Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-145

Az országgyűlés képviselőházának rülhessenek nyilvánosságra. A népszámlálás költségei, eltekintve azoktól a költségektől, amelyek az összeírással kapcsolatban a közsé­. gekre, illetve a városokra hárulnak, kereken 3.600.000 pengőt tesznek, körülbelül kétszeresét annak az összegnek, amelyet az előző népszám­lálásra fordítottunk, ami természetszerűleg abból következik, hogy a feladat is körülbelül a kétszeresére nlövekedett. Ezt az összeget a költségvetésbe állítjuk be, ez a törvényjavas­lat mindössze arról kíiván gondoskodni, hogy erre a költségvetési évre is rendelkezésre áll; jon a kormánynak 200.000 pengő rendkívüli hitel azokra a költségekre, amelyeket még en­nek az évnek folyamán kell fedezni. T. Ház! Az előttünk fek^ő törvényjavaslat az államvezetés szempontjából elengedhetetle­nül szükséges munkálatokra ad. felhatalma­zást, illetve utasítást és alig hiszem, hogy a t. Ház tagjai közt lehetnének olyanok, akik a népszámlálás elrendelését feleslegesnek tart­hatnák. Ez viszont feleslegessé teszi azt, hogy a javaslattal bővebben és részletesebhen fog­lalkozzam, hiszen az abban foglaltak a t. Ház tgjainak túlnyomó része előtt alaposan isme­retesek. (Ügy van! a jobboldalon.) Csupán egyre szeretnék rámutatni innen, erről a helyről, tudniillik arra, milyen fontos az, hogy a magyar állam minden polgára át­érezze ennek a nagyszabású statisztikai adat­fel vételnek jelentőségét és hogy komolysága ­vali, őszinteségével hozzájáruljon a számlálás­ból nyert adatok megbízhatóságához, A ma­gyar statisztikai szolgálat számtalan esetben bizonyította már be pártatlanságát és tárgyi­lagosságát, de arról is bizonyságot tett, nem egy esetben, hogy a törvény rendelkezéseinek megfelelően és hivatalos esküjéhez híven a tu­domására jutott adatok bizalmas jellegét min­dig kényesen őrizte. Nines tehát oka senkinek sem arra, hogy féljen az őszinte és a valóság­nak megfelelő adatok bevallásától. Pontos és megbízható képet akarunk nyerni a megna­gyobbodott ország lélekszámáról és népességé­nek az államvezetés szempontjaiból legjellegze­tesebb tulajdonságairól, mert csak ilyen pon­tos és megbízható kép teszi lehetővé, hogy hoz­zálássunk a közvetlen következő tíz esztendő feladatainak megoldásához. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Matolesy Mátyás! Elnök: Matolesy Mátyás kép viselő urat il­leti a szó.. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A népszámlálás­ról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál az a körülmény, hogy a törvényjavaslattal szemben iratkoztam fel, magától értetődően nem a nép­számlálás feladatának szól és nem ennek a törvényjavaslatnak, mert hiszen — amint az igen t. előadó úr is nagyon helyesen tett róla említést — ez rendkívüli horderejű törvényja­vaslat s ennek szükségességéről senkit meg­győzni nem kell. Ez egészen magától értetődik. Annak, hogy mégis a javaslat ellen iratkoz­tam fel szólásra, politikai és bizalmi okai van­nak, amely okokat azonban ennél a témánál fejtegetni nem kívánom. Most arról óhajtanék itt megemlékezni, ami az egész magyar sta­tisztikai szolgálat szempontjából hasznos lehet. Ezzel a felszólalással azt a ©élt kívánom szolgálni, az egész ország győződjék meg arról, hogy a nemzeti szocialista .mozgalom minden vonatkozásban a nemzet életének ütő­45. ülése 19W október 28-én, hétfőn. 