Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-149

220 Az országgyűlés képviselőházának ÍJ, lettel kérem, méltóztassék javaslatom alapján dönteni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház A mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi és... (Meskó Zoltán: Ellenpróbát kérünk! — Derültség.) Kénytelen vagyok Meskó képviselő urat rendreutasítani. ...megállapítja, hogy Máté Imre mentelmi joga megsértetett; ezért utasítja a földmívelésügyi miniszter urat arra, hogy az ügyet törvényes hatáskörében vizsgálja meg és intézkedéseiről a Háznak jelentést tegyen. Következik a mentelmi bizottság 395. számú jelentésének tárgyalása, tlzonyi György képviselő urat, mint előadót illeti a szó. Uzonyí György előadó: T. Képviselőház! Gruber Lajos országgyűlési képviselő 1939. évi március hó 13. napján írásban bejelentette mentelmi jogának megsértését. E bejelentést a képviselőház elnöke a házszabályok 103. ^-ának (2) bekezdése értelmében a Ház tudomására hozta s egyben további intézkedések megtétele végett a mentelmi bizottsághoz utasította. Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését a következőkben látja: Az 1921:111. te. 1. $-ának 1. bekezdésébe ütköző és a 2. § 3. pontjában összefoglalt, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló nyolcrendbeli bűntett miatt a képviselőház 1940. évi március hó 6. napján a mentelmi bizottság 220. számú jelentésének alapján Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát nevezett előzetes letartóztatását is magában foglaló hatállyal felfüggesztette. Az ezen ügyben eszközölt kihallgatások során nevezett képviselőt a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánya, valamint a budapesti kir. ügyészség a mentelmi bizottság jelentésében foglalt s a Ház által is elfogadott tényállástól eltérőleg, tehát a tettazonosság keretein kívül, más tényállásra nézve is kihallgatta és a vizsgálatot is kiterjesztette. Gruber Lajos többek között azt panaszolta, hogy kihallgatták őt a mentelmi bizottsági jelentés tényállásában nem szereplő, egy állító lag 1938. év októberében elkövetett ügyre nézve is. Eszerint ő egy Szentes József nevű egyént arra akart volna rábírni, hogy tegyen olyan tartalmú vallomást, hogy neki (Gruber Lajosnak) semmi köze nincsen az akkor impreszszum nélkül kiadott röpiratokhoz, — melyek között különösen a »Magyarság« című politikai lapban »Egység felé« cím alatt megjelent cikk az azóta feloszlatott Hungarista Párt megerősítését célozta — és az egész ügyet is vállalja magára. Ezáltal Gruber Lajos országgyűlési képviselő szerint a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága és a budapesti kir. ügyészség mentelmi jogát megsértette. A képviselőház mentelmi bizottságának elnöke a bizottságnak folyó évi június hó 1. napján tartott ülésében hozott határozatából kifolyólag a m. kir. igazságügyminisztert felkérte arra, hogy a pontos tényállást kivizsgálja és ennek eredményét a bizottsággal közölje. A m. kir. igazságügyminiszternek a mentelmi bizottság elnökéhez intézett 37.424/1. M. IV.—1940. számú átirata a következőkét tar-1 tatmazza: Gruber Lajos országgyűlési képviselő el. ülése 1940 november 11-én, hétfőn. len az 1921:111. te. 1. §-ának 1. bekezdésébe ütköző, s a 2. ^ 3. és 4. pontja szerint minősülő és büntetendő, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos fel forgatására és megsemmisítésére irányuló bűntett miatt indult eljárás, s az idézett törvénycikk 2. §-a egybefoglalja a felforgató mozgalom vezetését, vagy az abban való részvételt a mozgalom céljára és az azzal összefüggően elkövetett bűncselekménnyel és erre megfelelő súlyos büntetési tételeket állapít meg, mert súlyosabb megítélés alá kívánja vonni azt az esetet, amikor a mozgalom részese a felforgató mozgalom céljai szolgálatában s e cél megvalósítása érdekében bűncselekményt követ el, vagyis amikor a mozgalom céljai irányában már előrelendül és a cél megközelítését szolgáló cselekvés terére lép. Az alap azonban ez esetben is az a felforgató mozgalom, melyben a tettes valami módon részt vesz, abban valami szerepet tölt be, amely mozgalomhoz kapcsolódik az önálló jogsértő eredményt megvalósító ténykedés, ezért a vád keretén belül mozgott a nyomozó hatóság és a kir. ügyészség akkor, amikor Gruber Lajost elsősorban a Szálasi Ferenc áltál elindított mozgalom részleteire és az azzal való kapcsolataira, valamint az abban való szereplésére részletesen kihallgatta és elébe tárta azokat a különféle eljárások során felmerült adatokat, köztük Szentes József vallomását is* melyek azt a gyanút igazolták, hogy Szálasi Ferenc által kezdeményezett mozgalom — mint földalatti, leplezett mozgalom — tovább folytatódott és abban gyanúsítottnak is szerepe volt. (Budinszky László: Mesterséges inszinuáció mindegyik végig!) Elnök: Csendet kérek. Uzonyi György előadó: A mentelmi bizottság ezen adatokból, valamint a per irataiból megállapította, hogy nevezett képviselő mentelmi joga a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága és a budapesti kir. ügyészség által nem sértetett meg, mert ezek eljárása teljesen a vád keretében mozgott. A mentelmi bizottság ezért javasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg és ezért további intézkedésre szükség nincs. (Budinszky László közbeszól.) Elnök: Budinszky képviselő urat másodszor is figyelmeztetem, méltóztassék csendbea maradni. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni % (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a mentelmi bizottság javaslatát magukévá te szik. méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a (mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis megállapítja, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg, ezért további intézkedésre szükség nincs. Napirendünk anyagával végeztünk. Javaslatot teszek ezért arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 30 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki az 1941. évi állami költségvetés egves tárcáinak tárgyalását a következő sorrendben: igazságügyi, külügyi, honvédelmi, kerekedelem- és közlekedésügyi, iparügyi, miniszterelnöki és kisebb tárcák, belügyi, földmívelésügyi, vallás-