vitéz Várady László: Mégis csak történt valami! — Zaj.) T. Ház! A rendkívüli viszonyok a folyamhajózásra kedvező, a tengerhajózásra pedig kedvezőtlen hatással voltak. A nyugati háborúnak a Földközi-tengerre való kiterjesztése folytán a Közel-Keletről és a Balkánról Nyugat felé irányuló szállítások a vasúti szállításon kívül csak a Dunán voltak eszközölhetők. Ennek folytán a dunai folyamhajózás jelentősége igen nagy arányban fokozódott. Ezzel szemben a hadviselő felek által alkalmazott kíméletlen tengerzár — az Anglia által alkalmazott tengerzár — a magyar tengeri hajózást részben megbénította és a Közel-Kelet helyett csupán a Fekete-tengerre korlátozta. Az óceánokat járó magyar hajók válságos helyzetbe jutottak mert megszokott útvonalaikat és tengeri kapcsolataikat a blokád lehetetlenné teszi Folyamhajózásunkat a Mftr. több kül öldi céggel, az 1937-ben öt évre megkötött üzemközösségi szerződéssel bonyolítja le. A Mftr. üzleti eredményei a fokozott szállítások következtében kedvezően alakultak,, amennyiben