Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-149

âlG Az országgyűlés képviselőházának 149 ugyan, de zaklatás esete forog: fenn, javasolja a t. Képviseloúaznak, hogy iT'eyer* Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne íúggessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólnia {Nemi) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni! (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Peyer Károly képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 391. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A ibudapesti királyi főügyészség 9.158/1940. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 5.191/7—1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság mint felelős szerkesztő ellen Grnber Lajos országgyűlési képviselő budapesti lakos főmagánvádió feljelentéseié büntető eljárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1939. évi december hó 21. napján kiadott 289. számában megjelent »Egy esperes-plébános nyílt levele Gruber Lajos képviselőhöz« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Hát kedves uram, ahhoz, hogy ön valakit leckéztessen, úgy gondolom, elsősorban némi szellemi magasabbrendűségre, egy kis tudományra és mindenekelőtt egy kis erkölcsi jogosultságra volna szüksége. A nyilasok azonban nemcsak politikai analfabétizmusukról hirhedtek, hanem kulturális éjs szellemi szegénylegénye egükről és erkölcsi mezítláb as s águkról is!« »Tisztelt Képviselő Űr! Az előadottak után, melyek tényeken alapulnak, ön büszkén verheti mellét, hogy keresztény, magyar ember létére olyan párt érdekeit szolgálja, mely legfőbb céljának tekinti a törvényes rend forradalmi xíton való felborítását, az alkotmányos magyar állam megsemmisítését, a kereszténység; üldözését, a magyar történelmi múlt megtagadását. Legyen egészen nyugodt, a magyar nép még nem vakult meg annyira, hogy át ne lásson képmutató propagandájukon és rövidesen el fog következni az az idő, midőn teljesen lehull az álarc és a félrevezetett tömegek legnagyobb része utálattal fog önöktől elfordulni! Ezért ajánlatos lenne, ha legalább a tanultabb nyilas koponyák elmélkednének ezeken az igazságokon és meakulpázva, bűnbánólag térnének vissza kezet csókolni az elárult, becsapott és meggyalázott fájdalmas édes anyához, Hungáriához! Ezt ajánlja képviselő úrnak igaz hazafias érzülettel Soltész István róm. kat. esperesplébános.«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütközői és a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő Gruiber Lajos országgyűlési képviselő sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségéneik, jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hirlapi közlemény »Soltész István római katolikus esperesplébános« szerzői megjelöléssel jelent meg. A nyomozás adatai szerint nevezett esperes-plébános a kérdéses cikkért a sajtójogi felelősséget nem vállalta,- mert az »Uj Magyarság« című lap. ülése 1940 november 11-én, hétfőn. ban való közzétételére nevezett lap szerkesztőségének felhatalmazást nem adott.* A közlemény átvevő közlője pedig a nyomozás során nem volt megállapítható. A lap ieleiős szerkesztőbe a közlemény átvevő közlőjét 8 nap alatt nem jelentette be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. ifi). $-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés . illetékes hatóságtól érkezeit;, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény közölt nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Emök: Kiván-e valaki a jelentéshez hozzászólnia (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek! nyilvání/tom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Milotay István országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a 392. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánysága mellé beosztott ügyészi megbízottak vezetője 204/1940. szám alatt Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. ügyészség 63.065/1940. és 63.276/1940. k. ü. számú megkeresései szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárás tétetett folyamatba, mivel az »Egyedül vagyunk« című sajtóterméket — amelynek főszerkesztője Oláh György országgyűlési képviselő — az 1938. évi október hó 5. napján kelt 7111/1938. M. E. számú engedélyokiratban kapott engedélytől eltérőleg — mely szerint a sajtótermék minden hó 1-én megjelenhet -^ a lapot január hó 22-én, február hó 15-én, március hó 16-án, április hó 22-én, május hó 17-én és június hó 11-én jelentette meg, valamint azért, mert a lap nem az 1016/1940. M. E. III. számú engedélyben megszabott »Egyedül vagyunk« felirat alatt, hanem »1940. Egyedül vagyunk« címen jelent meg. A feljelentés tárgyát képező ezen bűncselekmény a 4950/1938. M. E. számú rendelet 2. és 29. §-ába ütköző kétrendbeli sajtórendészeti kihágás tényáUadéki elemeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összeüggés nevezett képviselő személye és a veiéinézett bűncselekmény között nem kétséges agyán, de zaklatás esete forog fenn, javasolja S, t. Képviselőháznak, hogy Oláh György országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni*? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Oláh György orszaggytt-