Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-145

148 " Az országgyűlés képviselőházának gyobib szektorára terjed ki, befolyása egyre nagyobb. Gondoljunk a külkereskedelemben az egy kezek létesítésére, vagy a nagyon is megkívánt, de Magyarországon, sajnos, még meg nem valósított irányított gazdálkodásra. Ezen a téren azután adatgyűjtés nélkül, mégpedig komoly, visszatérő, megismétlődő adatgyűjtés nélkül nem lehet helyes képet alkotni. Ha ezen a téren bajok, zavarok vannak, ennek igen nagy mértékben az az oka, hogy nem ismerik a szükséges adatokat azok, akik döntenek vagy intézkedést hoznak. Ez azt jelenti, hogy a statisztikai szolgálatnak a gazdasági élet felé is sokkal részletesebb és mélyebben járó kiépítésére van szükség. Én itt csak néhány esetet említek fel. Például az egész agrárértékesítés terén a reprezentatív statisztika felvételét hangsúlyozom. Miként a társadalom életszínvonalának kivizsgálása terén a reprezentatív adatgyűjtéssel óriási eredményeket érhetünk el, ugyanúgy az agrárértékesítés terén is rendkívüli lehetőségei vannak a reprezentatív statisztikának. Hogy csak egy példát említsek fel, itt van a mindenki által ismert és főleg rettegett probléma: a zsidókérdés. Ma mindenki tudja, hogy baj van, hogy nincsen zsír és a falvakban egynegyed vagy félkiló zsírért sorakoznak. De kérdezem, nem lett volna-e helyes, ha a kormány ennek a problémának meglőzését illetőleg az idevonatkozó reprezentatív adatgyűjtésre alapozva komoly intézkedéseket foganatosított volna? Éppen a földművelésügyi minisztérium "hírszolgálati osztálya és egy gazdaságkutató intézet készített egy sertésekre vonatkozó reprezentatív adatgyűjtést, amelynek az eredménye az volt, hogy már tavaly télen, februárban, márciusban számszerűleg meg lehetett állapítani azt, hogy milyen mértékű hiány keletkezik. Igaz, hogy a kormányzat részéről erre vonatkozólag semmi néven nevezendő intézkedés sem történt. De továbbmegyek, t. Ház. Itt van például egy nagy probléma, amelyet éppen mi vetettünk fel: egy ugyancsak nagyon fontos, az egész agrártársadalmat, főleg a parasztságot érintő kérdésre, a baromfiértékesítésre vonatkozóan egy reprezentatív statisztikai felvételt javasolunk, amely egy évben kétszer tárja fel ennek a kérdésnek a mélyét. Az e körül folyó huzavona azonban nem az eredményességre enged következtetni. Én inkább azt szeretném, ha nem a Központi Statisztikai Hivatal munkakörét duzzasztanák meg olyan feladatokkal, amelyek az egyes szaktárcák, minisztériumok ügykörébe tartoznak. Az a meggyőződésem, hogy úgy, ahogyan az adóstatisztika összeállítását a pénzügyminisztérium megfelelő tudományos irányítással és tervek alapján végezheti, minden gazdasági minisztériumnak meg kellene lennie a komoly, tanácsadó jellegű statisztikai szolgálatának. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gondoljunk csak a német nagy gyárakra. Tessék megfigyelni a németországi nagy gyárakat: külön statisztikai szolgálatot teljesítő hivatalt tartanak fenn, amely hivataloknak nincsen más munkájuk, mint figyelni a vállalatnak és a gazdasági életnek fejlődését, egymáshoz való viszonyát. Elkéozelhető az, hogy a magyar agrártermelést irányító és az értékesítésre befolyást gyakorló minisztériumnak ne legyen megfelelő, helyesen vezetett és irányított statisztikai szerve? Hogy egy groteszk példára mutassak rá, a helyett, hogy a reprezentatív statisztikát tovább kiterjesztve an145. ülése 1940 október 28-án, hétfőn. nak eredményeit felhasználnák, mi történik? Tavaly óriási gyümölcstermés volt, azt vártuk tehát, hogy felvételt készítenek, hogy pontosan tudják előre, hogy hova milyen menynyiségeket organizáljanak szét. Ezzel szemben a fákon rothadt a gyümölcs, ugyanakkor utalványoztak egy talán negyedmilliónyi öszszeget arra, hogy bor- és gyümölcsértékesítési propagandát csináljanak és most, amikor egy kiló gyümölcs sincsen, teleragasztották a várost plakátokkal, hogy: Fogyassz gyümölcsöt, egyél több gyümölcsöt, a gyermeked élete a gyümölcs! (Derültség a szélsőbaloldalon.) Egy évvel elkésve követik tehát ezeket a problémákat. Azt hiszem, ez világosan bizonyítja azt. hogy ezen a téren nincsen helyesen megszervezve, nincsen kiképezve a statisztikai szolgálat, mert hiszen nyilvánvaló, hogy e nélkül a statisztikai szolgálat nélkül nem lehet gazdasági életet, termelést helyesen irányítani és országot helyesen vezetni. T. Ház! Ezeket voltam bátor röviden előterjeszteni. Mielőtt beszédemet befejezném, még a Statisztikai Hivatalról kívánnék néhány szót szólni. A kormány figyelmét felhívom arra. hogy nagyobb gondot fordítson a Statisztikai Hivatal státuszának rendezésére is. Egyenesen lehetetlen dolog az, hogy valaki 20—30 évig dolgozik ott és még mindig csak miniszteri titkári rangban van, pedig komoly, értékes emberek dolgoznak ott. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Tessék a Statisztikai Hivatalra több gon dot fordítani, érte nagyobb áldozatokat hozni, mert az a meggyőződésünk, hogy egy országot vezetni, termelést irányítani csak komoly, számszerű adatok alapján lehet. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy a magyar nemzetiszocializmus és pártunk nevében a javaslatot nem fogadom el, ezt teszem azért, mert mi a magyar élet ütőerén tartjuk a kezünket és mélyen meg vagyunk botránkozva, hogy a kormány ilyen nagyfontosságú kérdésekben nem jár helyes úton és ezekre nem fordít elég áldozatot. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Homicskó Vladimir. Elnök: Homicskó Vladimir képviselő urat illeti a szó. Homicskó Vladimir: T. Ház! Az előttem felszólalt Matolcsy Mátyás igen t. képviselőtársam részletesen foglalkozott a statisztika feladataival és valóban tudományos megokolással értékes utalásokat tett, amelyeket felhasználhat a népszámlálás. Én csak röviden szándékozom a t. Ház figyelmét igénybe venni. Tudniillik a 2. § (4) bekezdése értelmében a népszámlálásra, valamint az azzal kapcsolatos összeírásokra vonatkozó részletes szabályokat a miniszterelnök rendelettel állapítja meg. Rendelettel fogja megállapítani a miniszterelnök úr, hogy a nyelvre, nemzetiségre és vallásra nézve milyen kérdések legyenek a kérdőívben és hogy a számláló biztosok hogyan gyűjtsék össze ezeket az adatokat. Én mint a visszacsatolt kárpátorosz területnek és e terület nemzetiségi lakosságának képviselője, tisztettel fordulok az igen t. miniszterelnök úrhioz abban a tekintetben, hogy a mi népünk nyelvét, nemzetiségét és vallását a tényeknek megfelelően vegye védelmébe a statisztika. Uraim, én mint nemzetiségi ember megéltem népszámlálásokat, de különösen 'ki-