Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-152

378 Âz országgyűlés képviselőházának 152. ter úr nem nevezte meg:, hogy ki tette ezt a feljelentést, de elrendelte a "házkutatást és el­rendelte az ügyészi megállapításokat. Ezek azok a dolgok, amik kisugároznak a közvéle­ménybe s azután módot adnak arra, hogy egy­általán szó essék arról, hogy a tisztikar politi­zál, ami a valóságnak nean felel aneg. Magasházy igen t. képviselőtársaim, beszé­dére még egy reflexióm volna. Igaz az, hogy Szegedről indult ki a tulajdonkéipeni magyar népi, nemzeti és szociális Programm. Pontosan ezeket a szavakat használta az a társaság, amely annakidején Szegeden az egész mozgal­mat meigóndította. Azt is említette igen t, képviselőtáav-sajn, hogy akkor leginkább főhadnagyok és száza­dosok voltak idegeden. Tény, így volt iAdig­alig találkoztunk egészen magas rendfokozatú urakkal. Szomorú azonban az, hogy ha egy­szer mi indítottuk el ott Szegeden ezt a moz­galmat és megvolt a lehetőség, hogy a hata­lom azoknak a kezében maradjon, akik ezt a maagalmat népi, nemzeti és szociális alapon elindították, miért hagyták kivenni a kezük­ből, miért hagyták ezt a gondolatot az úgyneve­zett konszolidációs kormányoknak elsikkasz­tani, például Friedrich Istvánnak, Bethlen Istvánnak és társaiknak. (Itlgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A tisztikar különös tekintettel az alantas tiszti hiányra, szinte emberfeletti munkát vé­gez, ennek ellenére az alacsonyabb rendfokoza­tokban az előléptetés még mindig lassú. Nem mondhatjuk ezt a legmagasabb rendfokozatok­ról, ahol különösen az utóbbi év folyamán szinte dömpingszerű előlépési lehetőségek vol­tak, Kezemben van a tervezett szolgálati prag­matika, amelynek alapján egy akadémiát vég­zett csapattiszt 41—42 éves korában éri el az őrnagyi rendfokozatot, a nem csapatállományú, de szintén főiskolai végzettségű tisztek ennél későbben. A vezérkar és a csapattisztek között ezeredességig körülbelül 6 év a vezérkar előny­zése. En úgy szeretném ezt a nagy különbséget eliminálni, hogy ha nem a vezérkar előlépteté­sét lassítanók meg, hanem a csapattiszti kar­nak századosságban eltöltött 12 évi idejét szál­lítanók le 10 évre; mert ha arra gondolunk, hogy az a 40—42 éves tiszt már nem áll annyira fizikai teljesítőképességének a teljében, hogy a mai nagy teljesítményeket úgy el tudja vé­gezni a századnál, hogy az a legénységnek tényleg imponáljon és*példaképe legyen, ez is indokolttá teszi azt, hogy a századosi előlépte­tést megrövidítsük. így a vezérkar az ő maga­sabb tudása, képzettsége, fokozottabb felelős­sége folytán megfelelő idő alatt eléri a megfe­lelő magas rendfokozatot, viszont a csapattisz­tek sem kerülnek ilyen nagymértékű hát­rányba, mert hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy igen kiváló csapattisztek vannak, akik azonban a vezérkari helyek korlátolt száma folytán nem juthatnak teljes számban a ve­zérkarhoz. Meg kell adni a lehetőséget, hogy egyes ki­váló képzettségű csapattisztek előnyzésben ré­szésülhessenek. Ragyogó példáját látjuk a gát­lás nélküli előnyzési lehetőségeknek a jelenleg folyó világháborúban, amikor 25—26 éves alez' redesek vannak már a német hadseregben, mert teljesítményeikkel a, soronkívüli gyors előlép­tetést teljes mértékben kiérdemelték. Sajnos, nálunk a világháborúban történt soronkívüli előléptetések éredniényót a háború után azzal