Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

ééèi Az országgyűlés képviselőházának 15­elm ük esztendőben is, mert hiszen 3500 szak­képzett és kipróbált keresztény magyar keres­kedelmi képviselő és ügynök áll rendelke­zésre. Azt íátjnk azonban, hogy a tolerancia következtében rendkívül nehezen indul meg ez a folyamat. Méltóztassék megengedni, hogy ezzel a kér­déssel^ kapcsolatban néhány egészen kirívó jelenségre mutassak rá. Látjuk, hogy számsze­t'int ki tudnánk cserélni a fajzsidó ügynököket keresztény magyar ügynöki karral, ami annál fontosabb, mert a zsidók mostani számaránya még inkább alátámasztja azt az elítélendő rendszert, amely a legutóbbi időkben és hetek­ben^ már nemcsak itt bent az anyaországban érvényesült, mert sajnos átvezették az erdélyi részekre :1s. Méltóztassék a következőkről tudomást sze­rezni. Itt van például Szeged. Szegeden van egy Schwarz nevezetű zsidó, (Közi-Horváth Jó­zsef:' Több is van!) aki a Flóragyár, a Globus konzervgyár és a Mauthner-gyár képviselője. Ez a zsidó, aki legalább ezreket keres havonta, az említett három gyártól nem is olyan rég*en kapta meg a megbízatásokat. De hogy csatla­kozzam ahhoz a közbeszóláshoz, hogy többen vannak, itt vau Gelb, Eobicsek és Glück esete is. azonban ezeket nem kívánom részleteiben ismertetni. Ellenben legyen szabad rámutat­nom a helyzetre, például Kolozsvárt illetőleg. Kolozsváron igen becsületesen kiálló kemény ügynöki kar volt, amely a román impérium alatt is megállotta a helyét. Most előállott az örvendetes változás és azt látjuk, hogy amikor még -alig lehetett utazni ide és oda, különös mó­don — a nyomozást nem folytathatom le, mert nem is tartozik rám — egy London Lajos ne­vezetű zsidó már itt volt az első napon Buda­pesten (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem Lon­donba mentî) s a Guttmann és Fekete cégnél, a Selyem és Gyapjúgyárnál, a Kárpátiánál, a »Futár« védjegyű Kézimunka és Posztógyárnál és a Bőrkesztyűgyárnál öt képviseletet kapott itt Budapesten és euuek a havi jövedelme ma ötezer pengő. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Es a miniszter elnöknél; mennyi van?) Engem ezek az adatok nagyon megdöbbentenek. (Abo­nyi Ferenc: Minket is!) mert nem annak gya­korlati megvalósítását látom, amit a miniszter úr a költségvetés indokolásában igen helyesen kifejezésre juttatott az idén és tavaly is, hogv azon kell lenni minden erővel, hogy a keresz­tény kereskedelmet megerősítsük. Amikor ezeken a kritikus és komoly poszto­kon azt látiuk. hogy nem a keresztény keres­kedelem erősödik meg, hanem a zsidóság jut nagyobb térfoglaláshoz, (Horváth Géza: Sza­vak," szavak!) valahogyan úgy érzem, hogy ez az a pont, ahol legyen szabad Ilovszky képvi­selőtársamnak, mint a Baross Szövetség elnö­kének szíves figyelmét felhívnom. Méltóztas­sék itt igen erélyesen bekapcsolódni ebbe a do­lojrha. mert kétségtelen, hogy amikor a képvi­selőtársam Kolozsváron lent járt, az ő beszéde igen jó benyomást tett, de nem titok bizomvara a képviselőtársam előtt som, hogy azóta súlyos kiábrándulás következett 'be nemcsak Kolozs­váron, de az összes erdélyi részeken. , Amint méltóztatnak látni, szakszempontból semmi veszély nem származott volna a leg utóbbi esztendőben, ha átállítjuk ezt a nagyon fontos funkciót végző szervezetet teljesen a kereszténység és a magyarság- érdekében. De ha itt esetleg szakvonalon nehézségek is lettek volna, ha azt a háromezer fajzsidót nem lehe­tett volna teljesen leváltani ugyanolyan szak­értelmű magyar és keresztény emberrel, akkor