Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-130

494 Az országgyűlés képviselőházának 130. ülése 19J+0 július 23-án, kedden. és van hazafiságuk, ne testvérként kezeljük és ne történjék ínég az, belügyminiszter űr, — az ön kijelentésével szemben, amelyet a felső­házban tett — hogy kirándulni menő nemzeti szocialistákat (Jandl Lajos: A villamosról szedték le!) a Hűvösvölgyben, — jegyzőköny­vek vannak nálam — egyszerűen azért, mert jelvény van rajtűk, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Dehogy azért! — Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Igen! így volt! — Kóródy Tibor: Egy körséta meggyőzi a bel­ügyminiszter urat! % Tessék végigsétálni!) be­rángassák és elvigyék. Belügyminiszter úr, ugyanez történt az egész országban. • Méltóztassanak elhinni, hogy mindig kon­krét adatokat hoztam, hozok, viszek a belügy­miniszter úrnak,, mert nem az a célom, hogy gyűlölséget szítsak, hanem mindig az a célom, hogy elsimítsam az ellentéteket, amikor kerü­letemből, ahol a belügyminiszter úrnak egy kedvenc embere a főszolgabíró, a felekezeti gyűlölséget szítja és az dúl a közigazgatás ré­széről, akkor is azt írtam a Mép-elnöknek, hogy a felekezeti kérdésbe nem avatkozom bele, mert verje meg az Isten azt^ aki ilyen időkben magyar és magyar közé éket próbál verni. Ezt a levelet eredetiben elküldöttem, belügyminiszter úr, az ön államtitkárának. Nem szoktam sohasem gyűlölséget szítani, de — tessék, konkretizálom a dolgokat, — amikor tegnap kimentem a parlamentből, mindent saját szememmel láttam és túloldali és más pártok tagjaiból és indifferens emberekből álló tanuk bejelentése és önkéntes jelentkezése alapján és magam is öt lépésről megállapí­tottam, hogy Zöld Imre Péter országgyűlési képviselőt, székely menekült testvéremet két rendőrrel lefogatta Barta Jenő rendőrfőfel­ügyelő (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Fuj, gyalázat, hős rendőrtisztviselő!) és ilyen mó­don állon ütötte. (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: Hős! — Kovarez Emil: Itt a parla­ment előtt! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Ha hibázott a rendőr, le­gyen nyugodt a képviselő úr, megkapja a magáét!) Rendőrfőfelügyelő volt és azt mon­dotta: Fúj, nyilasok! Más politikai pártállású embereknek is vannak idegei, nemcsak a zsi­dóknak. Mi nemzeti szocialistáknak valljuk magunkat és fogjuk vallani, ha London el­esik és ha nem esik el, akkor, is egyaránt. Ne tessék rossznéven venni, de az a rendőr­felügyelő akkor, ha nem áll hátamögött w az egész hatalom, egy országgyűlési képviselővel szemben, amikor 1 az kijön a Házból, nem kö­vetné el ezt a feltűnően durva tettleges sér­tést. (Maróthy Károly: Én is láttam!) Ezt csak akkor meri egy képviselővel szemben megcsinálni és _ elkövetni, (Kovarez Emil: Ha ismeri a gazdáját!) ha érzi és tudja, hogy mögötte egy egész csomó ember áll. Nehogy azt méltóztassanak gondolni, hogy a jogállapotok olyan tökéleteseik az országban, A tiltott gyűlések egész sorozata zajlott le a községházán a különböző helyeken, külön­böző kérdésekben a közelmúltban. Méltóztat­nak gondolni, hogy mi olyan értelmetlen em­berek vagyunk^ hogy nem tudjuk, hogy a Mép.-nek a borítékjaiban bizonyos szalagokon mentek ki ezek a felhívások, hogy a tiltakozó táviratokat a miniszterelnökségre kell kül­deni? Tudjuk, ismerjük mi is a Mép.