Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-146

'182 ." r Az országgyűlés képviselőházának Ez a törvényjavaslat pedig nem ezt mutatja. Ez csak emleget, de bölcsen nem szeret, . mert szinte naiv és egészen furcsa a javaslat indokolása is. A javaslat az okszerűségre hivatkozik, mondván, hogy az 1939 : XIX. te, megalkotásakor figyelembe vett helyzet ismét, változatlanul fennáll. Ha ezen az alapon és így indokoluník, akkor jövőre megint fenn fog állni ez a helyzet, mert nekünk az a követelésünk, hogy Dél-Magyarország is visszakerüljön, (vitéz Lipcsey Márton: Adja Isten!) Azután Erdély többi része is vissza fog térni. Akkor megint fenn fog állni ez a helyzet, (Felkiáltások a jobboldalon: Megéri!) Azután viszszaköveteljük Szlovákiát és megint így fog állni a helyzet. (Élénk felkiáltások jobbfelől: Megéri!) így, mindig erre hivatkozva, öt esztendeig fenntartják a mai állapotokat. (Sütő Gyula: Huszonkét év óta áll fenn a.mai helyzet és a zsidók ott. maradnak a városházán!) Minden ilyen önkényes okfejtés tulajdonképpen a nemzeti fejlődés megállítása. A niai kormányzati rendszer nem azonosítja magát a nemzettel. A nemzet, az nem állapot, (vitéz Lipcsey Márton: De mit csináljon a kormány?) Tűnjön el- (Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Palló Imre: A nemzet nem állapot; (vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) A képviselő úr iratkozzék fel: szívesen meghallgatnók. (Zaj. — Elnök csenget.) A nemzet egyértelmű^ a nemzetté válás folyamatával. A nemzet állandóan lesz, mert él, éppen ez biztosítja öröklétét. Az egyén boldogulása a társadalomban csak akkor lehetséges, ha a társadalmi, faji, földrajzi adottságok és a kultúra által megszabott környezetben kifejlődő egyén kifejlesztheti, a benne lévő értékeket, kívánságokat; vagyis egyéni életének boldog kiteljesedését csakis a nemzeti szellem alkotta összetartozó, együtt felelős társadalomban érheti el. (Mozgás és zaj.) Elnök: Kérem, képviselő úr, beszédet tartósan* olvasni tilos a házszabályok értelmében. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) A tárgytól eltérni hasonlóan tilos a házszabályok értelmében. Méltóztassék magát a házszabályok rendelkezéseihez tartani. (Gruber Lajos: De ez a miniszterelnöknek is szól! — Maróthy Károly: A miniszterelnöknek szabad?) Gruber képviselő urat kérem, ne fűzzön semmiféle megjegyzést az elnöki kijelentésekhez. (Maróthy Károly: De ez így van!) Palló Imre: Az egyéni élet biztonságát éppen a nemzeti lét kerete biztosítja. A nemzeti lét kerete pedig megköveteli, hogy az • egyén érvényesülésének keretet^ adjon. Ez. a törvényjavaslat ezt nem biztosítja. (Horváth Zoltán : Ez nem totális !) Ezt a törvény javaslatot becsületesen, őszintén azzal lehetne indokolni, hogy azért nem választunk és azért hosszabbítjuk meg újabb esztendőre az önkormányzatok életét, mert ezt a rendszert fenn akarjuk tartani. Ha ezt- elismernék, ez becsületes- bevallás volna. (Zaj és állandó mozgás a szélsőbaloldalon.) Olyan, okfejtéssel azonban nem szabad benyújtani törvényjavaslatot, mint amilyen az indokolásban van. Erre a javaslatra tényleg el leihet mondani azt, hogy ami jó benne, az nem új és ami új benne, az nem jó. T. Ház! Végezetül engedíjék meg, hogy III. Gyula pápának híres mondását idézzem, aki azt mondta, hogy parva sapientia regitur mundus. Magyar vonatkozásban ez azt jelenti, hogy hiába vannak .tudósféle tagjai -,á magyar 146. Ülése 1940 október 29-én, kedden. kormánynak, mégis kevés bölcseséggel kormányozzák Magyarországot. (Zaj és derültség a jobb- és a baloldalon. — vitéz Lipcsey Márton: Na, garabonciás!) A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Taps a, szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Maróthy Károly! