Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-149

Az országgyvUs képviselőházának 1^9. a tartalma, hogy az igazgató mindig vétessék ki a szolgálati és fegyelmi szabályzat > alól. Ezt a módosítást a közgyűlés elfogadta ugyan, de a közgyűlésnek ezt a határozatát a felügyeleti hatóság, vagyis a földmívelésügyi miniszter , megsemmisítette, tehát az így nincsen érvény­ben és ezért csak a földmívelésügyi miniszter, mint felügyeleti hatóság által jóváhagyott alapszabályok lehetnek irányadók ennek a kérdésnek eldöntésénél. T. Képviselőház! Az alkalmazotti viszony tehát ebben az esetben minden körülmények között fennáll és megállapítható. Az alkalma­zotti viszony természete pedig az, hogy a felet-' tes, jelen esetben a Kamara elnöke, akit arra a polcra a gazdaközönség többségének bizalma (Meskó Zoltán: Kubikosok!) állított, felelős (Meskó Zoltán: Szegény kubikosok!) a közgyű­léssel szemben mindazokért a dolgokért, ame­lyek a Kamara zavartalan munkáját biztosí­tani hivatottak, ha pedig úgy látja, hogy en­nek bizonyos akadályai vannak, akkor nem­csak joga, hanem kötelessége is ezeknek elhá­rításáról gondoskodni. A jelen esetben mi történt? Nem az, ami a mentelmi bizottság jelentésében foglaltatik, hogy a Kamara elnöke felfüggesztette állásá­sától az igazgatót. (Egy hang jobb felől: Be igen!) Nem! En mint szem- és fültanu állítom és ezért helytállók, hogy erről szó sem volt, ha­nem szolgálatának ellátása alól mentette fel és közölte vele, hogy a fegyelmi eljárás megindí­tása végett a törvényes fórumhoz, jelen eset­ben a választmányhoz fordult. (Meskó Zoltán: Megsértette a mentelmi jogát, ez az álláspon­tom!) T. Képviselőház! A Kamara elnöke erről az intézkedéséről jelentést tett a földmívelés­ügyi miniszternek, mint felügyeleti hatóság­nak. A felügyeleti hatóság véleményadásra kérte az igazságügyminisztert — amiről igen t. képviselőtársam megemlékezett — és ennek a véleménynek alapján utasította a kamarát, : hogy a megalakítandó választmány elé ter­jessze ezt az ügyet, ott kérje az eddig tett in­tézkedéseiről a felmentvényt és mint törvé­nyes fórum, a választmány döntsön abban, bogy a fegyelmi eljárás megindításának van-e helye és azt lefolytatni kívánja-e? Hogy a választmány egy esztendő óta vagy másfél esztendő óta még csak most tudott jog­erősen megalakulni, az nem az országos ka­mara elnökének hibája és nem rajta múlott. Az 1940. évi augusztus 22-én megtartott köz­gyűlés alakította meg a választmányt, ennek a közgyűlésnek a határozatát október 30-án hagyta jóvá a földmívelésügyi miniszter és a kamara elnöke ezen jóváhagyott határozat alapján akkor, amikor már volt egy törvénye­sen megalakult választmány, azonnal össze­hívta ezt a választmányt. Itt a meghívó, no­vember 7-én kelt, amelynek tárgysorozatára kitűzetett az igazgatóval szemben alkalmazott intézkedéseknek megvitatása. Nem tett tehát semmi olyat, ami az ő törvényes hatásköret meghaladta volna, hanem az ügyet magát oda­ntasította a törvényes fórum elé. Ha most már a választmány meg akarja-e indítani a fegyelmi eljárást, kell-e a mentelmi jog felfüggesztését kérni, igen vagy nem, erről itt most nem akarok beszélni, nem akarok erre kitérni, erről esetleg majd a menteimig bizott­ság, amely ezzel a kérdéssel foglalkozni fog, a megkeresés megérkezése után dönt, hogy van-e helye a megkeresésnek. De teljes ellenmondás van ebben a javas­KÉPVIiSELÖHÁZT HASI0 VII. ülése 19AÖ. november 11-én, hétfőn. 