145 erén tartja kezét és ebiből a szempontból a statisztikai szolgálatot elsőrendű (fontosságú­nak tartja, mert hiszen nélküle országot ve­zetni és gazdaságot irányítani helyesen nem lehet. Ezek előrebocsátása után azonban legyen szabad hozzászólnom a törvényjavaslathoz is; Azzal kezdem, hogy a népszámlálás megtartása* még pedig annak minél pontosabban való fel­vétele egyenesen nélkülözhetetlen a magyar­ság további vezetésének szempontjából. Hiszen a népszámlálás ezer és millió rideg számada­tából bontakozik ki az, a kép, «mely meg­mutatja, hogy a magyarság- az elmúlt politi­kai vezetés folytán az emelkedés útjára 1er pett, vagy a zsugorodó, pusztuló, fogyó nép lejtőjére került-e. Éppen ezért ezzel a munkával, a népszám­lálás felvételével kapcsolatban különleges igényeink vannak. Az első az, amelyet itt a Statisztikai Hivatal igen tisztelt tisztviselő^ karával szemben hangoztatnunk nem szüksé­ges, hogy az a legmagasabb tudományos szinten történjék. Ez magától értetődik és meg is fog történni. Van azonban egy észre­vételem, amely a kormányzatnak, elsősorban a pénzügyi kormányzatnak szól. Az volt ugyanis a tapasztalásunk, —-• legalább is ed­digelé — hogy a költségvetésben a népszám­lálási költségeknek igen tekintélyes részét csak időnként, egymásutáni részletekben fi­zették ki. Ennek azután az lett az eredménye, hogy ezt a rendkívül fontos mnnkát csak na­gyon elnyújtva, hosszú évek után tudták a közönség rendelkezésére bocsátani. A szakemberek előtt köztudomású, hogy például az 1920. évi népszámlálás adatainak közlése csak jóval később történt, illetve az azt közzétévő utolsó kötetek csak közel tíz évvel később, az 1930. évi népszámlálás sok kötetre terjedő feldolgozását magukban fog­laló munkák közül pedig az utolsó csak hat évvel a népszámlálás felvétele után jelentek meg. Amilyen fontosak egy ilyen nagyjelen­tőségű felvételnek az eredményei közvetlenül a népszámlálás után, — hiszen ezeknek a szá­moknak pénzben kifejezhetetlen, rendkívüli értékük van — annyira értéktelenek és sem­mitérők, ha tíz évvel vagy hosszú évekkel később jut a kormányzat kezébe, illetve az egész ország tudomására, Az lenne tehát a tiszteletteljes javaslatom r és, észrevételem, hog£ ennél a népszámlálálsnál, amelynek je­lentősége talán még az eddigieknél is sok­kalta nagyobb, mert hiszen egy megnagyob­bodott országra vonatkozik, s egy rnegna-. gyobbodott ország megnövekedett problé­máit, népességünk megváltozott struktúráját fogjuk belőle megismerni, az adatokat minél hamarabb dolgozzák fel, s pénzügyi okok; a pénzügyi kormányzat szűkmarkúsága által okozott akadályok ne idézhessék elő azt, hogy az erdélyi vagy felvidéki részekre vonatkozó rendkívül fontos adatokat talán csak hat vagy nyolc év múlva tudjuk megkapni. A törvényjavaslat három t évet jelöl meg, mint amely idő alatt e népszámlálás feldolgo­zásának el kell készülnie. Nagyon jól tudom,, hogy három év ilyen nagy munka elvégzésére talán rövidnek látszik, de az a véleményem, hogy ha rendelkezésre bocsátják a megfelelő apparátust, ezzel a munkával talán még: ha­marabb is el lehet készülni, amire rendkívül nagy szükség is van. , T. Ház! van még egy másik észrevételem a statisztikai Jelvétellel kapcsolatban, amely­nek hátrányait máris néhányszor tapasztal ­38*

Next

/
Thumbnails
Contents