Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-150

Az országgyűlés képviselőházának 150. désre, azonban a bérleteknél olyan fontos érdekek vannak, amelyek okvetlenül törvényi szabályozást igényelnek. Méltóztatnak látni aa idei árvizeket és egyéb elemi károkat, azok során a bérlők tízezrei, 8@t talán százezrei mentek tönkre, minden jogvédelem nélkül lévén, földönfutókká kellett válniok, nem lehetett sem őket, sem családjaikat megmenteni. Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, h'ogy ezek a fejtegetések mégsem tartoznak az igazságügyi tárcához, méltóztassanak azokat majd az illetékes tárcáknál előadni. Elvégre nem lehet minden törvényalkotást itt kívánni azon a címen, hogy a törvényalkotás általában az igazságügyi tárcával vonatkozásban áll. Csoór Lajos: Miután mást előadni nem tudok mint azt, hogy milyen törvényjavaslatokat ajánlanék a mélyen t. igazságügyminiszter úr figyelmébe, a házszabályoknak szerintem helytelen értelmezése miatt felszólalásomat befejezem. Elnök: Kérem, — nem értettem — a képviselő úr mivel fejezte be felszólalását? Csoór t Lajos: A házszabályok szerintem helytelen értelmezése miatt felszólalásomat befejezem. Elnök: Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni arra, hogy én a házszabályokat helyesen értelmezem és a képviselő úr téved, amikor azt hiszi, hogy a házszabályok lehetővé teszik azt, hogy az igazságügyi tárcánál felsoroljon egész sor olyan törvényalkotás iránti kívánságot, amelyek bizonyára helytállóak, de nem tartoznak ide. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Budinszky László! Budinszky László: T. Ház! Érdekes jelenség, hogy az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalását, ezt az igen fontos tárcát, a Ház milyen teljes részvétlenséggel kíséri. Ez a jelenség azonban kísérője egy, JZ igazságügyi tárcához tartozó intézménynek, mégpedig a eenztírárak. Amikor az előbbi felszólaló a cenzúráról beszélt, az igazságügyi államtitkár úr rázta a fejét, mintegy azt fejezve ki ezzel, hogy a cenzúra nem tartozik az igazságügyi tárca hatáskörébe. (Fadocsay László igazságügy miniszter: Teraza is van!) Ebben igaza is volt. azonban köztudomású tény. hogy a napilapok cenzúrabizottságában kir. ügyészek működnek és a sajtó többi részének átvizsgálását, a nem naui cenzúrát szintén kir. ügyészek végzik. Ha tehát az ieazságügyminiszter úr és az igazságüg*yi kormányzat úgy látja, hogy a cenzúrában helytelenségek vannak, akkor épp az igazság megvédése érdekében vonja ki ügyészeit ebből a cenzúrából, mert ez teljesen tarthatatlan. A nagyközönség'ben is érthető a közöny a parlamentarizmus, a parlamentáris élet iránt, ha az üléseknek hív közlése nem történhetik meg és egészen más tudósítások jelenhetnek meg: (Ûay van! a szélsőbaloldalon.) ha megtörténhetik az. hosry a kir. ügyész úr ma itt lent éhben az épületben, — bár a cenzúrabizottságnak egy nyugalmazott tábornok" úr az elnöke — amikor az egyik déli lan bevitte a statáriális bíróság tárgyalásairól szóló tudósítást. V2l2-kor azt mondta: tessék ezt visszavinni és a Mot. szerint átírni, holott az hü tudósítás volt. E^el természetesen megakadályozták, hog-y a délben megjelenő napilat» az aktuális kérdésekkel foglalkozzék és tájékoztathassa a nagyközönségét. Ez a parlamentáris élet teljes aláásását jelenti. KÉPVISELŐHÁZI XAPLÓ VII. ülése 1940 november 12-én, kedden. 