Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-149

Àz országgyűlés képviselőházának 1J/.9. nyilvánítóin. ^ Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Gruber Lajos és Kovarcz Emil képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a 389. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 1940. évi 9485/1940. f. ü. sz. alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. IV. 782/6—1940. számú me^ke>resé3<e szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Maróthy Károly országgyűlési képviselő, mint a Keresztény Nemzeti Szocialista Front elnöke, főniagánvádló följelentésére büntetőeljárást indított az »Uj Magyarság« című politikai napilap 1939. évi december hó 21. napján kiadott 289. számában »Egy esperes-plébános nyilt levele Gruber Lajos képviselőhöz« feliratú cikk tartalma, de különcsen annak következő kitételei miatt: »...én egyházi beszédemben kötelességszerűen felvilágosítottam híveimet a nyilas mozgalom, igazi céljai felől, mely nem. kisebbet akar elérni, mint: lerombolni mindent, ami ezeréves, drága öröksége a keresztény magyarságnak. Megtagadni a fájdalmas, . dicsőséges magyar multat, szentistváni tradíciókat, hitet, vallást, kereszténységet, kivenni a szülők kezéből gyermekeik nevelését, megszüntetni hitvallásos iskoláinkat, bezárni templomainkat és egy nemzetiszocialista istenhit behozatalával boldogítani a sokat szenvedett magyar hazát.« »És ím ezek után ártatlan naivsággal csodálkozik azon, hogy én a nyilasokat pogányoknak, istentagadóknak, a Haza és Egyház ellenségeinek, a destrukció apostolainak, sőt uram bocsa', közönséges koniimunistáknak mertem feltüntetni.« »A nyilasok azonban nemcsak politikai analfabétizmusukról hírhedtek, hanem kulturális és szellemi szegény legénységükről és erkölcsi mezitláhasságukról is.« »... politikusok, akiknek jórésze még magyarul sem tud helyeden írni, nem tolhatják _ fel magukat nemzetnevelőküU hanem inkább ajánlatos, hogy az önképzés és önnevelés metódusaival foglalkozzanak. Hiszen szellemig alacsonyabbrendüségükről 'mind sajtójuk stílusában, mind országgyűlési szerepléseikkel csúfosan levizsgáztak.« »Az igazság megköveteli, hogy megmondjuk nyíltan: a nyilasmozgalom nem más, mint zöldre mázolt vörös maszlag.« »A nyilaskeresztes mozgalomban szereplő és kommunista bűncselekmények^ miatt elítélt egyének nem véletlenül kerültek oda.« »Ez a zßidinges propaganda olyan alantas erkölcsi felfogásra valló, ocsmányhangú destruálást kezdett, amilyenre példa^ nincs a magyar politikában. A moral insanitybeu szenvedők r féktelen pszeudomániá jávai, 'békanyálas rágalmaival rongál minden tekintélyt. Nincs Magyarországon olyan közéleti egyéniség, olyan közintézmény, akit és amelyet ki ne kezdett volna, és a törvényes ellenőrzést megkerülő szenny irataiban ocsmány hangon szemenszedett hazugságaival ne támadott volna. Mert a cél: a forradalom tüzének felszítása céljából mindennek meggyűlöltetése, zűrzavar előidézése.« » •.. magyar ember létére olyan párt érdekeit szolgálja, mely legfőbb céljának tekinti a törvényes rend forradalmi úton való felboríülése 191fÖ november 11-én, hétfőn. 218 tását, az alkotmányos magyar állam megsemmisítését, a kereszténység üldözését* a magyar történelmi múlt megtagadását.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő a Keresztény Nemzeti Szocialista Front sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény »Soltész István római katolikus esperes-plébános« szerzői megjelöléssel jelent meg. A nyomozás adatai szerint nevezett esperes-plébános a kérdéses cikkért a sajtójogi felelősséget nem vállalta, mert a közölt szövegnek az »Új Magyarság« című lapban való közzétételére nevezett lap szerkesztőségének felhatalmazást nem adott. A közlemény átvevő közlője pedig a nyomozás során n3m volt megállapítható. A lap felelős szerkesztője a közlemény átvevő közlőjét 8 nap alatt nem jelentette be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztat; nak-e az imént tárgyalt ügyben a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát ma; gáévá teszi, vagyis Milotay István képviselő úr mentelmi jogát ebben az üigyben felfüggeszti. Következik a 390. számú mentelmi bizottsági jelentés tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8950/1940. f. r ü. szám alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 23.127/4—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság Sarkady Elemér Oti. fogalmazó, ügyvéd főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított, mert nevezett képviselő Budapesten 1937. évi december hó 29. napián az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségi ülésének bezárása után körülbelül 8—10 személy előtt azt állította, hogy a Társadalombiztosítási Alkalmazottak Országos Segítőegyesületében az áruutalványokkal gazságok és uzsoraüzelmek folynak, az egyesület által kiválasztott kedvenc kereskedők a tagoknak kiadott áruutalványokat 30—40% levonásával készpénzre -váltják be és ezzel a tagokat anyagilag tönkreteszik. Minderről az egyesület vezetősége és annak ügyésze, Sarkady Elemér is tud. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben az 1914 :XLI. te. 1. §-ában meghatározott s a 3. § 1. bekezdése szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladéki elemei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a. vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges