Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-152

424 Az országgyűlés képviselőházának I5ï találni azt a kibúvót a paragrafusok között, amely még most is biztosítja széles zsidó rétegek erős iölényét a keresztény gazdasági elemekkel szemben. Bátor leszek tehát konkrét javaslatokat előterjeszteni és a gyakorlati életből vett példákkal igazolni, hogy a harmadik számú zsidótörvénynek milyen nyitott kapukat kell becsuknia, ha azt akarjuk, hogy ebben az országiban tényleg boldoguljon a keresztény elem. Az első az utánképzés kérdése. Szabó t. képviselőtársam nem iparos és nem kereskedő, de megérezte, amikor erről a kérdésről beszélt, hogy itt valami baj van valahol. Én most a bajt teljesen ki fogom exponálni. (Halljuk! Halljuk!) Sok üzletben érdekes jelenségeket látunk. Hogy ezek a jelenségek miből keletkeznek, arra itt van nálam néhány adat, amelyet Áfra Nagy János bocsátott a rendelkezésemre. (Halljuk! Halljuk!) Ezek szerint pár évvel ezelőtt, amikor a kereskedelem képesítését a kereskedelmi élet felvetette és amikor általában szóbakerült az a gondolat, hogy a keresztény magyar középosztály fiait gazdasági pályákra kell irányítani, a zsidóság messzetekintő előrelátással rávetette magát az ipari és kereskedelmi tanonciskolákra és olyan versenyt^ támasztott, hogy már-már kiszorítják az iskolákból a keresztény tanoncokat. Budapesten a tanonciskolákban a zsidóság arányszáma azelőtt évről-évre csökkent és az 1937/38. tanévben mindössze csak 8 százalék volt. A rosszul megkonstruált zsidótörvény hatása alatt a következő tanév végén már 1470-re rúgott a zsidó fiútanulók száma azokban az iskolákban, ahol egy évvel azelőtt még csak 940 volt a számuk. Ez a verseny folytatódott és az elmúlt tanévben már 2230 zsidó tanonc járt a budapesti községi tanonciskolákba, úgyhogy a helyzet két év alatt 240 százalékkal romlott a kereszténység kárára. (Mozgás.) Még ennél is erő s ebb volt a zsidók arányszámának emelkedése ezekben az iskolákban a leányok között. Ennek a tendenciának természetes folyománya, hogy sok üzletben csak zsidó tanoncokat vesznek fel, aminek semmi akadálya sincsen, mert az 1939:IV. te. az ipari zártszám intézményét nem terjesztette ki a segédszemélyzetre és a tanoncokra. így tehát az előtt a helyzet előtt állunk, hogy a zsidók néhány év alatt ellepik a képesítéshez kötött ipari szakmák tanoncmunkahelyeit és keresztény munkaerőket nem fogunk kapni. T. Ház! Minthogy ilyen öntudatosan és előrelátóan dolgozik a kormányzati célokkal szemben ez a bizonyos társadalmi réteg, amelynek gazdasági térfoglalását ellensúlyozni akarjuk, felhívom az illetékes kormányzati tényezők figyelmét, méltóztassanak intézkedni, hogy a zsidóság a tanonciskolákban is csak 6 százalékos arányszámának megfelelően foglalhasson helyet, (Helyeslés.) mert így egyébként hiába akorunk mi keresztény politikát csinálni, az utánunk következő kiképzett kereskedelmi generáció ezen az alapon csak a zsidók köréből kerül majd ki. Mélyen t. Ház! Igen nagy súlyt helyeznénk arra, hogy a rendelkezésre álló nyersanyag és árukészlet valóban odajusson azokhoz a cégekhez, amelyeknek megerősítését mindnyájan akarjuk. (Helyeslés jobbfelől.) Bár egy áruellátási bizottság igen hasznosan működik és minden tiszteletünk megvan az áruellátási bizottság iránt, 'bizonyos alapvető intézkedéseket kell tenni. Például egy ilyen alapvető intézkedés az. hogy az áruellátásban közreműködő vállalatoknál zsidó alkalmazottak egyáltalában ne nyerjenek