247 Elnök: Méltóztassék, képviselő úr, a tárgyhoz közeledni. Budinszky László: Ha a miniszterelnökségi tárcába tartozó cenzúrabizottságban nem működnének kir. ügyészek, akkor ezt nem is említhettem volna meg, azonban ott működnek és kihúznak minden olyasmit, ami közérdekű, például kihúzták a múltkoriban azt, hogy Szlovákiában a politikusok vagyonát felülvizsgálja egy bizottság abból a szempontból, hogy politikai szereplésük alatt mennyi vagyont gyűjtöttek össze. Bocsánatot kérek, hogy Buzássy kir. ügyész úr ezt miért húzta ki elejétől végéig, józan ésszel megérteni nem léüiet. (Raj«iss Ferenc: Na, ő sem mindig!) T. Ház! Nem elég, ahogy az előadó úr is mondotta r az igazságügyi tárcánál, bízni a Gondviselésben, nem elég szép szavakat elmondani, ha azt tettek nem követik. Az igazságszolgáltatás kérdése bizalmi kérdés. Ha a nemzet minden egyes tagjának nincs meg a feltétlen és megrendíthetetlen hite az igazságszolgáltatásban, ez a nemzet egész belső lelki életének összeomlását vonja maga után. Ennek a tárcának tárgyalása és az igazságügyi belső erkölcsi felépítése tehát a nemzet egyik legéletbeváigóbb érdeke. Itt talán nincs nagy bevétel, nincsenek gazdasági jelenségek, de itt van az erkölcsi erő és az erkölcsi érzék. Az államhatalomnak, a nemzethatalomnak külső kifejezője a bíró. A magyar bíróról, aki mindig magas erkölcsi színvonalat képviselt, csak a legnagyobb elismeréssel lehet beszélni, amikor azonban a magyar bíróról szólunk, akkor el kell gondolni és át kell érezni, hogy nemcsak a jogkereső közönség megy oda izgatottan, kezdve \ a legkisebb embertől a legnagyobb emberig, hanem érdekes, hogy a felszólalók valamennyien a maguk szemszögéből vizsgálták az igazságügyi tárca kérdéseit. Az egyik kiragadta, a munkásokat, a másik valamely más osztályt, az egyik felszólaló a nemzetiszocialista és a fasiszta világnézet S7emüvegén keresztül vizsgálta az igazságszolgáltatási kérdéseket, pedig ezeket a problémákat nem szabad sem ezen, sem azon, hanem csak egy szemüvegen keresztül: a tiszta, becsületes igazságossá«? szemüvegén keresztül nézni. (SzabótZoltán: Szóval szabad szemmel!) A mi világnézetünk et'kölcsi alapon áll, t. közbeszóló képviselőtársam, mi a krisztusi igazságok alapján állunk, tehát azt keressük itt az i.gazsáügyi tárcánál is. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Budinszky László: A bíró a nemzet hatalmának külső kifejezője. Semmiképpen sem szabad őt akár a napi politikának, akár bármilyen hullámok rezgéseinek kitenni. Ezt egy szóval szokták szakszerűen kifejezni: a bíró független, van bírói függetlenség. Ennek a függetlenségnek azonban vannak tényezői és ismertetőjelei is. A bírót a nemzeti hatalomnak önmagától függetleníteni kell, és mint az előttem szólott képviselőtársaim már kifejtették, ennek két részé van. materiális* anyagi és szellemi része. A materiális résznél csak az a megjegyzésem, hogv ue méltóztassék ezt pénzügyi szemüvegen keresztül nézni, hanem tessék a mai kor nehéz megélhetési viszonyainak megfelelően a magyar bírót télies anyagi függetlenségbe hozni, mert a mai fizetések nem azonosak egy zsidó harisnyakötőüzem tulajdonosának a bevételeivel, hanem tisztán csak látszatra, a többi tisztviselőével Összehasonlítva mutatnak valami többletet, Ez az állapot 44