Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-152

412 Az országgyűlés képviselőházának 152. külözések árán is áldozatok hozandók, — mon­dotta Álgyay-Hubert államtitkár úr, a közel­múltban egy előadáson. Teljes egészében osz­tom az államtitkár úr komoly véleményét, csak legyen szabad még hozzáfűznöm, hogy talán még fokozottabban áll ez a megállapítás a Máv.-ra. Téves volt az utóbbi időkben elterjedt az a vélemény, hogy az autónak a közlekedésben való hatalmas előretörése csökkenteni fogja a vasút jelentőségét. Akadtak halálmadarak, akik már el is parentálták a vasútat, a lélek­harang kötele után nyúltak. A közelmúlt ese­ményei nagyon rácáfoltak ezekre a téves vé­leményekre, mert maga az élet bizonyította be, hogy tömegszállításban, legyen az személy, vagy áru, mind gazdasági, mind nemzetvé­delmi szempontból nélkülözhetetlen a vasút. A közlekedési üzemek felszerelése állandó rendszeres felújításra szorul, amelynek elha­gyása később könnyen megbosszulhatja magát. Műszaki, gyakorlati adatok és tapasztalatok alapján erősen megközelítő pontossággal meg lehet állapítani az egyes berendezések, épít­mények, to\ábbá a járműpark élettartamát, amely idő eltelte után felújítás nélkül az illető berendezés csupán a biztonság és a gazdasá­gosság rovására tartható forgalomban. De a felújítások nem csak a meglévő üzemi beren­dezések karbantartására szorítkoznak, hanem mindinkább előtérbe lépnek azok a kiadások, amelyeket a közlekedéstechnika fejlődése, a forgalom modernizálása hoz magával. Az ál­lamvasutaknak az orsaág gazdasági szolgálatá­ban, főleg pedig a termelés és forgalom zavar­talan menetének biztosításában elsősorban korszerű vasúttechnikai felszerelésre van szük­sége. (Ügy van!) A sebesség fokozása mit sem ér, ha a biztonság rovására megy. Igen fon­tos tehát a biztosító berendezések, a jelzőbe­rendezések korszerű fejlesztése, nehezebb, erő­sebb sínek fektetése, a nemzetközi fővonalakon \ kettős vágányok kiépítése, az elektrifikálás, a \ motorizálás, sűrű, gyors, olcsóbb, kisebb vx>- ! nategységek beállítása mozdonyok, vagonok j beszerzése, a budapesti pályaudvarok megol­dása, az úgynevezett halálsorompók megszün- I tetése, — , ez ,ek mind, mind részben már folya­matban lévő, de mindenesetre sürgős megol­dásra váró feladatok. Az ország örvendetes megnagyobbodása | folytán a Máv. is visszanyerte számos vonalát, > de gördülő anyag nélkül, a legtöbbször ki­fosztva, lerongyolódva, leszerelve. E hiányok <• pótlása, a mozgósítások, a kedvezőtlen idő- i járási viszonyok, az utánpótlási nehézségek: mind-mind erősen próbára tették a Máv. ellen­álló- és teljesítőképességét. A gazdasági élet érdekében a Máv. számos kedvezményt lépte­tett életbe, amely például csupán az áruszállí­tásnál évi körülbelül 26-5 millió pengőre, a kul­turális, szociális és egyéb szempontból enge­délyezett személyszállítási kedvezmények pe­dig évi körülbelül 26-9 millió pengőre becsül­hetők. Ezek mind a Máv. költségvetését terhe­lik, A degresszív tarifa életbeléptetésével vi­szont a megnövékedett ország távolabb lakó lakosságának sietett a Máv. segítségére. Szociális téren igyekszik a Máv. tőle telhe­tőleg segíteni alkalmazottain, bár itt nagyban korlátozza az úgynevezett trianoni nyugdíj­teher. Mégis gondoskodás történt például ar­ról, hogy a legnehezebb vasúti szolgálatot teJ­.