Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-146

Az országgyűlés képviselőházának meg, hogy mit értenek alatta. (Pándi Antal: Dehogy nem mondták meg!) A kormánynak, mint egy olyan rendszer képvisélőjének, amelynek alapja a szegedi gondolat, ninos imit szégyelnie az így értelmezett rendszerben. (Fiissy Kálmán: Csak be kell tartani! — vitéz Lipesey Márton: Nem érti ezt maga, Füssy bácsi!) De rendszeren mi nemcsak a szegedi gondolatot értjük, hanem értjük a rend szeretetét, tehát nemcsak a metódust, hanem a taxist, a diszciplínát is. Ertjük az ország belső nyugalmát és fegyelmét (Ügy van! Úgy van! jobbfelől és a középen.) és ezért — bármennyire elhasznált . érvnek látszik is — én is csatlakozom azokhoz az előttem szólott igen t. képviselőtársaimhoz, akik a közbeszólások viharai között is hangoztatták, hogy nem áll az ország érdekében az ország nyugalmának választási agitáció val való felkavarása. (Pándi Antal: A kormány érdekével! összetéveszti a kormánynyal!) • Egyik képviselőtársunk tegnapi felszólalásaiban aposztrofálta a baráti tengelyhatalmakat, illetve azok egyikét, amely most kezébe vette a Balkánon való rendcsinálás nagyszerű és fontos misszióját. De hadd aposztrofáljam talán még több logikával újra ugyanezeket a tengelyhatalmakat, amelyeknek éppen úgy a rend, a diszciplina és a rendszer áll az érdekükben, mint nékünk itt ezen a földön. (Budinszky László: De ott vaai tisztességes megélhetése a munkásnak és a dolgozó embernek! — Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Csendet kérek a baloldalon! Szabó Zoltán: Sok bizonysága van annak, hogy a sas azt látja szívesebben, ha a turul. madár vele egyirányban, szabadon szárnyal és nem okvetlenül óhajtja azt, hogy szárnya alatt ökörszemek bújjanak meg, amelyek adott esetben előbújnak és magasabban repülve próbálnak csicseregni. (Ügy van! Ügy van! — Helyeslés a jobboldalon. — Derültség és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyönyörű! Önképző" kör!) T. Ház! Mi azt gondoljuk, hogy az egy évi halasztásnak éppen az igen t. túloldal veheti bizonyos vonatkozásban igen nagy hasznát. Nincs semmi kifogásunk az ellen, hogy a törvényhatósági bizottságba szánt tagjait már most kiválassza, számontartsa s a rendelkezésére álló egy esztendő alatt szakértelemre és felelősségvállalásra oktassa, és boldogok lennénk, ha így a tanítványok felülmúlnák a mestereket. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) T. Ház! Vannak olyan derék falusi magyar emberek, akiknek a föld közelségében .maradó természetes észjárását igen sokszor meg szoktam kérdezni ós véleményüket néha a magam véleményének is igen szívesen elfogadom. Az egyik ilyen derék tiszai magyar mondotta éppen a múlt héten, hogy az a mi legnagyobb bajunk képviselő úr, hogy az iskolába rosszul tanították nekünk a magyar nyelvet, mert azt tanultuk, hogy az első személy az én, már pedig az igazi nyelvtan úgy szólna, hogy az első személy a nemzet és csak azután jön más. (Budinszky László: Akkor az igazgatósági tagságokat meg kell szüntetni!) Elnök: Kérem Budinszky képviselő urat, méltóztassék az állandó közbeszólásokat abbahagyni. (Zaj. ^- Egy hang jobbfelől: Nagyon becsületes ember Szabó Zoltán! — Szöllősi Jenő: Neki biztosan nincs igazgatósági tagsága!) ."•'• Szabó Zoltán: Nem tudom, hogy vájjon a '146. ülése 1U0 október 294n,-kedden. ÍÍ71 javaslat körüli félreértéseknek is nem ez a rossz nyelvtanulás-e az oka s nem kellene-e nekünk is megtanulnunk, hogy az első a nemzet és a nemzet szolgálata es csak azután messze jönnek a pártok, azok is csak mint ennek a szolgálatnak vállalói és hordozói (Budinszky László: Jßs azután a Corvin' és a Divatcsarnok!) s ennek a szolgálatnak vonalán találkozhatnak a különböző pártok képviselői. Mivel a javaslatot a nemzet szolgálatának érdekében állónak tartom, azt elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a, jobboldalon és a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Szögi Géza!, Elnök: Szögi Géza képviselő urat jlleti a szó. Szögi Géza: T. Ház! Szabó Zoltán igen t képviselőtársam azt mondotta, hogy a tegnapi napon még nem derült ki az, hogy ebből a javaslatból egy üllő lesz amelyen nagyon gyakran fognak zuhogni a kalapácsütések és azt is mondotta, hogy azt kívánja megvizsgálni, vájjon ezek a kalapácsütések nem a szög feje mellé esnek-e? Szabó Zoltán igen t. képviselőtársam, úgylátszik, nem tudta megérteni és felfogni ennek a törvényjavaslatnak alkotmányjogi jelentőségét. Szabó Zoltán a többségi párt ama tagjai közé tartozik, akik a párt magasabb vonalvezetését nem ismerik, azok közé a jóhiszemű emberek közé tartozik, akik azt hiszik, hogy ennek a javaslatnak valóban nincs más jelentősége, mint az, hogy a törvényhatósági választásokat egy évvel elhalasszuk-e vagy sem. Nagyon téved Szabó Zoltán igen t. képviselőtársam, (Szöllősi Jenő: Ártatlan bárány!) mert ennek a javaslatnak sokkal nagyobb, sokkal mélyeibb, sokkal lényegbevágóbb alkotmányjogi jelentősége van. A tavalyi törvényjavaslat tárgyalása alkalmával, amikor elsoízben hosszabbítottuk meg a törvényhatósági bizottsági tagok mandátumát, én is felszólaltam és többek között rámutattam arra, hogy a törvények sorrendjében különbséget tehetünk alkotmány törvények, alaptörvények és közönséges törvények között, amire a belügyminiszter úr közbeszólás formájában azt mondotta, hogy ő nem tesz ilyen különbséget a törvények között. A politikai tudomány azonban különbséget tesz, különbséget tesz általában véve. Igaz ugyan, hogy a mi magyar alkotmányjogunk szempontjából ilyen különbséget nem tudunk élesen megvonni, mert a mi magyar alkotmányunk történelmi alkotmány, nem papirosalkotmány, tehát nem alkotmánytörvény alapján létrejött alkotmány, a különbséget tejhát nem vesszük észre», mert nálunk alaki értelemben a törvények ilyen megkülönböztetését tényleg nem ismerjük, hiszen minden törvényt ugyanazon alakiságok között változtathatunk meg. anyagi értelemben azonban igenis van nekünk is " alkotmány törvényünk, alaptörvényünk és közönséges törvényünk. Anyagi értelemben a kritériumhoz tartozik az erkölcsi bírálati vonalnak a kérdése is, ami azt mondja, hogy az 1929:

XXX. te. í§, amely a törvényhatósági bizottsági választásokról és a tagsági jogról szól, azértihozatott éppen ebben a formában, mert erkölcsi ; szempontból lerögzíteni kívánta azt, hogy ettől a törvénytől pedig eltérni nem szabad. Azér* mondom, hogy nem szabad, mert miűt láttuk, ez a törvényjavaslat már maga is súlyo* akadály abban a tekintetbain, r

hogy az -élet JrejlQdését, a politikai irányeszmékmek- a törvény