Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-153
446 Áz országgyűlés képviselőházának Í5e, ülése Í9h0 november 15-én, péntekéit. gessé tette az összes költségtényezőknek a valósághoz hű regisztrálását és igazolását. Itt azonban nem olyan működésre gondolok, amely hátráltatja a munkát, hanem esak olyanra, amelyből egyszerű, világos képet adhat a könyvvezetés révén a kereskedő önmagának A belkereskedelmi teendőkkel kapcsolatban szólni kívánok az árellenőrzés országos kormánybiztosának működéséről, illetőleg az árpolitikáról. (Halljuk! Halljuk!) A magyar árpolitika vezető elve a háború kitörése óta változatlanul a pénz értékének a megőrzése és az árszínvonal tartása. Ez a politika természetesen nem jelenthette a gazdasági élet megmerevítését, hanem csak azt, hogy a kormány az áralakulást a lehető legszigorúbban szabályozza és áremelkedést csak ott és annyiban engedélyez, ahol és amennyiben ez az emelés ' az egész nemzeti termelés érdekében szükséges. A központi árirányítás megkezdése óta a legelső és legfontosabb feladat az árszabályozással kapcsolatos rendkívüli teendőknek -az ellátása volt. A háború kitörése óta 200 árkormánybiztosi rendelet jelent meg és több mint ezer esetben történt egyéni árszabályozás. Az " árpolitikai tevékenységnek a súlypontja tehát szükségszerűen az árszabályozáson és nem az ál-ellenőrzésen nyugodott. Arra törekszem, hogy ez a helyzet a jövőben hamarosan megváltozzék. Az eddigi árszabályozásokkai ugyanis, véleményem szerint, sikerült olyan helyzetet teremteni, amelyben az árak mind » termelést, mind a jövedelemeloszlást kellő módon irányítják. A feladat tehát most már az így kialakított árrendszernek a fenntartása, vagyis az árpolitikának a súlypontja az árszabályozásról az árellenőrzésre fog áttevődni. Az árkormánybiztos ennek megfelelően a jövőben gondoskodik arról, hogy a fogyasztókÖzöTjség a legfontosabb közszükségleti cikkek áralakulása tekintetében vidéki viszonylatban is gyorsan és megbízhatóan tájékozódhassék, a közigazgatási hatóságoknak az ellenőrzési tevékenysége szigorúbb legyen s végül -arról, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkek legmagasabb fogyasztói árai vidéken hirdetmény útján bocsáttassanak a nyilvánosság elé, hogy a fogyasztóközönség maga is hatékonyan tudja az áralakulást ellenőrizni. T. Ház! Külkereskedelmi vonatkozásban a háborús helyzet szintén nehézségek elé állította a kormányt. A nehézségek, amelyek már a háború első hónapjaiban jelentkeztek, Olaszországnak a hadbalépése óta fokozottabban mutatkoznak. Azóta ugyanis a tengerentúllal való összeköttetés legalább is a jelentékenyebb áruszállítmányok tekintetébein megszűnt és ezzel az inar számára szükségés r tengerentúli nyersanyagoknak a behozatala és iparunknak tengerentúli kivitele teljesen megszűnt. A távolabbi összeköttetések megszakadása fokozta t a közeli országokkal való kapcsolatoknak a jelentőségét, ami nemcsak a forgalom irányításának a megváltozásában, hanem a megmaradt beszerzési és értékesítési lehetőségeknek megfelelően a forgalom összetételében is kifejezésre kellett, hogy jusson, amennyiben a behozatal oldalán a nyersanyagok rovására a készáruk, a kivitelben pedig az ipari termékek rovására a mezőgazdasági termékek nyomultak előre. Augusztus hónappal lezáarult az első háborús esztendő. Ennek során Magyarország külkereskedelmének értéke kereken 1150 millió pengőre, vagyis