Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

Az országgyűlés képviselőházának 153. ülése 19 kO november 15-én, pénteken. 447 ugyanez volt a helyzet a vas- és fémáruknál, valamint a gépeknél. A behozatalnak ilyein nagyarányú növekedésével szembe a Németbirodalomba irányuló kivitelünk a gyöngébb termés és a magyarországi fogyasztás növekedése folytán körülbelül 10%-kai csökkeni.

f Ennek legfontosabb tényezője a búza- és sertéskivitel visszaesése volt. A háborús esztendő alatt csak 1*2 millió métermázsa búzát, 285.000 darab sertést és 560 agón zsiradékot szállíthattunk Németországba, szemben a megelőző 12 hónapban kivitt 3*1 millió métermázsa búzával, 325.000 sertéssel és 1360 vágón zsiradékkal. Ezt a kiesést azonban bizonyos mértékig ellensúlyozta, hogy a németországi kivitel több fontos tétele, úgy a szarvasmarha, a

> liszt- és húsfélék, a gyógynövények, bauxit és keményfa kivitele változatlan maradt, sőt egyes tételek lényegesen emelkedtek is. A másik legfontosabb piacunk továbbra is Olaszország maradt, amellyel forgalmunkat mind a behozatal, mind a kivitel oldalán hatalmasan fejlesztettük. Elsősorban a műselyem, a műrost, a pamut- és gyarmííonflnpk és szöveteknek a behozatala nőtt.^ Kivitelben a szarvasmarhaexport fokozódásával ellensúlyoztuk a búzaexoort csökkenését. A tengelyhatalmakkal való külkereskedelmi kapcsolataink elmélyítése érdekében az elmúlt esztendőben is többízben folytattunk tárgyalásokat ezeknek az országoknak kormányaival és meg kell állapítanom, hosrv ezek a tárgyalások mindvégig a legteljesebb m^p-értés és barátság szellemében folvfak. Általában^ a t

