Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-149

Öl 8 Àz országgyűlés képviselőházának Hi) kedést tett, amely csak szabályszerű fegyelmi eljárás eredménye lehet, s ezért utasítsa a m. kir. ÍÖldmívelésugyi minisztert arra, hogy az ügyet törvényes hatáskörben vizsgálja meg és intézkedéseiről tegyen a Háznak jelentést. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Máriássy Mihály szólásra jelentkezik.) Máriássy képviselő úr szólásra jelentkezett. A képviselő urat a szó megilleti. Máriássy Mihály: T. Ház! Ebben a men, telmi ügyben vizsgálat tárgyává kell tenni azt, hogy van-e egyáltalában mentelmi jogsérelem, van-e annak valami jogi alapja, a mentelmi jog megsértése tényleg bekövetkezett-e. (Zaj a jobboldalon.) Az igazságügy miniszter úr véleményére rá fogok térni felszólalásom során. (Meskó Zoltán: Ez a belső ügye a kamarának!) Az Országos Mezőgazdasági Kamara törvényes érdekképviselet, de magántestület, amelynek alkalmazottai vannak. Az alkalmazó és az alkalmazott közti jogviszony természetéből folyik, hogy az cilkalmazó az alkalmazottját bizonyos vonatkozásban ellenőrzi, hogy munkakörét hogyan látja el, s felelősségre vonhatja. Ha történetesen az az alkalmazott országgyűlési képviselő, ebben a magánjogi vonatkozásban akkor is felelősséggel tartozik munkakörének betöltésénél munkaadójával szemben. Egészen visszás dolog volna például az, ha egy részvénytársaság vagy egy kereskedelmi vállalat — magánvállalat — a maga cégvezetőjét vagy a maga igazgatóját, aki történetesen országgyűlési képviselő is, felelősségre nem vonhatná. De nemcsak a magánvállalatra, hanem az ilyen érdekképviseleti, testületi szervre is, amely nem vállalat, hanem a gazdatársadalom érdekképviseletének legfőbb szerve, s amely szervben bizonyos alkalmazotti hierarchia van, vonatkozik az, hogy az elnöknek megvan és meg is kell, hogy legyen a joga arra, hogy alkalmazottai felett ellenőrzést gyakoroljon, hogy megállapítsa, vájjon az illető alkalmazott betölti-e azt a munkakört, amellyel meg van bízva. A

f mentelmi bizottság javaslatának indokolásában az foglaltatik, hogy a kamara igazgatója nem is tisztviselője a kamarának, hanem az állása egyenrangú a kamara elnökével. A javaslat hivatkozik az 1920 : XVIII. te.-re, illetve az 1937:XVII. te. 18. §-ára. Ez a szakasz azt mondja, hogy a kamarát az elnök és az igazgató együttesen képviseli. ,Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyenrangúak, ez csupán a kamara külső megnyilatkozásának a formasága, mert azt jelenti, hogy az elnök és az igazgató együtt írják alá azokat az okiratokat, amelyeket a kamara kiad. Ez ugyanolyan, mint egy cégjegyzés, amelyhez szintén két aláírás szükséges. Hogy ez nem jelenti az igazgató és az elnök közötti egyenrangúságot, azt mutatja ennek a szakasznak az a további rendelkezése is, hogyha vagyonjogi kérdésekről van szó, akkor a vonatkozó okiratra még egy harmadik aláírás is szükséges. A javaslat indokolásának az a része sem áll meg, amely szerint abból a tényből, hogy az igazgató az elnöki tanácsnak tagja, az világlik ki, hogy az igazgató a kamarának nem alkalmazottja, hanem jogállása az elnökével egyenrangú. Bocsánatot kérek, az alkalmazotti jogviszonyt az állapítja meg, hogy először is az illető szabályozott illetményekkel ibír, másodszor: a testületi nyugdíjintézetnek tagja, nyugdíjjogosultsága van, harmadszor pedig, hogy a szolgálati és fegyelmi szabályok hatálya alá esik. ülése 19 AÖ november 11-én, hétfoű. Ebben az esetben mindezek a kritériumok fennforognak, amelyek az alkalmazó és az alkalmazott közötti jogviszonyt megállapítják. Hogy az illetői alkalmazottat igazgatónak, tisztviselőnek, vagy egyéb alkalmazottnak hívják-e, ez lényegében a kérdésen nem változtat. A törvény alapján .összeállított és a földmívelésügyi miniszter által 51.304/1989. szám alatt jóváhagyott kamarai alapszabályok 30. §-a azt mondja, hogy a kamarai ügyek vitelét a rendszeres illetményekkel alkalmazott igazgató és megfelelő számú tisztviselő látja el. (Meskó Zoltán: Itt mégis csak a képviselőről van szó, kérem!) A 35. § azt mondja, hogy mind az igazgató, mind a tisztviselők, mind pedig a többi alkalmazottak magatartására nézve a kamara közgyűlése által megállapított szolgálati és fegyelmi szabályzatok irányadók. Hivatkozik a mentelmi bizottság jelentése arra, hogy a 35. § (2) bekezdése is kivételes jogállást biztosít az igazgatónak, amikor kimondja, hogy az elnök az igazgató nélkül, vagy az igazgató megkerülésével még a tisztviselőkkel sem érintkezhetik. (Meskó Zoltán: Meg kell védeni a kisembereket! A gróf úr a kubikusok képviseletében van ott!) A 35. $ (2) bekezdése azt mondja, hogy a kamarai tisztviselők mind hivatalos, mind pedig saját személyüket illető előadmányaikat csak a szolgálati út betartásával, az igazgatónál terjeszthetik elő és ugyanígy bármilyen rendelkezést is. Ebből az következik, hogy a kamara elnöke csak az igazgató útján (Meskó Zoltán: Mert nincs demokrácia! A gróf képviseli a kubikosokat!) az igazgató közvetítésével rendelkezhetik a kamarai tisztviselőkkel. (Egy hanp jobbfelől: Hol van ez kimondva'?) Elnök: Csendet kérek. Máriássy Mihály: Az alapszabályok 3o. §-ának (2) bekezdésében, amelyre a menteim i bizottság javaslata és indokolása hivatkozik. A helyzet tehát az, hogy a kamarai tisztviselők csak az igazgató közvetítésével, az igazgató útján kaphatnak utasítást, akár az elnök, akár a választmány, akár a közgyűlés adja ki az utasítást. (Meskó Zoltán: Az a lényeg, hogy a kubikosok egy grófot küldenek a kamarába!) Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Máriássy Mihály: T. képviselőtársam, en teljesen objektív iparkodom lenni. (Mesko Zoltán: Én is objektív vagyok, de kubikost szeretnék ott látni a kubikosok képviseletében!) Elnök: Ismételten kérem Meskó képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Máriássy Mihály: Teljes mértékben ki akarom kapcsolni e felszólalásom keretéből is azokat a zavaró személyi momentumokat, amelyek az Országos Mezőgazdasági Kamara munkáját immár két év óta megbénítják. Ismétlem, a szolgálati és fegyelmi szabályok a Kamara minden alkalmazottjára, így tehát az igazgatóra is vonatkoznak. Az Országos Mezőgazdasági Kamara tisztviselőinek és alkalmazottainak szolgálati szabályzatát a földmívelésügyi minisztérium mint felügyeleti hatóság 112.490/1939. szám alatt adta ki. Ez & szolgálati szabályzat majd minden szakaszában az igazgatóról is szól. Megérteni azt, ha a Kamara igazgatója ennek a szolgálati szabályzatnak egyik vagy másik rendelkezését saját szempontjából tágítani szeretné. Ez meg is történt, mert erre mutat az, hogy egy beadványt készített, amelynek elfogadását az t elnökség útján a Kamara közgyűlésén ajánlotta s ennek a beadványnak lényegileg az volt