ülése lÚJfÓ november lU-én } csütörtökön. csökkentették, hogy a soronkívül előléptetett tiszteket visszatették a következő évfolyamok élére, a helyett, hogy az előttük lévő évi oly am­hoz csatolták volna. Tudom azt is, hogy béke­viszonyok közt nagyon nehéz annyira Kitűnni, hogy egy tiszt bebizonyítsa előnyzésre való rátermettségét. De nagyon szeretném, ha elvileg a miniszter úr eliogadná ezt az álláspontot, mert ez minden körülmények közt emeli a tisztikar munkakedvét és becsvágyát. Az volna a tiszteletteljes kérésünk, hogy minden olyan állománycsoport részére, amelynek tisztikara főiskolai végzettségű, biztosíttassék az a lehe­tőség, hogy a tisztikar a tábornoki rendfoko­zatot elérje a saját állománycsoportjában. Ezt annyival is inkább szükségesnek tartom, mert ebben az esetben egészen bizonyos, hogy nívó­sabb, értékesebb utánpótlást kapnak az egyes állománycsoportok. Egy szomorú dologra vagyok kénytelen fel­hívni a honvédelmi miniszter úr figyelmét egy megtörtént esetből kifolyólag. Egy nyugállomá­nyú vezérkari tisztről van szó, aki szolgálata alatt kitüntetésre találtatott alkalmasnak. Az­után hirtelen egyik napról a másikra leszereltek és amikor jelentkezett, közölte vele a vezérkar főnöke, hogy nagyon sajnálja, hogy a kitünte­tést nem kaphatta meg, de azért nem kaphatta meg, mert az a gyanú mefült fel vele szemben, hogy nem tényleges katonai szolgálatának ideje alatt, hanem azt megelőzően, politikai te­vékenységet fejtett ki. (Egry Zoltán: Nagyon okosan!) T. Képviselőház! Amikor a vezérkar főnöke elismerte azt, hogy az illető tényleges szolgálatának ideje alatt semmiféle politikai tevékenységet nem fejtett ki és nem is tett po­litikai nyilatkozatokat sem és ezt a vezérkar főnöke, igen t. képviselőtársaim, neki szemébe mondotta, akkor ne méltóztassék kétségbe­vonni, hogy én ezt felelősségem tudatában ho­zom a Ház elé. (Egry Zoltán: Nem vonom két­ségbe, én csak helyeslem.) Elnök: Kérem, félreértés történt. Ne méltóz­tassék közbeszólni és akkor ilyen félrértések nem fognak előfordulni. Baky László: Ha félreértés, akkor visszavo­nom előbbi kijelentésemet és leszegezem, hogy egy tiszt vagy megérdemli a kitüntetést vagy nem. Ha egyszer valaki tiszti rendfokozatot vi­sel, akkor erkölcsi szempontból minden körül­mények közt kifogástalan, tehát a kitüntetést megérdemli. (Paczolay György: Bárányhimlőért nem lehet büntetni!) Még a fegyelemtartásra vonatkozóan volna egy megjegyzésem. Az 50. számú budapesti had­test- és városparancsnoksági parancsban egy zsidó munkásszázad parancsnokát, aki beosztott zsidóinak kedvezett, 14 napi szobafogsággal fe­nyítették meg. Ugyanebben az állomásparancs­ban kisebb öltözködési szabálytalanságokért szintén 14 napi szobafogsággál fenyítettek meg tiszteket. A két elkövetett fegyelmi vétség kö­zött olyan nagy különbség van, hogy ha az a munkásszázadparaiicsnok, aki beosztott zsidói­nak kedvezett, eddig még fenyítve nem is volt, akkor is sokkal súlyosabb fenyítést érdemel, mint az a másik tiszt, aki esetleg öltözködési szabálytalanságot követett el. (Zaj. — Váczy József: Felülvizsgálják!) A nyár folyamán bekövetkezett rendkívüli fegyvergyakorlatokra behívott tartalékos és nyugállományú tisztek és a tényleges tisztök illetményei közt sokszor kirívó különbségek voltak. Lehetséges, hogy a honvédelmi .tárca költségvetése tette ezt szükségessé, de az az em-

Next

/
Thumbnails
Contents