Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-127

Az országgyűlés képviselőházának yáuyával elfogadni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az elnöki napirendi indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállni. {Megtörténik. — Maróthy Károly: Nem kell a harmadik zsidótörvény? — Gruber Lajos: Szegyeijék magukat! — Lili János: Zsidóvédők!) Csendet kérek, képviselő urak! (Maróthy Károly: Majd tíz év múlva! — Zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek képviselő urak. minden oldalon. (Maróthy Károly közbeszól.) Maróthy képviselő urat kérem, maradjon csendben. A Ház többsége az elnölk napirendi javaslatát teszi magáévá, vagyis legközelebbi ülésünket folvó hó 12-én, pénteken déli 12 órakor tartjulk, amikor is a további teendők felől fogunk határozni. Következik az interpellációkra írásban adott miniszteri válaszok felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjélk a pénzügyminiszter úrnak if j. Tatár Imre képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Válasz ifjú Tatár Imre országgyűlési képviselő úrnak az árvízkárosult gazdaközönség megsegítése ügyében előterjesztett interpellációjára. A képviselő úr a földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám intézett interpellációjában azt a kérést terjesztette elő, hogy: az árvizek által sújtott falusi kisgazdák részére megrong'ált, összedőlt épületeik felépítésére, _ illetve helyreállítására kamatmentes hitel biztosíttassék; ingyen tavaszi vetőmag bocsáttassék az árvízkárosultak rendelkezésére és az árvízkárosult kisgazdák adósságaik után kamatengedményben részesíttessenek. Az interpellációra a földmívelésügyi miniszter úr és a magam nevében a választ a következőkben adom meg. Téves a képviselő úrnak az az állítása, mintha az állami költségvetésben vízszabályozási munkálatokra csak 75.000 pengő volna biztosítva. A folyó szánij adási időszakra, terjedő költségvetésről szóló 1939. évi VII. te. szerint ugyanis a földmívelésügyi táxca vízügyi szolgálata keretében különféle vízimunkálatokra összesen 2,795.000 pengő beruházási hitel van biztosítva. Ezek között szerepel ugyan egy 75.000 pengős tétel, ez azonban az öntözések fejlesztésére szolgál és csak kis töredékét képezi a vízimunkálatokra előirányzott közel hárommillió pengős beruházási hitelnek. Ami az árvízkárosult falusi kisgazdák épületeinek helyreállítására vagy újjáépítésére szükséges hitel biztosításának kérdését illeti, rá kell mutatnom arra, hogy — amint egyébként ez köztudomású — kormány elsőrendű feladatának tekintette azt, hogy egyfelől a bekövetkezhető károk a lehetőség szerint korlátoztassanak, másrészt a kárt szenvedettek megfelelő segítségben részesüljenek. Ennek a feladatnak lehető tökéletes megoldása érdekében történt az árvízvédelmi kormánybiztos kinevezése. Függetlenül azoktól az összegektől, amelyeket a. kormány az árvizek által megrongált különféle létesítmények helyreállítására biztosított, megfelelő összeget bocsátott az árvízvédelmi kormánybiztos rendelkezésére az árvízkárosult lakosság megsegítésére is. Ehhez járul az a társadalmi gyűjtés, amely a kormányzó úr ő főméltósága kezdeményezésére indult meg. Ezeket az összegeket legnagyobb részben az árvíz által megrongált vagy összedöntött házak helyreállítására, illetőleg javítására bo7. ülése 1940 július 5-én, pénteken. 477 csatja a kormánybiztos a rászorulóknak segélyként, vagy kamatmentes kölcsönként rendelkezésre. Az árvízkárosult gazdák vetőmagszükségletének biztosítása iránt is megtörténtek a szükséges intézkedések. Arra, hogy ezeken a segítéseken túlmenőleg az árvízkárosult gazdák adósságaik után kamatelengedésben részesüljenek, nem látok kellő indokot fennforogni, mert a fentiekből kitűnőleg az árvízkárosultak rász omlásukhoz képest úgy megrongált vagy összedőlt házaik felépítésére, mint vetőmagra megfelelő segélyben vagy kamatmentes kölcsönben részesülnek. Budapest, 1940 július 1 Dr. Reményi-Schneller Lajos s. k., m. kir. pénzügyminiszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a miniszter úr váalszát tudomásul venni f (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr másik válasza if j. Tatár Imre képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Válasz ifj. Tatár Imre országgyűlési képviselő úr részéről az 1914—18-as világháború alatt hadikölcsönt jegyzett károsultaknak a zsidóbirtokokból való kártalanítása tárgyában előterjesztett interpellációra. A képviselő úr a földmívelésügyi miniszter úrhoz és hozzám intézett interpellációjában azt a kérdést vetette fel, hogy módunkban van-e olyan generális intézkedéseket hozni, amelyekkel a hadikölcsönkarosultak tekintetében a múltnak a hibáit közmegelégedésre rendezni lehet. Egyben azt javasolja, a képviselői úr, hogy a hadikölcsönkarosultak teljes kártalanítása akár életjáradék, akár valamely pénzösszeg egyszeri kifizetése által történjék meg, illetőleg a hadikölcsönjegyzőknek az a része, amely visszakívánkozik a magyar röghöz, a zsidók tulajdonában lévő birtokokból nyerjen százszázalékos kielégítést. A képviselő úr interpellációjára a választ a földmívelésügyi miniszter úr nevében is a következőkben adom meg: Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 1928. évi XII. törvénycikk 8. §-ában foglaltak szerint az 1914. évi július hó 28. napja után az 1912 : LXIII. te. 17. §-a alapján kibocsátott államadóssági címletek közül azok átértékelésének kérdésében, amelyek a háborús magyar államadósságok nosztrifikálása kor mint a tulajdonos eredeti jegyzésű címletei láttattak el magyar nosztrifikálási megjelöléssel és azóta is állandóan az eredeti jegyzők vagy örököseik tulajdonában vannak, a törvényhozás az 1921 : XXXIII. tc.-kel becikkelye^ zett békeszerződésen alapuló kötelezettségek megszűnése után fog határozni. A hivatkozott rendelkezés a hadikölcsönkötvények átértékelése ügyében a döntést kifejezetten a törvényhozásnak tartja fenn. A hadikölcsönkötvényeknek csi^pán kiseb bárány ú átértékelése is pénzügyileg olyan "nagy terhet jelentene, amelyet az ország a jelenlegi viszonyok között teljesíteni nem tudna. Az ilyenirányú törvényjavaslat benyújtása tehát nem tekinthető időszerűnek. Az átértékelés kérdésével kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy az 1928 : XXXIII. te illetőleg a 3600/1932. M. E. számú rendelet alapján a m. kir. belügyminisztérium által lebonyolított hadikölcsöntámogatási akció keretében mindazok a. hadikölcsönkarosultak segélyben 72*