-et, ez a központi irányítottság bélyegét viseli magán. Belügyminiszter úr, ezért felelnie kell annak, aki az ország nyugalmát, az ország békéjét így felborítja. (Nagy zaj.) Nemzeti szocíalis­I tákat azért, mert meggyőződésük van, mert komolyan, alkotmányos úton akarnak ered­ményéket elérni, üldöznek; tettlegesen bán­talmaznak országgyűlési képviselőket is, sőt annyira ment a főfelügyelő úr, hogy megra­gadta a detektívet is és azt is megrángatta. Este találkoztam a detektív vei, azt mondotta: ne tessék tanúnak bejelenteni, mert kellemet­len lenne nekem. (Folytonos zaj.) De belügy­miniszter úr, ez még nem minden, ez még nem olyan szörnyűséges, de amikor felelős­ségrevon^a az egyik, nem a pártomhoz tar­tozó képviselő a rendőrfelügyelő urat, akkor letagadta az egész esetet és azt mondotta a rendőröknek: maguk a tanuk, hogy ez az úr engem megtámadott. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Hazudott!) Ez az, ami a közéleti erkölcsnek, hitnek, becsületnek, tisztességnek teljes sárbarántását és letiprását jelenti eb­ben az országban. (Jandl Lajos; A tisztvise­lői erkölcs lezüllése! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: A mentelmi 'bizott­ság majd megvizsgálja!) Elnök: Kérem a képviselő urat, szívesked­jék indítványát előterjeszteni. (Gruber Lajos (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter felé): Ilyen emberei vannak magának! — Zaj jobbfelől.) Budinszky László: Ezzel szemben tudja-e, belügyminiszter úr, íhogy (Egy hang a szélső­baloldalon: A tisztviselők 50%-a zsidó kapcso­latokkal bir!) Polacsek kikeresztelkedett zsidó, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget,) 95.000 pengő adót titkolt el és ez az ügy el­évült! (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügy­miniszter: Kicsoda titkolta el?) Ezzel szemben a budapestvidéki kőszénbánya tízmillió pengő adót titkolt el; itt állunk a küszöbön, de eze­ket nem büntetik meg. (Zaj a szélsőbaloldalon. —: Elnök csenget.) Ha azonban egy ember egye­nesen megmondja a véleményét, nyíltan fel­teszi a jelvényt és felveszi a zöld inget, akkor ezért elkapják. Tessék megmondani, belügy­miniszter úr, hogy tilos a zöld ingnek, tilos ennek a pár tjei vénynek a viselése és akkor tudni fogjuk, hogy mit csináljunk, de ne tes­sék ezt a kétkulacsos politikát folytatni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy a fel­sőház'bau azt mondani: »megbékélés«, »testvérek vagyunk«, ugyanakkor pedig üldözni a szegény, nyomorult embereket ! Mert mi lesz ebben az országiban, ha egy képviselőt lehet a parlament kapujában így inzultálni? Mi fog történni künn a falun, mi­csoda terror lesz ott? Az nem pártkérdés, ha­nem a nemzet becsületének a kérdése, inogy az olyan em'berek, akik lábbal tiporják a törvé­nyeket, tűnjenek el, legyen itt akár pártérdek, akár nem pártérdek, (Keek Antal: A belügy­miniszter fivérei jól el vannak helyezve! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter: Hallja, képviselő úr!... — Gruber Lajos: Igenis, fusoher úr!) Ez lesz az oka annak, ha ebiben az ország­ban kitör a forradalom és vér fog folyni. Teg­nap elmentem a főkapitányhelyettes^ úrhoz és megmondtam neki, hogy én végigcsináltam a forradalmakat, tudom, hogy azok mit jelente­nek. Tudom, mi volt Oroszországban is. Telles szívemből elítélem a forradalmi megmozdulá­sokat, de a kormányzat, a belügyminiszter ur belekényszeríti az emberek tömegeit abba, hogy ellenálljanak és vér folyjék ebben az or­szágiban. (Nagy zaj jobbfelől — Elnök csen­get.)

Next

/
Thumbnails
Contents