Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-152
Az országgyűlés képviselőházának 152. ülése 1940 november lU-én, csütörtökön. 411 irányzata, amely 140'5 millióra van beállítva. Ha figyelembe vesszük a beruházásokra előirányzott 8 millió pengőt, akkor a mutatkozó 17-8 milliós felesleg 9'8 millió pengőre csökken ugyan, de ez is olyan fényes» eredmény, amely méltó a postavezetés régi hírnevéhez. A gazdasági helyzet alakulása a posta forgalmának további emelkedését vonja maga után, a forgalom emelkedése viszont több szer mélyzetet, újabb berendezést, több üzemanyagot, vagyis több kiadást von maga után. Vanuak azonban olyan kiadások is, amelyek a for-r galomtól függetlenül is emelik a kiadásokat. Ilyen például az 1940 január 1-től életbeléptetett illetmény- és nyugdíjemelés, valamint a havi béres és órabéres kincstári alkalmazottak, továbbá a postamesteri hivataloknál működő postakiadók részére engedélyezett gyermeknevelési pótlék. Legyen szabad itt egyre kitérnem, éspedig a kisjövedelmű, harmad-negyedosztályú postamesterségek anyagi helyzetére, melynek javítása igen kívánatos, mert ezeknek a keresete sokszor a létminimumot is alig éri el. A posta forgalma az 1939/40. évi költségvetési időszak első 12 hónapjában 17*2%-kai emelkedett, ezzel szemben a személyzet létszáma csupán 10'2%-kal növekedett. Ezt részben a posta berendezésének korszerű fejlesztése tette lehetővé, de nem kis részben a posta-személyzet átlagot messze túlhaladó lelkiismeretes, szorgalmas és önfeláldozó munkájának az eredménye. Az 1941. évre várható további forgalom emelkedésének megfelelően a személyzet létszámának 5:5 százalékos emelése van előirányozva. A posta költségvetésében kibontakozik a jövőévi munka Programm ja, amely főleg három főirányban fog működni. Először a posta szolgálatának javítása, főleg^ a vidéken, azután a távíró, távbeszélő és rádió-berendezés korszerű továbbfejlesztése és végül a szükséges gépesítés. A postaszolgáltatásnak széles rétegben való igénybevehetése szükségessé teszi, hogy a postával nem bíró községek és egyéb lakott helyek postával láttassanak el- A főtörevés az, hogy legalább minden ezer lakossal bíró községben legyen helyben postahivatal, mert az 1940. évi augusztus 30-a előtti államterületen lévő 4677 községből és városiból 2924ben volt csak postahivatal, ami 9'2 millió lakos postai szolgálattal való ellátásának felel meg. 1753 helység pedig, amelyek között volt 251 olyan is, amelynek ezernél több lakosa volt, nélkülözte a helyi postahivatalt. A folyó számadási időszakban a postai szervek száma az előző évhez képest máris 12 postahivatallal és 107 ügynökséggel emelkedett. 1941 folyamán 150 új postaügynökség kerül felállításra. Ezenkívül gondoskodás történik a kisebb községeknek és tanyáknak kézbesítő- és gyüjtő-járat útján történő postai szolgáltatására is. A posta a maga működése során nem feledkezik meg a hazafias és kulturális célok támogatásáról sem. így többek között a Horthy Miklós nemzeti repülőalap javára, az árvízsujtottak megsegítésére és Mátyás király születésének 500. éves évfordulójával kapcsolatban kulturális célok támogatására feláras bélyegeket bocsátott ki és így nyújtott anyagi megsegítést az említett célokra. A magyar posta a levélbélyegek művészi színvonalát jelentékenyen emelte és világviszonylatban is elismerést szerzett a magyarországi bélyegeknek. A távíró és távbeszélő fejlesztési) en irányadó szempont a korszerű gépi berendezések beszerzése. A távíróforgalom nagymérvű emelkedését illetőleg legyen szabad csak arra hivatkoznom, hogy egy év alatt 700.000-rel több táviratot adtak fel, mint az előző évben. Ez az óriási emelkedés korszerű, nagyobb teljesítményt nyújtó gyorstávírógépek beszerzését teszi _ szükségessé. A távbeszélő hálózatnál is óriási emelkedést tapasztalunk, mert az előző. 1940 augusztus 30-a előtti államterületnek 4677 községéből 1909 városban és községben 8*3 millió lakos volt telefonvonallal ellátva. Itt is óriási fejődést és emelkedést jelent az, hogy csupán az interurbán beszégetésekben 1,700-000rel volt nagyobb a beszélgetések száma, mint az előző évben. Ez azután feltétlenül szükségessé teszi a hálózatoknak és központoknak fejlődését. Főleg a budapesti távibeszélő központ teljesítőképességének fokozása ieren fontos, mert e téren már nehézségeket és akadályokat is tapasztaltunk az elmúlt évben. Sor kerül azonkívül egyes nagyobb vidéki városokban is a telefonközpontok automatizálására. A rádiószolgálatban a budapesti és kassai stúdió korszerűsítése, a, rádiózavarok elhárítása, a tanácsadás fejlesztése, a jövő év programmja. A küldemények gyors szállításának biztosítása a mozgópostakocsik és postagépkocsik számának szaporítását teszi szükségessé. Az. 1941. évben tovább folytatódik egyes nagyobb vidéki városokban az áttérés postai szállítás ban a postai szállításnak géperejű járművekkel történő ellátására. A budapesti nagyobb postahivatalokban a forgalom gyors lebonyolítását megfelelő mechanizálás útján igyekszik biztosítani a nos ta. A költségvetés keretében szereplő beruházások hároim részre tagozódnak: úgymint a budapesti automata központ beruházásai, a vidéki távbeszélő hálózat és rádió fejlesztése, végül postaházak létesítése. T. Ház! Ha Erdély nem is szerepel még a költségvetésben, mégis meg kell emlékeznünk arról a példás teljesítményről, amellyel a felszabadult területek postai szolgálatának gyors és pontos megszervezése alkalmával az egés z ország elismerését és háláját érdemelte ki a posta. Nehéz volna eldönteni, hogy a vezetők gondos előkészítő munkájának, vagy az előre részletesen kidolgozott terv lelkiismeretes végrehajtóinak nagyobb-e az érdeme, de nem is ez a fontos, mert a postát mint egységes szervezetet illeti mes az elismerés. Adja Isten* hogy minél előbb újra hasonló alkalmuk legyen bebizonyítani nagy szerv ezőkéDességüket. és áldozatkészségüket. T. Ház! Áttérek most már a másik igen fontos állami üzem, az Államvasutak költség; vetésének ismertetésére. A várható gazdasági helyzet és a teljesítmények figyelembevételé; vei az Államvasutak az 1941. évre 379 millió bevétellel szemben 286 millió rendes kiadást. 90*7 millió nyugdíjterhet irányoztak elő. így tehát 1*3 millió rendes kezelési felesleg mutatkozik. Az 1931/32. költségvetési év óta az Államvasutak költségvetése állandóan hiánnyal zárult és így hosszú évek óta a jelen költségvetés az első, amely rendes kezelési felesleget mutat. A költségvetés keretében végrehajtandó beruházásokra 30 millió pengő van előirányozva, amelyhez a milliárdos hitelből 18*4 millió pengő járul, 1941-ben így összesen 48"4 millió pengő áll rendelkezésre beruházásra. (Malasits Géza: • Háromszor annyi kellen*!) Sajnos, így van! • , , , Az államvasutak 1941. évi költségvetésének alapjául szolgáló üzleti hossz 9353 kilometer. A magyar közlekedésügy fejlesztésére még nél66*