kormány kereskedelempolitikai tevékenysége élénk ^olt a háború folyamán is.. A tengelvhatalmakkal fenntartott forgalom elmélyítésére irányuló törekvések mellett a kereskedelempolitika legfontosabb feladatának tekintette a délkeleteurópai és Balkán államokhoz fűződő kapcsolatait kiépíteni és megszilárdítani abból a célból, hogy a megközelíthetetlenné vált tengerentúli piacok helyett ezekben az országokban találjunk kárpótlást a nyersanyagbeszerzés és egyúttal az ipari készáruk elhelyezése terén. A háború alatt Szlovákiával. Jugoszláviával. Romániával, Bulgáriával. Görögországgal. Törökországgal és Szovjet-Oroszországgal folytattunk e cél érdekében kereskedelmi tárgyalásokat és kötöttünk is megállapodásokat. T. Ház! Amint az állami szabályozás fokozatosan kiterjedt a belső kereskedelem egyes ágazataira, ezzel párhuzamosan megnőtt a Külkereskedelmi Hivatal hatásköre is, amennyiben •i. vezetésem alatt álló minisztérium éppen úgy, mint a többi tárcák a Hivatal meglevő központi, vidéki és külföldi szervezeteit igénybevették a nem szorosan vett külkereskedelmi vonatkozású kormányintézkedések végrehajtásánál is. A belkereskedelem terén újabban napról-napra szaporodó teendők ellátására tehát önként kínálkozik a Hivatal szervezetének, valamint az általa ellenőrzött érdektársulásoknak intézményes bekapcsolása, ami a Hivatal szervezeteinek, különösen vidéki viszonylatban bizonyos fokú kiépítése útján simán jneg is történhetik. Nagy jelentőségűnek tartom a Hivatalnak a mondott irányában való továbbfejlesztését azért is, mert az így nyert vidéki szervezetek útján általában nemcsak a belkereskedelmi, hanem a különleges árellenőrzési feladatok is szakszerűbben lesznek megoldhatók. A Hivatal vidéki kirendeltségei, s ilyeneket egyelőre általában minden törvényhatóság területén és székhelyén kívánnék felállítani, ezt a szolgálatot fogják ellátni. A múltban a Hivatalnál minden részletre kiterjedő alapos vizsgálatot tartottam s ennek a vizsgálatnak alapján kidolgoztattam a Külkereskedelmi Hivatal szervezéséről és működéséről szóló törvényjavaslattervezetet, amelyet a közeljövőben óhajtok a t. Ház elé tárgyalás céljából beterjeszteni. (Helyeslés.) Fontos részét alkotják a tervezetnek a Hivatal kirendeltségi hálózatának kibővítésére és a kirendeltségeknek az önkormányzati hatóságokkal való együttműködésére vonatkozó rendelkezések, mert ezek a rendelkezések az élelmiszerekkel és iparcikkekkel való ellátást lényegesen meg fogják könnyíteni. T. Ház! Az ország területének újabban történt gyarapodása folytán a közlekedés terén is nagyjelentőségű feladatokat kellett sürgősen megoldani. A visszatért területeknek az anyaországgal való szorosabb kapcsolatát elsősorban a közlekedés teszi lehetővé. A jelen költségvetés összeállítása során tehát elsősorban arra törekedtem, hoory a visszatért területek közúti hálózatának közgazdasági és honvédelmi szempontból szükséges kibővítésével, új vonatoknak indíttatásával, a vonatok menetrendjének csökkentésével, autóbuszjáratok beiktatásával és a repülőjáratok megindításával, másrészt a jelentős városi gócpontoknak az or szag középpontjához való közelebbhozásával megjavítsam a közlekedést. (Helyeslés.) Ennek a célnak érdekében a milliárdos programúiban a későbbi évekre megállapított hitelösszeg egy részét is előrehoztam, hogy a munkát meggyorsíthassam. (Helyeslés.) A közlekedés fontosságára való figyelemmel az 1941. évi beruházásokra összesen 94,105.000 pengőről gondoskodtam, amely Összegből a költségvetésben 52-25 millió, a költségvetésen kívül pedig felfelé kerekítve csaknem 42 millió pengő van biztosítva. Ebből a 94 millió pengős összegből útépítésekre 19-5 milliót, bekötőutak építésére 6 milliót, hídépítésekre 4 -milliót, az óbudai Árpádhíd építésére külön még 5-25 milliót, hajózási célokra 11 milliót, vasúti beruházásokra pedig 48.4CO.CO0 pengőt irányoztam elő. Az egyes közlekedési ágazatokról a következő tájékoztatást óhajtam nyújtani. A gépjárműforgalomnak az utóbbi években tapasztalt nagyarányú fejlődése az ország úthálózatával szemben egészen fokozott igényeket támasztott. Az állami úthálózatot fokozatosan kell átépíteni az erősen növekvő forgalom lebonyolítására alkalmassátétele szempontjából. Ezt minden rendelkezésemre álló eszközzel kívánom előmozdítani. Az állami közúti hálózat — a legutóbb visszacsatolt országrészek nélkül — 6.270 kilométert tett ki, amelyből a forgalom igényeit teljes mértékben kielégítő, korszerűen burkolt útpálya hossza csak 2482 km. amely_ az összhossznak csak 40%-a. Ez a szám mutatja, hogy ezen a téren még sok feladat megoldása vár reánk. Az úthálózatnak a kiépítése részletesen kidolgozott programm szerint halad. Az útépítésre a költségvetésben 9 és x

k millió pengőt biztosítottam, míg a költségvetésen kivül a milliárdos beruházási programmban biztosított 50 millió pengőből 10,180.000 pengőt, összesen tehát kereken 19-5 millió pengőt állíthattam rendelkezésre. A költségvetésben biztosított összegnek a legnagyobb része azonban sajnálatosan még a régi útépítéssel kapcsolatos kötelező jegyek törlesztésére szolgál, de minden remény megvan arra, hogy ezeknek a kötelező jegyeknek a törlesztése 1945-ben teljesen megszűnik. A 71*