-fesítő mozdonyvezetőknek és fűtőknek a leg; magasabb segédtiszti, illetőleg altiszti fizetési fokozatba való előlépés lehetősége is megnyit;­tátott. De más irányban is iparkodik segíteni ülése 19W november lU-én, csütörtökön. a Máv. alkalmazottain. Hivatkozhatom például a nyugati pályaudvar fűtőházánál létesített modern személyzeti mosdó-, öltöző- és étkező­helyiségekre, de hivatkozom a sport terén szá­mos babért arató 33 vasutas sportegyletre is. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a Máv. az elsők között tette lehetővé alkalmazottai­nak, hogy sportegyesületei keretén belül a vi­torlázó és motorrepülésben is saját gépeiken nyerhetnek kiképzést. Ennek nagyhorderejű nemzeti jelentőségét sok tőkeerős nagyválla­latunk is megfontolhatná és követhetné ezt az adott jó példát. Annak igazolására, hogy a gazdaságos üzemvitel érdekéibein az Állam­vasutak vezetősége minden tőle telhetőt meg­tesz, legcélszerűbb a nem befolyásolható ki­adások két legfontosabb tételével, a, nyugdíj ­teherrel és kölcsönszolgálati terhekkel f csök­kentett kiadásokat szembeállítani a bevételek­kel. Ez az összehasonlítás ugyanis mutatja, hogy az európai vasutak közül a svájci szövet­ségi vasutak után a Máv. üzemi hányada a legkedvezőbb. Szeretettel kell itt az előadói székből meg­emlékeznem azokról az önfeláldozó hazafias áldozatokról, melyeket a kötelességtudó ma­gyar vasutas személyzet az országgyarapítás érdekében oly nagy odaadással hozott. El­ismerés, hála illeti meg valamennyiüket. T. Ház! Még szerepel a költségvetésben sorrend szerint a kereskedelmi tárcánál a gép­kocsiüzem, amelynek költségvetésében a ren­des kiadásokra 25-8 millió pengő, a rendkívüli kiadásokra i*7 millió pengő, a rendes bevéte­lekre 27-9 millió pengő van előirányozva, ma­rad tehát 0-4 millió pengő felesleg. A .közlekedéspolitika egyik legnehezebb feladata a különböző közlekedési üzemek le­hető legtökéletesebb egységesítése, összhangb^­hozása, természetesen a közgazdasági élet kí­vánalmainak figyelembevételével. A miniszter úr bölcsesége hivatott eldönteni azt a kérdést, hogyan lehet e két érdeket a legjobban össze­egyeztetni. A ^közlekedéspolitika egységének í biztosí­tására mindenesetre helyes intézkedés az állam érdekkörébe tartozó gépkocsiüzemeknek, a posta autóbuszüzemének, a Máv. gépkocsiüze­mének, a Mavart-nak egykézbe való egyesí­tése. Megoldást nyert a Mateosz. sokáig vajúdó kérdése is, mert a legilletékesebb bíró: az élet bizonyította be, hogy a Mateosz nem lehet ver­senytársa, baneni kiegészítő / munkatársa a Máv-nak s a kettő tervszerű együttműködése mindkét üzemnek, de mindenekelőtt a köznek és a gazdasági életnek válik nagy előnyére. Az egyes Máv. vonalak között fekvő, úgynevezett kereskedelmi holt területeket kell elsősorban a Mateosz-nak behálózni és közelebb hozni a gaz­dasági élethez. A mai motorizált hadviselés idején felesle­ges rámutatnom a gépkocsiüzem egységesíté­sének és fejlesztésének különös katonai jelen­tőségére. De láttuk ezt a közelmúltban is Er : dély felszabadulásakor, ahol hiányos vasúti hálózat pótlásaként a gépkocsik szinte nélkü­lözhetetlen szolgállatot teljesítettek. T. Ház! Ezekben voltam bátor ismertetni a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca 1941. évi költségvetését és munkaprogrammját. Befejezésül legyen szabad a t. Ház figyel­mét felhívnom arra a rendkívül fontos tényre, hogy a tárca költségvetésében hatalmas, mil­liós beruházási programúi ok igen jelentős köz­munkák végrehajtását irányozzák elő. Ezek a beruházások nemcsak gyarapítják a nemzeti

Next

/
Thumbnails
Contents