Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-152

410 Az országgyűlés képviselőházának 152. a közeljövőben a hazai igények és szükségletek kiszolgálása mellett még exportra is gondoljunk. 'fEzeknek honvédelmi jelentőségére feleslegesnek tartom rámutatni. Fokozzuk ifjúságunkban is a repülés iránt eddig észlel- j hető örvendetes érdeklődést, mert nem ele- • gendő modern gépeknek a beszerzése és az azokról való gondoskodás, hanem kiváló pilótagárdát is kell nevelnünk, aminek minden szükséges követelménye a magyar fajiban oly hiánytalanul megvan, örömmel látjuk e téren is a kormányzat megértő, támogató politikáját. Kérjük, hogy továbbra is támogassa ezt az ügyet minden erejével. A repülőforgalom nagy emelkedése szükségessé tette még egy nagy közforgalmú repülőtér építését is, ami a Veesés község határában lévő Ferihegy-pusztán máris folyamatban van, T. Ház ! A közlekedés legszerteágazóbb része a közúti forgalom. Az utak forgalmi jelentősége, a járművek sokfélesége és a terepyiszörnyök, a legkülönbözőbb problémák elé állítják a tervező mérnököket és a hatóságokat. Mielőtt ennek a nagy kérdésnek taglalásába belekezdenék, legyen szabad egy közbenső megjegyzést tennem. Említettem az imént , a ; tervező mérnököket. A múlt évi költségvetési vita során alkalmam volt kérni a miniszter úrtól, hogy a műszaki feladatok rohamos emelkedése végett emelje fel a mérnökök létszámát is és bizza reájuk a szakkérdések megoldását, hiszen a magyar mérnököknek a külfölden is elismert jó hírnevük van. (Ügy van!) Akkor még állástalan mérnökről kellett gondoskodnunk, ma pedig már a legtöbb helyen mérnökhiány üti fel a fejét. Bár pillanatnyilag egyes viszonylatokban ez kellemetlen is (lehet, de ïnégis nem kari hanem országos viszonylatban örvendetes jelenség, mert műszaki fejlődésünknek a legjobb fokmérője. Visszatérve a közutak és hidak kérdéséhez, ,meg kell állapítanom, hogy e tárca kiadásait éppen az út- és hídépítési programúi erős fejlesztése emelte. Örömmel hozzuk meg ezt az áldozatot, mert ezzel nemzeti vagyonunkat gyarapítjuk. Az autóforgalom nagyarányú fejlődése; is égetően szükségessé tette úthálózatunk fejlesztését, de szociális, közgazdasági szempontból ugyancsak nem szabad elhanyagolnunk a rendkívül fontos úgynevezett bekötőutak építését sem, Elismerés illeti a központi irányítás mellett az Államépítészeti Hivatal névtelen műszaki katonáit is, akik szorgalommal és szakértelemmel dolgoznak. Az állami közutak hossza kereken 6000 kilométer, a törvényhatósági utaké pedig 30.000 kilométer, amire csak á legutóbbi évben is a törvényhatóságok 58 millió pengőt költöttek karbantartási munkálatokra, ami mindenesetre jelentős tétel. A világháború után közutaink nagyban leromlottak és az utána következő években a rossz pénzügyi viszonyok lehetetlenné tették azok karbantartását és helyreállítását. Csak a legutóbbi években vált részben lehetővé ezeknek az utaknak rendbehozatala. Az előbb említett bekötő utak jelentősége nem vitás. Az 1938. évi XX. te. öt évre egyenlő évi részletekben 30 millió pengőt hozott erre a célra javaslatba és törvényben is meghozta azt akkor, amikor £53 község, 95 tanyacsoport és 329 népes tanyaközpont nem volt bekötő úttal ellátva. Az! építendő bekötő utak hossza 3130 kilométerben volt előirányozva. A visszacsatolt felvidéken és Kárpátalján további 372 község volt bekötő út nélkül. Az építendő utak hOtssM így 4230 ülése 194-0 november 14-én, csütörtökön. kilométerre növekedik, ami mindenesetre nagy tehertétel. A 30 millió pengőből eddig 15 milliót használtunk fel 1410 kilométer út építéséhez, amivel 529 községet, illetőleg tanyaközpontot kapcsoltunk be az országos úthálózatba. 