Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-146

' Az országgyűlés képviselőházának sülés milyen időszakban történt a múltban és milyen időszakokban történik most. A régi hároméves fordulók helyett ma hatéves, söt 12 éves fordulók vannak^ hiszen íme most már másodszor hosszabbítjuk meg egy-egy évvel a . törvényhatósági bizottságok életét. T. Ház! A kormány kétségtelenül hangoztat bizonyos szociális igazságokat és a kormányban is van átalakítási vágy. A tempóról nem akarok hosszabban beszélni: nemcsak az aggastyánok tempóját, hanem a teknősbékák tempóját is alaposan túlszárnyalja ez a kormányzat, mégis el kell ismernünk, hogy a kormány is hangoztat bizonyos szociális igazságokat. Ha azonban hoz is ide a kormány bizonyos ilyen törvényiavaslatokat, kérdem, miért nem igyekszik azon, hogy a törvényhatósági bizottságok, amelyek részben végrehajtják vagy legalább is ellenőrzik a törvények végrehajtását, hasonló módon felfrissüljenek? (Állandó mozgás a szélsőbaloldalon.) f- Kétségtelen, hogy a törvényhatóságok életébe igenis jobban bele kellen© kapcsolnunk a dolgozó tömegeket. Jól szólt közbe az előbb igen t. képviselőtársam, hogy itt Budapesten azt a bizonyos, virilizmust már régen eltörölték. Itt Budapesten, a kirakatban, az ország fővárosában nem tartották célszerűnek, hogv ország-világ lássa azt, hogy tisztán születési alapon valaki törvényhatósági bizottsági tag lehet. Itt eltörölték a virilizmust, de a virilizmus él törvényhatóságainkban mindenütt másutt az országban. Kérdőm, vájjon lehetséges-e az, hogy az a durva, egészen helytelen és idejétmúlt közjogi szempont, hogy valaki gazdagnak született, továbbra is képesítse az illetőt arra, hogy a törvényhatóság keretén belül szava legyen, mégpedig több szava legyen, mint annak a dolgozó magyar embernek, aki ráteirmettebb, okosabb, bölcsebb, alkalmasabb r a vezetésre, de akinek nincs meg a lehetősége arra, hogy — messze lakván a törvényhatóság székhelyétől — elutazzék oda. Hányszor kértük a belügyi kormányzatot, hogy ha élénkíteni akarja a törvényhatóságok életét, akkor — megvan rá a módja— adjon legalább félárú kedvezményt a bizottsági tagoknak, hogy annak a munkás©mbernek, akit megválasztottak törvényhatósági bizottsági tagnak, ne kerüljön ^—10 pengőjébe >és< ezenkívül ne veszítse el a napszámát, tehát ne kerüljön neki összesen^ 20 pengőjébe az, ha közjogi jogait gyakorolja és el akar utazni, mondjuk, Balatonfüredről a zalai székhelyre, Zalaegerszegre. Az eredmény így az, hogy a törvényhatósági bizottságokba a virilis tagok rendesen bejárnak és elintézik a maguk dolgait, de azok a szegény emberek, akiket a törvényhatósági bizottságba beválasztottak, sohasem Jutnak el oda.. (Kóródy Tibor: A munkásság hiányzik onnan!) Azt vártuk a kormánytól, hogy ha már törvényjavaslatot hoz, akkor reparálja ezeket a kiáltó hibákat. T. Ház! Itt van egy másik durva akadálya annak, hogy a népi akarat a törvényhatóságban érvényesüljön; itt van egy másik kiáltó igazságtalanság, amelyet az 1929. évi törvény hozott be: a hatévi helybenlakás kelléke. Azelőtt mindenkinek, akinek képviselőválasztójoga volt, egyúttal törvényhatósági bizottsági tag választójoga is volt, most azonban ez hatévi helybenlakáshoz van kötve. Mit Jelent ez? Azt jelenti, hogy a kisemberek, a kisiparosok, íEan hana a szélsőbaloldalon: Kizárják! — i^Qrody Tibor: Elkendőzött viriHzmus!) &, ^&-: "r'ôsï-'es'a mezőgazdasági munkások,''.'