219 latban, amely azt mondja: utasítsa a földmí­velésügyi minisztert arra, hogy az ügyet tör­vényes hatáskörben vizsgálja meg és intézke­déseiről tegyen a Háznak jelentést. Ebben benne , foglaltatik az, hogy a földmívelésügyi minisz­ter a kamara elnökét vonja felelősségre. (Meskó Zoltán: Természetesen!) Hát a kamara elnöke is törvényhozó s akkor a kamara elnö­kének a mentelmi jogát is ki kell kérni a Felsőháztól. Ez ellenmondás. Ezeknek alapján a legszívesebben azt in­dítványoznám, azonban a házszabályok erre nem adnak módot, (Meskó Zoltán: Nem!) hogy az egész kérdést utaljuk vissza újból a men­telmi bizottsághoz, hogy vizsgálja meg minden egyes részletét és hallgassa meg a megvádolt kamarai elnököt is. Miután ez nem lehetséges, tisztelettel indítványozom, mondja ki a Ház, hogy a mentelmi jog ebben az ügyben nem lett megsértve. t Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr a. zárszó jogán kíván felszó­lalni. A szó őt megilleti. vitéz Tóth András előadó: T. Ház! Egé­szen röviden, néhány mondatban kívánok csak felszólalni. Tudni kell azt, hogy az Országos Mezőgaz­dasági Kamarát az 1920 : XVIII. te. hívta életre, r tehát az törvény alapján életrehívott közintézmény és az 19-87 : XVII. te. rendelke­zései szerint szerveztetett újjá. Ezen törvény­helyek felhívásával ismertetem a t. Képviselő­házzal az alapszabályok 25. %-kt és ez azután feleslegessé tesz minden egyéb magyarázatot. <Meskó Zoltán: Szórói-szóra így van!) A 25. § ezt mondja (olvassa): »A kamara igazgatója — ez esetben Máté Imre országgyűlési képviselő — ügyében a fegyelmi választmány csak a ka­marai választmány kezdeményezésére járhat el és csak a vizsgálat lefolytatására és ez ala­pon javaslattételre jogosult. (Meskó Zoltán: Aha! — Kölcsey István: Nem határoz!) Vele szemben ezen vizsgálat kellően igazolt adatai alapján a fegyelmi eljárást is csak a kamarai választmány rendelheti el... stb.« (Meskó Zol­tán: Teljesen helyes a mentelmi bizottság ja­vaslata!) Adva van egy egészen egyszerű jogeset. A kamara igazgatója országgyűlési képviselő, akivel szemben a nagyválasztmány is csak a kezdeményezés jogát gyakorolja a mezőgazda­sági kamaránál a fegyelmit illetően és külön kell neki javaslatot tennie. Csak ha a választ­mány miait olyan megállapítja a fegyelmi vét­séget is. akkor lehet a fegyelmi eljárást le­folytatni. Itt pedig a tény az volt, hogy az el­nök a saját hatáskörében erre a fegyelmi eljá­rásra való utasítás nélkül az országgyűlési képviselő kamarai igazgató urat azonnali ha­tállyal elmozdította állásából. . - . .., Ha még hivatkozásnak kell történnie, ak­kor hivatkozunk az igazság ügyminiszter úrnak a földmívelésügyi miniszter lírhoz intézett T. 565/178—1939. számú átiratára, amely világosan és okfejtésszerűen elmondja ezt, amit most bá­tor voltam a, mélyen t. Képviselőháznak éppen a hivatkozott törvényhely alapján kifejteni és megállapítja, hogy a fegyelmi eljárás szük­ségessége esetében — minthogy a kamara ez­időszerint országgyűlési képviselő igazgatója — a fegyelmi eljárás elrendeléséhez nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. is kell kérni. , Ez az eset roppant egyszerű. Mély. tiszte­*' *• " 40

Next

/
Thumbnails
Contents