1941-ben hat millió pengő áll ismét e célra rendelkezésünkre, amiből körülbelül 500 kilométer út építésével 300 községet remélünk bekapcsolni az úthálózatba. A közúti hidak karbantartása és átépítése szintén az Államépítészeti Hivatal munkakörébe tartozik, főleg fahidak átépítése van folyamatban s a karbantartás munkáira és partbiztosításokra van szükség. Nagyobb munkák az algyői, bajai, valamint a tiszaugi és komáromi hidaknál vannak folyamatban. A budapesti állami hidak fenntartásáról, valamint a Várhegy alatti alagút víztelenítéséről és fenntartásáról a költségvetés külön gondoskodik. A beruházások keretében irányozza elő a költségvetés a nagyobb, például a medvéi. Duna-híd, a polgári Tisza-híd és a dombói Tarac-híd költségét. Több mint 600.000 pengőt fordít a költségvetés az úgynevezett svájci frankkölcsön törlesztésére és kamatszolgálatára, amely kölcsönből ma közel négymillió áll fenn még tartozásként. Segélyezi a kormány olyan utak kiépítését is, amelyeket nem lehet a bekötő utak kategóriájába sorolni, de mégis közgazdasági, közegészségügyi és főleg szociális szempontból ezen utak kiépítése elengedne» tétlenül szükséges és fontos. A közúti forgalom szempontjából igen fontos kormányintézkedés volt a sokat panaszolt kövezetvám megszüntetése. Ezzel kapesolatbait a vámengedélyesek kártalanításáról a költségvetés intézkedett. Nem elegendő azonban az utakat és hidakat csupán megépíteni, hanem. igen fontos azoknak azonnali és állandó gondozása és karbantartása. Főleg áll ez például a csapadékvizek vezetésére, tehát az árkok és műtárgyak karbantartására, mert a víz az utak legnagyobb ellensége. Ismerek olyan községeket, amelyek ezt saját kárukon tanulták meg. Ugyanis az útépítésre felvett kölcsönnek még a felét sem fizették ki és a karbantartási munkáknak teljes elhanyagolása miatt az országút a feneketlen sárban máris eltűnt. A mezőgazdaságnak is óriási előnyt jelent a betakarításnál az út, terményeinek értékesítésénél a kövesút. Megkíméli a gazda igavonó állatát és szekerét és ugyanakkor sokkal nagyobb terhet sokkal könnyebben és gyorsabban szállíthat a gazda a kiépített kövesúton. Az elhanyagolt közút a nemzeti vagyon pusztulása. T. Ház! Áttérek most az állami üzemek költségvetésének tárgyalására és pedig a posta-, távírda- és távbeszélőszolgáltatás költségvetésére. A posta nemcsak a magánosok hírszolgálatát, csomag- és levélszállítását van hivatva ellátni, hanem ennél sokkal fontosàbb feladata: a kereskedelmet gyors, pontos és megnyugtató hírszolgálattal alátámasztani. Azután ismét utolsónak említem a postára gazdasági éâ honvédelmi szempontból háruló felelősségteljes szolgálatot. Ezzel megint csak an; nak a többi feladatokat messze túlszárnyaló fontosságát és jelentőségét kívánom kiemelni. A posta kiadásai: rendes kiadásokra elő van irányozva 105*1 millió pengő, nyugellátásra 176 millió, vagyis kiadásokra összesen ; 122-7 millió pengő van az 1941. évi. költségvetésben: előirányozva. Ezzel szembenál! a bevétel élőt