a megelőző 12 hónapos időszakkal szemben 9%-kal emelkedett. Ez az emelkedés azonban kizárólag a behozatal -oldalán következett be, amely behozatal 23%-kal volt nagyobb, mint egy évvel ezelőtt, míg a kivitel 3%-kai csökkent. Az ország külkereskedelme tehát a háborús év során passzívvá vált, összesen 28 millió pengővel, amíg a megelőző hasonló időszak alatt kereken 100 millió pengő aktívumot értünk el. A passzívum keletkezésében csak kisebb szerepe volt annak, hogy amíg lehetett, igyekeztünk a nyersanyagbehozatalt fokozni, készleteket gyűjteni; és eddig alárendelt jelentősége volt annale is, hogy a mezőgazdasági kivitelben egyes tételek csökkentek. A külkereskedelmi passzívum keletkezésében a legnagyobb része annak volt, hogy a más irányban foglalkoztatott ipar nem tudott exportra termelni, sőt a megnagyobbodott országterületet is csak kisebb mértékben tudta fogyasztási cikkekkel ellátni. Az ipari termékek kivitelének a csökkenése és az ipari készáruk behozatalának a növekedése összesen 100 millió pengővel rontotta a kereskedelmi mérleget. Az első háborús esztendő adatait >a háború kitörését közvetlenül megelőző 12 hónap adataival összehasonlítva, a behozatal oldalán mindenekelőtt az a feltűnő, hogy míg a nyersanyag és a félgyártmány-behozatal értéke nagyjából változatlan maradt, addig az ipari készáruk behozatalának az értéke csaknem 45%-kai nőtt ós ugyancsak jelentékenyen foko zódott az élelmiszerek és takarmányok, cukor, tengeri, olajpogácsa, stb.-nek a behozatala. A kivitel alakulására elsősorban az iparcikkek kivitelének már említett visszaesése nyomta, rá bélyegét, amellyel szemben azonban a mezőgazdasági termékek kivitele néhány százalékkal csökkent, elsősorban a búzakivitel visszaesése miatt. A Németb irodalom és Olaszország összes külkereskedelmünkben 62%-kai részesedettemig a háborút megelőző 12 hónapban ez a részesedés 58% volt. két évvel ezelőtt pedig 50%. Ha a tengelyhatalmak részesedéséhez a délkeleteurópai országokra eső hányadot is hozzászámítjuk, akkor kitűnik, hogy a háború folyamán külkereskedelmünknek közel 80%-át bonyolítottuk le ezekkel a legközelebbi természetes piacokkal, míg a többi országokra eső hányad, amely a háború előtti esztendőkben 30% kiüirülíi értékű volt, 20%-ra csökkent vissza. Külkereskedelmünkben az odairányuló kivitel kisebb csökkenése ellenére első helyen a Németbirodalom állott. Szerepe a távolabbi piaisoktól elzárt Magyarország ellátásában jelentősem nőtt és padiig nemcsak a készáruk, hanem a fontos nyersanygok és félgyártmányok behozatala tekintetében is. A Németbirodalomból származó behozatalunk értéke kereken, egyhairmaddal, azaz 100 millió pengővel növekedett. Ebből az értéknövekedésiből azonban 50 millió pengő esik a számunkra legfontosabb ^ termékek, a koszén, koksz, a, fa, műrosl, műselyem, papirosanyag, nyersfémek, textilgyártmányo.k és textilféleségek behozatalának emelkedésére. Különös jelentősége volt például textiliparunk anyagellátásában annak, hogy a tengerentúli pamut- és gyapjúbehozatal kiesését messzemenően tudtuk a német és olasz eredetű mester séges^ fonóanyag, a műrost és műselyem behozatalával pótolni, de a német eredetű készáruk behozatala is értékes segítséget jelentett anyagellátásunk számára.^ mert a gyapjú- és pamutbeszerzés csökkenését a némpt eredetű í»*yarnűés pamutszövetek behozatalának igen jelentékeny fokozásával enyhítettük.
