Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-111
64 Az országgyűlés képviselőházának ségi pályákon működőket előkészítő iskolákká], a követtkezq számokat kapjuk: 55 tanítóés tanítónőképző, 33 gimnázium. 18 reáliskola, 75 reálgimnázium, 47 leányközépiskola; 1937/38-ban tehát összesen 228 iskola szolgálta az értelmiségi pályákon működők előkészítését, akik tudvalevőleg 10%-árt teszik az ország lakosságának. A kereskedelmi és hitelélet terén pedig az 1930-as statisztika szerint az ország lakosságának mindössze 5'4%-a volt foglalkoztatva s ezek 49 felsőkereskedelmi iskola- . ban kapták előkészítésüket. Ha a mezőgazdasági középfokú oktatást ugyanilyen mérvben akarnánk szolgálni, mint az értelmiségi pályákra előkészítő oktatást, az arányosítás alapján 1140 középfokú iskolára lenne szükség, «zeniben az 1938-ban fennálló négy iskolával Ha pedig a kereskedelmi iskolákhoz akarnók arányosítani a középfokú mezőgazdasági iskolákat, akkor körülbelül 490 ilyen iskolára lenne szükség. Nagyon jói tudom, hogy nem lehet mindent máról-holnapra megvalósítani. Haladást jelent az is. ami most történik. Én meg vagyok arról győződve», hogy ha a mai rendkívüli körülmények megszűnnék, akkor a kormány, ha nem is ez, — lehet, hogy a mienk — de mindenesetre hatalmas erővel fogja majd a haladást szociális téren megkezdeni és ezeket a célokat szolgálni, amelyedet én felsoroltam. Még egy kérdést szeretnék szióvátenni és a mélyen t. miniszter úr figyelmébe ajánlani. A javaslat ugyanis lehetővé teszi, hogy magánúton is végezhessék ezeket az iskolákat. Elvi álláspontom, hogy magánúton csak az végezzen iskolát, akit betegségié gátol, hogy iskolába mehessen. A szültök jóléte vagy a vagyonossági helyzet neon számít. (Közi-Horváth József: Helyes!) Mindenki járjon nyilvános iskolába! Az az urasági gyermek, annak a földbirtokosnak, grófnak vagy bárkinek a fia üljön be az egyszerű paraszt gyermekek mellé! Én eltiltanám a magánúton való tanulást és csak kivételesen engedném meg, hogy valaki otthon instruktort tartson és csak vizsgázni járjon be. Hogy mennyire igaz az én álláspontom, ezt alátámasztom azzal, hogy ma már államfők, királyok és uralkodók köziskolákba, gimnáziumba és reáliskolába rende« tanulóként Járatják fiaikat. Jó példával járt elől a mi főméi tósága kormányzó urunk, aki fiait nyilvános iskolában taníttatta. Miért mondom ezt. mélyen t. Képviselőház? Azért, 'mert ha az a falusi gyermek látja, hogy az ő urasága fiát otthon taníttatják, hogy az a hóban nem jön az iskolába, pedig van ám prémes bundája és jó meleg csizmája, meg nem gyaloa- kell jönnie az iskolába, hanem szánkón meg hintóban hozzák, plédekké 1 ! betakarva, meleg üvegekkel körülvéve, nem kell tehát félteni a kis csemete drága életét, akkor azt mondja, magában az az egyszerű falusi gyermek, hogy íme. különbséget tesznek. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Ekkor kezd feltámadni a kis gyermek fogékony lelkében az elégedetlenség érzete. Már itt látja, hogy van különbség, itt veszi észre, hogy ő alábbvaló, másodrangú valaki és ez az érzés kíséri végig az életén. Ez az érzés támad fel benne, amikor azt látja, hogy a tehetősebb csak úgy beiárogat vizsgázni és bizony, legalább a múltban, nagyon szomorú tapasztalatokat tehettünk a vizsgáztatás terén 111. ülése 19k0 június 4-én, kedden. is. Hiába mondják azt, hogy BZ cl jómódú gyermek kitűnően tanult otthon az instruktortól, ezt a jeles bizonyítványt nem hiszi el az a kisgyermek, aki eljárt az iskolába, magolt és tanult, hanem, ha nem is volt úgy, ráfogja, hogy protekció érvényesült annál a jómódú gyermeknél, mert a tanító vagy a tanár maga tanította azt a gyermeket, akit azután vizsgáztatott. Hála Istennek, úgy tudom, hogy ezt a visszaélést újabban már eltörölték. T. Képviselőház! Az a gyermek, akármilyen magas származású, akármilyen vagyoni jólétben él is, ismerje meg azt a kis rongyos parasztgyermeket, annak a kisiparosnak a fiát, annak a mezőgazdasági munkásnak a leányát. Ismerkedjenek össze, ismerj© meg- a magasabb társadalmi osztályból származó gyermek a fajtáját már gyermekkorában, akkor, amikör a kisgyermeknek fogékony a lelkié. Nem szabad ilyen módon is még nagyobbá tenni azt a szadékot, amely a társadalmi osztályok között van, különösen most nem, amikor ezt a szakadékot egyáltalán be akarjuk tömni. Nem áthidalni kell ezt a szakadékot, hanem megszüntetni! (Ügy van! Ügy van! a jobb- és baloldalon.) Nagyon kérem az igazságügyminiszter urat, hogy a részletes tárgyalás során... (Felkiáltások: A kultuszminiszter urat!) Egymásmellett ülnek és. r úgy láíom, rokonlelkek is. {Derültség. — Hóman Bálint- vallás- és közoktatásügyi miniszter: Szereti a gyermeket!) Én azt kérem, hogy a miniszter úr szíveskedjék törölni a javaslatnak azt az intézkedését, amely lehetővé teszi azt a bizonyos magániskoláztatást, azt, hogy a tanfelügyelő felmenthesse a gyermeket a nyilvános népiskolába járás alól, ha otthon vagy magánintézetben megfelő oktatásban és nevelésben részesül. (Helyeslés balfelől.) Azt kérem, hogy ez nagyon kivételes valami legyen. Ezzel nemcsak iskolai célokat, hanem szociális célt is fog szolgálni a miniszter úr. Nagyon kérem a miniszter urat, ne vegye az én felszólalásomat egy olyan ellenzéki felszólalásnak, amelyet nem szokásos honorálni, vagy legalább a múlt" ban nem volt szokásos honorálni. Én nem tételezem fel, hogy a miniszter úr felszólalásomat ebből a szempontból bírálja el. Nagyon kérem, tegye lehetővé azt, amit kértem, mert ha csak három pillanatig gondolkozik ezen, igazat ad nekem abban, hogy nem lehet, nem szabad abban a zsenge korban különbséget tenni úri és parasztgyermek között. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Talán hosszadalmasan beszéltem, de őszintén megmondom, hogy min" den olyan kérdés, amely... (if3. Zimmer Ferenc közbeszól.) Képviselő űr, én itt már^ egy félszázad óta a magyar falu érdekeit képviselem, megbocsáthat, hogy a Ház türelmével talán visszaéltem és hosszasabban beszéltem. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, minden szavammal a magyar falu és a szegény falusi parasztság érdekeit szolgaiam (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon.) és ha egy életet töltöttem ebben. r engedjék meg, hogy utolsó percemig ezek érdekeit szolgáljam, mert ezek vannak a legjobban ráutalva. Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) A javaslatot pártállásomnál fogva, sajnos, nem fogadhatom el. (Éljenzés és taps.) Elnök: A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Fóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Van szerencsém a művé-