Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-127

Az országgyűlés képviselőházának vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltózta tik-e a mentelmi bizottság javaslatát magúikévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Bodor Márton képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 343. számú jelentése gróf Pálffy József képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A m. kir. állam rendőrség budapesti főkapitánysága mellé kirendelt ügyészi megbízottak vezetője 61/1940. szám alatt gróf Pálffy József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a közlekedésrendészeti központi rendőri büntetőbíróság nevezett képviselő ellen (közlekedésrendészeti kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel 1940. évi április hó 13. napján Budapesten a tulajdonát képező AB. 039. rendszámú személygépkocsijával a EL Margit-körút 5/lb. számú ház előtt levő villamos-járdasziget és a gyalogjárda közötti részen várakozott, miálta a közlekedést akadályozta, továbbá felszólításra a vezetői igazolványát és a betétlapot nem mutatta fel. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Pálffy József országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyiben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tes,zi, vagyis gróf Pálffy József képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyiben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 342. számú jelentésének tárgyalása Keek Antal képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! Pécs szab. kir. város tisztifőügyésze 148/1940. szám alatt Keek Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfügegsztését kérte, mert a m. kir. államrendőrség pécsi kapitánysága 956/2—1940. számú megkeresése szerint nevezeti képviselő ellen közlekedésrendészeti kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel 1940. évi április hó 19. napján Siklós községben az IÁ. 093. rendszámú személygépkocsiját az Irgalmasok utcáján akként vezette, hogy a gépkocsi első része kivilágítva nem volt, egyben nevezett képviselő a gépjárművezetői igazolványt és a betétlapot felmutatni nem tudta. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Keek Antal országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e feÉPVISELÖBLÁZI NAPLÓ VI, 127. ülése 194-0 július 5-én, pénteken. 475 a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Keek Antal képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 343. számú jelentésének tárgyalása gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőházi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tisztifőügyésze 4344/9—1940. szám alatt gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a váci járás főszolgabírója a 8120/.1939. M. E. számú rendeletbe ütköző kihágás miatt az' 517. és 571/1940. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen büntető eljárást indított, mivel folyó évi április hó 14. napján Veresegyháza községben, a Csáder Zsigmondné kocsmahelyiségében levő nyilaskeresztes párt helyiségében, továbbá április hó 21. napján Püspökhatvan községben a Hangya Szövetkezet kocsmahelyiségébeu engedély nélkül gyűlést tartott és azokon politikai tárgyban felszólalt. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. m , Elnök: Kíván valaki a jelentéshez^ hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis gróf Serényi Miklós képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi b'izottság 344. számú jelentésének tárgyalása, Piukovich József képviselő úr mentelmi ügyében. vitéz Tóth András előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 7041/1940. 1 ü. szám alatt Piukovich József országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 998/5—1940. számú megkeresése szerint ellene á bíróság Kertész Endre gazdálkodó, alsónémedi lakos főmagánvádló feljelentésére mint szerző ellen büntető eljárást indított a »Zöld mező« című időszaki lap 1940. évi január hó 10. napján kiadott 2. számában »Az alsónémedi gazdakör díszközgyűlése« cím alatt megjelent cikk következő kitételei miatt: »Ezzel a községgel már foglalkoztunk, amikor megírtuk a kormányfőtanácsossá rangosított Kertész zsidó-bankár dolgait s azt, hogy milyen módon került az Ofb. során kisembereknek juttatott legelőjogok egész sora ennek a zsidónak a kezére. Alsónémedi is azon községek közé tartozik, ahol a második zsidótörvényre szükség van.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 2. §-ába ütköző és a 4 § 2. bekezdése szerint minősülő, sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, azonban az előzetes nyomozás adatai szerint Piukovich József országgyűlési 72