Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

Áz országgyűlés képviselőházának 151. vezett, akiknek sok pénzük volt. A többségnek 1 nagyon kevés leié volt, amit be tudott váltani. A szegény emberek beváltottak 5U0, 600 legfels jebb iüOO, 2000 leit... (Zaj a joböoldaton.) Elnök: Csendet kérek a jobboldalon. \ ajna Gáöor:... ugyanakkor a nagy vagyonú emberek, a bankok, a zsidók, akiknek sok pénzük volt tezaurálva, a pénzt igen jó árfolyamon tudták beváltani és ugyanezt a pénzt ma odakint, a román területen, — ahogy legutóbb hallottam — 85—90-es árfolyamon tudják értékesíteni. Miután ilyen nagyszerű, százszázalékos kereseti lehetőség állt fenn, ennek folytán ugyancsak megindult egy nagyméretű sibolás, valutacsempeszes a natárszéli városokban, ahol még tedjesen nyilt határok vannak és a •határellenőrzés nem lehet olyan százszázalékos, mint ahol már jól beszervezett a határellenőrzés. Nagy tömegben síbolják át az oláh készpénzt, váltják be itt magyar pénzre és viszik vissza. T. Ház! Ennek az éremnek van egy másik oldala is. Azt hiszem, senki nem fogja itt a Házban kétségbevonni, >hogy 22 esztendő alatt a magyarság, legalább is azok, akik becsületesen, hithűen kitartottak a magyar nemzeti gondolat mellett, csak adósságot csináltak és lerongyolódtak. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig, ha adósságot csináltak és azt megfizethetné az a székely magyar, vagy a magyarság mellett becsülettel kitartó más nemzetiségű vagy más népcsoporthoz tartozó lakos is, miért van szükség akkor arra, hogy kétszerannyit fizessen adósságára, mint amennyit az élet realitása különben diktált volna? T. Ház! Már hónapokkal ezelőtt hallottunk arról, a napi sajtóban is megemlékeztek róla, hogy készül, a papír 1 pengős és 2 pengő«, azután vas és nem tudom micsoda más pénzek készülnek. A háború itt lógott a nyakunkon, itt lógott a levegőben, Már hónapokkal, félévvel, egy évvel ezelőtt szó volt az erdélyi kérdésről. Kérdezem én a t. Házat, nem volt módjában a kormánynak, hogy egy esztendő alatt akár papírból, akár vasból, vagy ' bármilyen anyagból kellő mennyiségű aprópénzt, vagy beváltásra alkalmas pénzt veretett vagy nyomatott volna, hogy ilyen nagy károsodásnak az országot ki ne tegye és másrészről ezek a szegény emberek meg ne károsodjanak? Kéjr dezem a miniszterelnök urat, hajlandó-e sürgősen olyan intézkedéseket tenni, amelyek, ha már a multat nem lehet azonnal jóvátenni, legalább a jövőre nézve a hátralékos adósok, éppen a szegény emberek számára lehetővé teszik, hogy a hátralékos tartozások ne a 30-as kurzuson, ahogyan ezt erőszakosan megállapították, hanem az élet realitásának megfelelő, 60 vagy 65-ös árfolyamon legyenek visszafizethet ők? Itt felmerülhet még egy kérdés, az, hogy egyesek esetleg altruista intézményeknek is tartoznak. Tudunk arról, hogy a magyar királyi, kormány nem most, nem tavaly és nem tavalyelőtt, hanem állandóan támogatta, meglehetősen nagy tételekkel, az altruista intézményeket és ha ilyen okok miatt az altruista intézmények bajba kerülnének, akkor igenis azért van itt a magyar állam közössége, hogy^ az ilyen altruista intézményeket megsegítse, hogy ezeket károsodás ne. érje. T. Ház! Én ezzel interpellációmat befejezem és remélem, hogy ezek a súlyos bajok éppen a szegény magyarság és székelység érdekében ülése 19^0 november 13-án, szerdán. 3Ï1 • rövidesen orvosoltatnak, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. Következnék Papp József képviselő úr interpellációja a honvédelmi miniszter úrhoz, a képviselő úr azonban interpellációját törölte. Ezek után következik utolsó interpellációnk, amelyet Szöllősi Jenő képviselő úr jegyzett be; a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat,, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak ar^ ról, hogy az arató rész nélkül maradt mezőgazdasági munkások megsegítésére irányuló: földmívelés- és honvédelemügyi miniszteri intézkedések nem hozták meg a kívánt ered-'; ményt? — . ; •' Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a katonai szolgálatot teljesített kisiparosok és iparossegédek, valamint kiskereskedők tekintélyes része minden nyári keresetétől elesve, segítség nélkül áll a nemsokára beköszöntő tél előtt? Mit szándékozik a m. kir. kormány cselekedni a várható inség megelőzésére? Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szöllősi Jenő: T. Ház! Tegnap sürgős inter1 pellációra kértem engedélyt azért, hogy egy országos vonatkozásban is igen fontos ügyet, a katonai szolgálatuk miatt aratórészüktől elesett munkástestvéreinknek a helyzetét a miniszterelnök úr elé tárjam, őszintén meg1 mondom, hogy az elnök úrnak arra a kérdésére, miért olyan sürgős ez az ügy, azt vála

1 szóltam, hogy azért kérem az interpellációnak nem a rendes interpellációs napra való engedélyezését, mert remélem, hogy ennekfolytán a miniszterelnök úr erre választ fog adni. Nagyon örülök, hogy most mégis mód adatik arra, hogy ebben a rendkívül fontos és az ország közvéleményét nagyon érintő kérdésben

! az ország végre megnyugtató kijelentéseket' hallhasson és intézkedéseket kaphassom ; T. Ház! A miniszterelnök úr 1940 július23-án egy hozzá ebben az ügyben intézett sürr gős interpellációra válaszolva kijelentette, hogy június 27-én a kormány kiadott egy intézkedést, amely alkalmas lesz arra, hogy ezt a súlyos problémát megoldja. A miniszterelnök úr négy pontban foglalta össze azokat áz intézkedéseket, amelyek a június 27-^én kiadott: rendelet folytán meg fogják oldani ezt a kérdést. Ezeket a pontokat az idő előrehaladottságára való tekintettel nem óhajtom felsorolni," hiszen a Ház nagy része hallotta ezeket, (Helyeslés jobbfelöl.} fel kell azonban olvasnom a, miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, amely-) ben ezzel a kérdéssel a rendeletek ismertetése után foglalkozott. A miniszterelnök úr kijelent tette: szeptember l-e után a kormánynak tiszta képe lesz arról Jiogy mennyiben van szükség a bevonultak téli ellátásának kérdésében további kormányintézkedésre. Ezután kijelentette, hogy az olyan aratómunkásokról is, akik annak ide-i jén szabályszerűen leszerződtek, vagy szerző-? déshez saját hibájukon kívül nem jutottak és utóbb katonai szolgálatuk következtében a télirevalót nem kereshették meg, gondoskodni kell és gondoskodni is fognak. T. ,Ház! Az országban nagyon sokan vján; ják, hogy ezek az igért intézkedések végre bekövetkezzenek. Szeptember ,1-e már régén; ei-^