befolyást az '. ülése 19AO november 14-én, csütörtökön. árukészlet elosztása tekintetében. (Helyeslés jobbfelől.) Ezenkívül erélyesen folytatni kellene azt a kereskedelemügyi minisztérium által már eddig is folytatott eljárást, hogy a fontosabb közszükségleti cikkekben zsidók egyáltalában ne kapjanak körzetvezetői jogosítványt. Sajnálom, hogy Kunder képviselőtársam megint kiment a teremből, mert most válaszolnék neki abban, hogy egyes közszükségleti cikkeket, amelyek a mindennapi élethez szükségesek, — mint a cukor és a többiek — először ez a kormány adott a keresztény kereskedelem kezébe (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) és ez a kormány erősített meg ezzel tíz- és tízezer kisegzisztenciát egyensúlyi* helyzetében. (Úgy van! Úgy van! Éljenzés a jobboldalon. — Bárczay János: Ezek tények!) Szükséges volna továbbá keresztény elosztók létesítése a papír- és nyomdaiparban, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) porcellánban, játékáruban, cipő- és börneműekben, továbbá a női divatárucikkekben. Itt egyezik a véleményem Kunder képviselőtársaméval, hogy igenis, szakmák szerint kell lassanként mmdent csoportosítani, de nyitott kaput döngetett vele. mert most vetette fel ezt az ideát, amelyet mar régen plántál a miniszter. Mélyen t. Ház! Ismételten intézkedést kérek és nagyon kihangsúlyozom a miniszter úrnak, hogy a keresztényesítés szempontjából egyik legfontosabb és egy új" törvénytervezetben csak egy mondatot igénylő intézkedés: zsidó Magyarországon vezérképviselő nie lehessen. (Helyeslés a jobboldalon.) Tessék elhinni, hogy e mondat mögött és ez intézkedés mögött a gyakorlati életre messze kiható nagy következmények vannak, mert ezzel a keresztény üzleteknek óriási fellendülési lehetőséget adunk és megszüntetjük azt az áruhiányt, amely a keresztény üzletekben mutatkozik. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Egy-egy jó generális intézkedés nagyon sokat jelent és azon keresztül mindent el tudunk érni, amit célul kitűzünk. Az iparügyi és kereskedelmi -miniszter úr képviselője a Baross Szövetség 'kolozsvári nagygyűlésen kijelentette, hogy a kereskedelmi miniszter úr teljes erejével kívánja a zsidótörvény szellemét a magyar gazdasági életben úgy megvalósítani, hogy az kiutassom a (keresztény kereskedelemre. Mélyen t. Miniszter TJr! A-mikor ez a kijelentés elhangzott Kolozsvárott, sok képviselőtársaim volt vetem* En elnököltem akkor a gyűlésen és azt mondottam az egész gyűlésinek : most, hogy az állaimtitkár úr <ezt be jelenítette, egyetlenegy taps, egyetlenegy éljenzés nem hangzott el, legyünk némák, álljunk fel egy percig néma csöndben és úgy tisztelegjünk a miniszter úr előtt ezért, mert első olyan nagy lépés, amely a magyar gazdasági életben messze ki fog hatni. Azt mondottam, hogy némán álljunk és a néma felállás után kijelentettük, hogy^ ez egyúttal a liberális gazdasági rend teimietéisét is jelenti. (Helyeslés é

s taps' a jobboldalon.) Mélyen t. Képviselőház! Az idő nagyon rövid, így hirtelen csak egy-egy pontot érinthetek. De nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy szóljak arról a megértésről, amellyel Algyay Hubert Pál államtitkár úr az útépítése' ket kezeli. (Ügy van! jobbfelől.) Végül te a képviselő nemesafe az országos érdekeiket mezi, mint törvényhozó, de nézi a kerület érdekeit is. Kerületemben, de égés® Zala megyében is rengeteg út volt elhanyagolva. Agilis főispanunk, akinél jobb magyar embert keveset is-