Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-139

96 Az országgyűlés képviselőházának 139. ját közvetlen környékéről mennak a hallgatók, így van ez Pécsett, így van Budapesten is, így van Szegeden és Debrecenben, így lesz Kolozsvárott is. A kolozsvári egyetemre fognak kerülni az erdélyiek és a többire a többi vidékek fiai. Budapestre — azt lehet mondani — csak a budapestiek mennek. Hogy az új műegyetem felállítása milyen fontos, ebből a szempontból az ország műszaki kérdéseit nem akarom ismertetni, mindössze négy ponttal fogom röviden indokolni, miért tartom szükségesnek egy új műegyetem felállítását és hol tartom szükségesnek annak felállítását. Az első szempont: az országnak korszerűen megnagyobbodott műszaki problémái vannak; s ezek a megnagyobbodott műszaki problémák megnövekedtek most Erdély hazatérésével kapcsolatban. Ez az egyik ok, amiért szükséges az új műegyetem. A másik ok: az óriási mérn>ökhiány, különösen egyes ágazatokban, egyes szakokon. A harmadik ok az, hogy a műszaki tudományos kutatás nagyobb kiterjesztése céljából van szükség egy új műegyetemre. A negyedik, talán legfontosabb ok: magyar nemzeti szempontból van szükség új műegyetemre, hogy új területeken új erőket kapcsolhassanak be a műszaki tudomáuyok körébe. Mi must a régi ország helyén, új viszonyok között, új eszmékkel telített, új államot építünk ki. Műszaki feladataink óriásiakra növekedtek. Megnövekedtek nem csak a kor igényeiből, hanem az ország megnövekedéséből kifolyólag is, a hazatért területek műszaki problémáinak felszaporodásával. Ezeknek pedig, különösen Erdély műszaki problémáinak megoldására sokkal nagyobb műszaki gárdára van szükségünk, mint amekkora most rendelkezésükre áll. (Ügy van! Ügy van!) A másik a mérnökhiány kérdése. A mérnökhiány az egyes mérnöki szakokon óriási. Különösen nagy az általános mérnökök közt. Hogy csak néhány példát említsek a mérnökhiányra vonatkozólag, az állami szolgálatban az Észak-Erdéllyel megnagyobbodott országban 436 fő a hiány általános mérnökökben. A járási mérnöki szolgálat bevezetéséhez szintén vagy 240 mérnökre volna szükség. A 240 mérnök közül a fele, tehát 120 általános mérnök, a másik fele építészmérnök volna. Azonkívül Erdély magánmérnöki feladatainak megoldására is legalább 100 általános mérnökre yclna szükség. Ha összegezzük ezeket a számokat, látjuk, hogy ezek szerint az általános mérnököknél legalább 656 fő a hiány, tehát 656 fő az a mérnöklétszám, amennyivel többre volna szükségünk a jelenleginél. Gépészmérnökökből az állami szolgálat terén szintén van hiány, azonban egyesek azt állítják, hogy a magángazdaságból rövidesen annyi gépészmérnök fug felszabadulni, hogy ezekkel az állami státusban lévő mérnökhiány jneg-szünik. Én nem ilyen pesszimistán nézem a helyzetet és remélem, nekem lesz igazam abban, hogy nem fognak a magángazdaság mérnökéi munkátlanokká válni és így pótolhatják az állami státusban lévő hiányokat, hanem azt hiszem itt is számolnunk kell a hiánnyah Vegyészmérnökökből az állami szolgálatban különösen a kísérletügy terén óriási a hiány. Azt hiszem, ezt Stitz képviselőtársam tudná legjobban megmcndani, aki ezen a téren működött, A magángazdaság terén is \ ülése 19 AO október11-én, pénteken. hiányok mutatkoznak, különösen Erdéllyel kapcsolatban. Erdőmérnökökben a hiány az állami szolgálat terén körülbelül 120 fo, — Erdélynek sok erdejére való tekintettel — a magángazdaságban pedig szintén legalább 100 főnyi hiénnyal kell számolni. Ezek, amelyeket felhoztam, a meglévő mérnöki szakok szerint megállapított hiányok, de nekünk nemcsak ilyen mérnökökre van szükségünk, hanem szükségünk van más szakmabeliekre is, hiszen a mérnöki tudományok annyira szerteszét ágaznak, hogy a legtöbb mérnöki szakot most már osztani kellene és kétféle ágazatban kellene tovább fejleszteni. Éppen ezért — mezőgazdasági állam lévén — óriási szükségünk volna például olyan mérnökökre, akik a mezőgazdaság előbbrehaladását szolgálják. (Úgy van! Nagyon helyes! a kö: zépen.) Ha a jövő fejlődés irányát nézzük, természetesen nemcsak a mai szükségletet kell tekintenünk, hanem azt, hogy az előrehaladáshoz, a fejlődéshez mennyivel nagyobb műszaki gárdára lenne szükségünk. Itt nem sorolom fel, hogy mennyi á mérnökök jelenlegi létszáma, mert bizony nevetségesen csekély, sem azt, hogy évenként mennyinek kellene az egyetemről kijönnie, hiszen mindenki látja, hogy minden szakon milyen hiány van, hogy az utánpótlásnak igazán jelentékeny növelésére van szükség. IDe nemcsak ezért van szükség műegyetemre, mert , hiszen a műegyetem nemcsak mérnököket nevel, hanem a tudományos kutatást is szolgálja. A tudományos kutatással kapcsolatban általában azt mondják, hogy nincs szükség új műegyetemre, hanem a régit kell felszerelni. Elismerem a régi műegyetem felszerelésének óriási szükségszerűségét, azonban ezzel csak a kutatóhelyek felszerelése javul, de nem emelkedik a kutatóhelyek száma és a kutatók száma, pedig nekünk műszaki kutatókra is szükségünk van. Az érvek között utoljára említem a legfontosabbat, a magyar népi, nemzeti szempontot. Ha* vizsgáljuk, honnan kerülnek ki a műegyetemi hallgatók, azt látjuk, hogy például az 1938. évben a műegyetem hallgatóinak létszámában a mérnökhallgatók 46%, az építészek közül 58%*, a gépészek közül 45% és a vegyészek közül 51% volt budapesti, pedig Budapest lakossága az ország lakosságának 10%-át sem éri el. Ha a műegyetem soproni bánya- és kohómérnöki fakultását vizsgáljuk ugyanab ban az évben, azt látjuk, hogy a bánya- és kohómérnöki szakon 30%, az erdészmérnöki szakon pedig közel 70% Sopronból verbuválódott. Ha ezekhez a számokhoz hozzávesszük a Budapest környékéről, illetőleg Sopron környékéről származók létszámát, akkor azt látjuk, hogy az ország többi területe csak elenyésző kis százalékban szerepel a mérnökhallgatók között, tehát az ország többi részéről csak elenyészően kis számú mérnök származik. Az erdélyiekkel nagy magyar szellemi gyarapodásra tettünk szert. E nagy szellemi gyarapodásnak műszaki téren is meg kell mutatkoznia. (Ügy van! Ügy van! — Stitz János: Meg is van az érzékük hozzá!) Az ő részükre is lehetővé kell tenni tehát azt, hogy közel találjanak műegyetemet. Mint a már említett statisztika is indokolja, szükséges Erdély területén, mégpedig lehetőleg Kolozsvárott, a másik egyetem közelében egy új