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk Lipcseyt!) Maróthy Károly: T. Ház! Vannak egyes politikai^ szólamok, amelyek évtizedeket vészelnek át anélkül, hogy hatóerejüket a legkisebb mértékben is elveszítenék. Kezdő miniszterek számára különösen ajánlanám, hogy nézzék át a parlamenti naplókat és ahol látják a nagy tapsokat, ezeket a szép szólamokat szedjék elő, tálalják fel beszédeikben és akkor egészen kipróbáltan mindig sikerük lesz a Házban. Egy ilyen szólam, amelyiknél körbe szokott futni a taps itt a Házban, az autonómiák védelme. A belügyminiszter úr nem fiatal miniszter, ő már tudja, nem neki szól a tanácsom, ő tudja, hogyan kell ezt csinálni. Ö is nagyon sokszor elmondja az autonómiák védelmének, fejlesztésének kívánságát, csak az a baj, hogy amikor javaslattal jön ide a Ház elé, a javaslatból ez a szellem nem csendül ki. Nálunk szokás az autonómiákat dicsérni, továbbfejlesztésükről beszélni, ezzel szemben azonban a valóság az, hogy minden törvényjavaslat, ami a közigazgatást érinti, le-letör az autonómiák eddigi jogaiból. A centralizmust építjük folyton az autonómiák rovására. Néni állítom, hogy a centralizmusnak nincs indokoltsága. Sok tekintetben indokolt, de ugyanakkor nem szabad ilyen szólamokkal szemfényveszteni. Ha szükség van bizonyos centralizmusra a közigazgatás terén és így az autonómiák bizonyos jogainak megszűkítéséra, az talán épp abból folyóan van, hogy nálunk a közigazgatást, az autonómiákat nem engedik tisztán és kizárólagosan leggyönyörűbb feladatukban érvényesülni, nem engedik őket kormányozni, nem engedik a törvényeket helyesen végrehajtani, hanem a közigazgatástól azt is várják, hogy kortesszolgáltokat, politikai szolgálatokat teljesítsen, akárhányszor látjuk, hogy a kortesszlogálatok teljesítése fejében elnéznek bizonyos hibákat 4s elnézik sokszor itt-ott még azt is, hogy a kortesszolgálat ellenében a nemzet szolgálata szenvedjen nagyobb bajokat. T. Házi Ez a javaslat sem építi tovább az autonómiát. Pedig az autonómia jogait és az autonómia hatáskörét nem fejleszti ez a javaslat. A . törvényhatóságok bizottságait, jól mondta itt Kóródy képviselőtársam, igenis fel kell időnként frissíteni, szükség van erre (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Méltóztassék megnézni azt, hogy az 1929-Cs törvény előtt hároméves turnusokban hatévenként teljesen felfrissült a törvényhatósági bizottság. Tessék megnézni azt, hogy az 1929. évi közigazgatási törvény javaslatának eredeti szövegezésében még a hároméves forduló jelentkezett, csak a bizottságok varázsolták azután ezt át. Tessék arra gondolni, hogy a törvényhatóság a virilizmuson keresztül frissült fel évenként, mert a virilisták névjegyzékét évenként újra és újra összeállították és ezáltal tulajdonképpen évről-évre bizonyos friss elem keveredett bele a törvényhatósági bizottságba. (Müller Antal: De azt nem helyeselted te sem!) A virilizmnst magát természetesen amint erre rá fogok térni» nem helyeslem, de itt most csak arról van szó, hogy a ..f elf ris-