Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-149

Az országgyűlés képviselőházának 10. lési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 393. számú jelentésének tárgyalása. Âz előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Kép^ viselőház! A győri kir. főügyészség 1940. évi 4040. f. ü. szám alatt Pintér Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert az érsekújvári kir. járásbíróság B. 994/3—1940. számú megkererése szerint Gergely Sándor községi pénztáros, udvardi lakos feljelentésére nevezett képviselő ellen hatóság előtti rágalmazás vétsége miatt büntetőeljárás indult meg, mivel 1940. évi június Illó 8. napján kelt és az iratokhoz másolatban csatolt írásbeli panaszt adott be Nyitra-Pozsony vármegyék főispánjához, melyben Gergely Sándorra többek között a következő kijelentéseket tette: »Gergely Sándor kijelentette a községházán azt, hogy ő megmutatja, hogy Istenes felesége nem fog kapni segélyt, mert abban, ő rendelkezik, hogy ki kapjon. Ez egy lehetetlen helyzet, hogy személyes bosszút nyilvánosság előtt úgy szabadfolyásra lehessen engedni, aki abban van, olyan embsrrel. Gergely Sándor 20 évig a csehek kiszolgálója volt, ő toborozta az embereket október 28-án a cseh ünnepre. Udvard község jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy ő kezdeményezte, hogy üdvözöljék Masarykot minden évben. Ezelőtt két héttel négy ember előtt kijelentette, hogy minden urat fel kell akasztani — a tömeg előtt, mindig

1 lázít, mint egy kommunista.« A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 : XLI. te. 20. §-ába ütközői hatóság előtti rágalmazás vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Pintér Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma

: gáévái teszi, vagyis Pintér Béla országgyűlési képviselő úr menteimi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 394. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! Máté Imre országgyűlési képviselő a képviselőház elnökéhez 1940. évi május hó 1. napján intézett írásbeli bejelentésében mentelmi jogának megsértését panaszolta. E beielentést a képviselőház elnöke további intézkedések megtétele végett 1940. évi május hó 6. napján a mentelmi bizottsághoz utasította. Máté Imre országgyűlési képviselő bejelentésébsn azt panaszolta, hogy gróf KhuenHéderváry Károly, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke folyó évi május hó 1. napján ellene, mint az Országos Mezőgazdasági Kamara Igazgatója ellen — ki a magyar országgyűlés képviselőházának a tagja — szerinte a ülése 19 h0 november ii-én, hét jön, 217 i kamarai jogot is sértő módon fegyelmi eljárást •rendelt el es állásától .azonnali nataüyai felfüggesztette, erre pedig a iennáilo^ jogszabály OK érteimeben csak a kamarai választmány jogosult. üiinöK ezen határozata a kamara egybegyűlt tisztviselői előtt is kihirdettetett. Maté Imre bejelentésében még a következőket panaszolja: Az Országos iVlezőgazdasági Samara az IÍJZU : XVIII. te. alapján életrehívott és az 1937:XV11. te. rendeiKezései által újjászervezett közintézmény lévén, melynek iegíőbb felügyeleti hatósága a m. kir. földmíveiésügyi miniszter. A Kamara igazgatóját ugyanúgy, mint elnökét, titkos szavazással választotta. Az igazgató az 1937 : XVII. te. 18. %-'& (2) bekezdése érteimében a kamarának nem tisztviselője, hanem a kamarának az elnökkel együttesen és egyenlő jogkörrel a képviselője. A kamarának a kamarai közgyűlés által annakidején megalkotott és a m. kir. földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott, ma érvényben lévő alapszabályai értelmében az elnöknek az igazgatóval szemben semmiféle fegyelmi vagy más intézkedési joga nines. Az alapszabály 29. §-a értelmében az igazgató a kamara elnökségének az elnökkel egyenlő' jogú tagja. Az alapszabály 31. §-a értelmében a kamarai hivatal vezetője az igazgató, egyúttal a kamara összes tisztviselőinek hivatali főnöke, akik felett ő rendelkezik. Az elnök tehát nemcsak az igazgató, de a kamarai tisztviselők felett sem rendelkezik. (Alapszabály 35. § (2)^ bekezdés.) A kamarai tisztviselőkre nézve egészen más fegyelmi szabályok vannak, mint a kamara igazgatójára és a kamara elnökére nézve. A kamara elnökére nézve a 9. § utolsó bekezdése intézkedik a felelősségrevonás tekintetében, az igazgatóra nézve pedig a 25. § (3) bekezdése szerint az elnöknek az igazgatóval szemben fegyelmi ténykedésre még kezdeményezési jog sincs biztosítva, csupán feljelentést tehet, ha valami tudomására jutna az arra illetékes kamarai választmánynál. A fegyelmi ténykedésre kezdeményezési joga kizárólag a kamarai választmánynak van. Az elnöknek tehát az igazgató ellen semmiféle intézkedésre joga nincs. A mentelmi bizottság a beszerzett iratokból tudomást szerzett arról, hogy a m. kir. igazságügyminiszter T. 565/178—1939. szám alatt a m. kir. földművelésügyi miniszterhez átírt, melynek hiteles szövege szerint állást foglal az Országos Mezőgazdasági Kamarában történő fegyelmi intézkedés tekintetében. Ezek szerint a kamara illetékes önkormányzati szervei jogosultak a kamara igazgatója ellen az alapszabályokban meghatározott fegyelmi természetű intézkedések megtételére, illetőleg a fegyelmi ügyben való határozathozatalra. A fegyelmi eljárás szükségessége esetében — minthogy a kamara igazgatója ezidőszerint országgyűlési képviselő — a fegyelmi eljárás elrendeléséhez nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztését is kell kérni. A mentelmi bizottság az ügy beható megvitatása után javasolja a t. Képviselőháznak, állapítsa meg, hogy ebben az ügyben gróf Khuen-Héderváry Károly, az Országos Mezőgazdasági Kamara elnöke Máté Imre kamarai igazgató, országgyűlési képviselő mentelmi jogát megsértette azáltal, hogy nevezett ellen a képviselőház előzetes engedélye, azaz a mentelmi jogának felfüggesztése nélkül kamarai igazgatói állásától rögtöni hatályú felmentésével a fegyelmi jog körébe tartozó olyan intéz-