hivatkozom arra, hogy egy óriási rezervoárunk , ülése 19kO november 15-én, pénteken. van. Ez ; a rezervoár, ez az utánpótlás adódnék a kereskedősegédekből, akik közül nem egyet ismerek, igen sok 15—20 esztendeje segéd abban a szakmában és senkisem tételezheti fel, hogy nem ért hozzá. Tessék elképzelni: 78.000 ilyen szakember van. Hát az egyik oldalon van há­romezer az ügynöki karban lévő szervezetlen, szétesett magyar, itt meg 78.000. A több mint 80,000- magyarral csak tudnánk talán helyette­síteni a háromezer fajzsidót! (Úgy van! Ügy van! a szélsőbalodalon.) Ehhez nem kell kom­mentár. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Csak jóindulat!) Természetes, 'hogy itt újból felvetődik en­nek az egész fontos bransnak az a jogois kíván­sága, amely a jogviszony rendezésével kapcso­lódik össze. En a tavalyi év folyamán részle­tesen vázoltam a kereskedelmi képviselők és utazók helyzetét, és azt, 'hogy milyen tartha­tatlan a helyzet a jogviszony terén, ha egy­általán jogviszonynak lehet azt nevezni. Bár a. miniszter úr ezeket az aggályaimat és sze­rény javaslataimat itt a Ház előtt nem mél­tatta figyelemre, azonban örömmel állapítot­tam meg, hogy ezeknek az intencióiknak a ke­retein belül és irányában még a múlt év de­cemberében komoly tervezetet készítettek és juttattak el az érdekképviseletek a miniszter úrhoz. Ezt a tervezetet magam is olvastam és az százszázalékig megfelel ennek a jobb jövőt érdemlő bransnak is. Azonban mi történik? A 'helyzet az, hogy ezek mégis csak munkavál­lalók s akkor jönnek a munkaadók: ott van a kereskedelmi és iparikamara, amely vagy nyolc­tíz oldalon keresztül mintegy kioktatja a mi­niszter urat, aki nelyeseu talán három vaerv négy paragrafusba foglalta a jogviszonyt, mert ezt szeretjük hogy rövid és világos leery en és ennek a tervezet mindenképpen me^ríeM. A kereskedelmi és iparkamara nyolc-tíz oldalon magyarázza azt, hogy ez nem időszerű. Azt el­hiszem, hogv meki nem időszerű, de az ország­nak igen. (Ügy van! a jobboldalon.) Ott van azután a Baross Szövetség esete. Méltóztassék megengedni, a Baross Szövetség mégis csa-k a főnökök szövetsége. Ebben a fő­nöki szövetségben valami hetven s'-ako^ztálv van. Kétség-telem, hogy roppant nehezen tud beleilleszkedni oda egy ilyen s^akosztálv, amply nem főnöki, hanem munkavállaló szakosztály. Éppen ezekre való tekintettel tisztelttel kérem a rm'iniszter urat, szíveskedjék fogialkozfű az­zal a gondolattal, hog-y ezeket a^ érdekelt em­bereket minél előbb egy kamarába méltóztas­sék beolvasztani. Hiszen nem titok az. ho^v a korporációs rendszeri* felé kell menulimk. (XJai.' von! balfelöl) Te*iát logikus dolop\ ho°^ T «*»­n ál "buk me»? inkább ma- mint esetleg később, amikor psietlep' prrnl i« lpké«ür>V é« & «•ZPTVPZŐ munkákban zökkenők fognak előállni. R*t nan-y meleg^pg-gel ajánlom a miniszter úr szíves fi­gyelmébe. Legyen szabad ezek után rátérni, t. Ház, egy másik r problémára, amely a kereskedelmi tárcánál kétségtelenlül a munkaterületnek egy magasabb régióját jeälzi, ez pedig kapcsolatos a miniszterelnök úrnak azzal a szándékával, hogy kereskedelmi hivatalt állítanak fel a kö­zeli jövőben. Amint én az egyik cikkből meg­állapítottam — és azt hiszem, ez az illetékes magyarázat, eiert hiszen illetékes belvről káPte az értesítést — ez a kereskedelmi hivatal majd a Külkereskedelmi Hivatalon épül fel. Ennen ezért méltóztassék megengedni, hogy a Külke­reskedelmi Hivatallal foglalkozzam és pedig abból a szempontból, amely egyrészt a falut,

Next

/
Thumbnails
Contents