.akik ke1Í6. ütése 19^0 október 29-én, kedden. Í83 nyer után mennek, hogy családjukat el tudják tartani s ezért költözködnek egyik községből a másikba, nemcsak hogy nem lehetnek tagjai a törvényhatósági bizottságnak,' hanem még törvényhatósági bizottsági választójoguk sincs. Ezzel szemben viszont a zsidó háztulajdonos, a nagybirtokos, a gróf, a báró, az iparvállalat tulajdonosa, a bányatulajdonos természetesen nem költözködik, vagy ha költözködik is, két helyen lévén lakása, természetesen egy szálig mind rendelkezik törvényhatósági bizottsági választójoggal. Ha azonban a kormány nemcsak kacérkodik azzal az új szellemmel, akkor tessék, gondoskodjék megfelelő törvényről, reparálja ezeket a hibákat, — most ' itt volt a lehetőség, a törvényhatósági jogról tárgyalunk — mert ellenkező esetben azt kell hinnünk, hogy a kormányzat ezeket a változásokat nem akarja keresztülvinni. T. Ház! Itt van egy másik durva cenzus, is, a kor cenzusa. Harminc éven alul senkinek sincs sem passzív, sem aktív törvényhatósági bizottsági választójoga. Ha valaki a törvényhatósági'választójog megadása szempont jab ól véletlenül rossz időben született, akkor könynyen megtörténhetik, hogy csak 34 vagy esetleg 39 éves korában lehet törvényhatósági választójoga, illetve csak ekkor juthat be a törvényhatósági bizottságba, tehát esetleg előbb lehet országgyűlési képviselő, mint törvényhatósági bizottsági tag. A miniszterelnök úr, a nagy tanítómester (Mozgás és felkiáltások a szélsőbaloldalon: A nádpálcával!) annyiszor mondja nekünk, hogy neveljük a nemzetet, neveljük a magyar tömegeket. Kérdezem: hol van.erre a nevelésre nagyobb lehetőség (Kóródy Tibor: Politikai iskolakerülővé teszik a nemzetet!), mint az autonómiákban? Kérdem, nem volna-e . helyes. hogy az a magyar állampolgár először községének, saját kis közületének életét tanulmányozza, abban tanulja meg, hogy mi szükséges a közületek számára, utána pedig kerüljic,u be a törvényhatóságba, majd pedig a törvényhozás házába. Tehát a nevelés szempontjai is a mi érveink mellett szólnak. Kérjük a kormányt, hogy ne csak szólamokat adjon ezen a téren, hanem ezt a törvényjavaslatot töltse meg ezekkel a gondolatokkal, hogy építő erő legyen ebből a magyar tömegek számára. T. Ház! Azt mondják itt a törvényjavaslat kapcsán, de az indokoláeban is olvasom, hogy azért kell elhalasztanunk a választásokat, mert hiszen Erdély visszakerült hozzánk és most Erdély miatt nem válaszhatunk. Én nem tartom helyénvalónak ezt az érvet. Méltóztassék csak kojmolyan visszagondolni arra az időre, amikor Isten segedelmével visszakerült hozzánk régebben a bajai háromszög, azután viszszakerült Bécs környéke, visszakerült a Tiszántúl egy része, 19231-ban és 1921-ben; méltóztassék visszagondolni arra,- hogy ezeken a területeken is önállóan volt meg a választás, még pedig országgyűlési képviselőválasztás, tehát nem volt semmi akadálya annak, hogy az egész országban ne egyszerre, hanem, részletekben történjék meg a választás. Jól mondotta itt egyik képviselőtársam, hogy ez nem más, mint ürügy. Ne tessék azt gondolni, hogy nem bizonyítom állításomat, Azt kérdezem igen t. képviselőtársaimtól, vájjon Erdély ügye aktuális volt-e januárban. Azt hiszem, januárban még senki sem sej: tette, hogy ez az örvendetes esemény ennyire közeljár hozzánk,. Lehet, bogy vannak előrelátó