Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-127

474 Az országgyűlés képviselőházának volna koporsót a földesúr 1400 holdjára« cím alatt megjelent cikkre vonatkozó helyreigazító nyilatkozatot nem a bíróság által megszabott időben, hanem megkésve tette közzé. A budapesti kir. büntető járásbíróság 1940. évi február hó 23. napján B. VI. 18.396/2—1940. számú ítéletével Milotay István felelős szerkesztőt arra kötelezte, hogy a helyreigazító nyilatkozatot a lapnak az ítélet kikézbesítése utáni, vagy az azt követő napon megjelenő számában tegye közzé. Milotay István a jogerős ítéletet folyó évi március hó 2. napján vette kézhez, míg a helyreigazító nyilatkozat lapjában csak 1940. évi március hó 9-én megjeleni számában közölte, ezért a feljelentés tárgyát képező bűncselekmény a St. 30. §-ának 3. pontjába ütköző kihágás tényálladéki elemeit látszik feltüntetni. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az Összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi /bizottság {javaslatát magukévá tenui? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Milotay István képviselő úr mentelmi jogát éhben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi 'bizottság 339. számú jelentése Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás képviselő urak mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tisztifőügyésze 4344/8—1940. szám alatt Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a monori járás főszolgabírója 82/1940. számú megkeresése szerint nevezett képviselők ellen kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel Monoron 1939. évi december hó 2. napján a Nemzeti Fogadó helyiségében hatósági engedély nélkül gyűlést tartottak. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, (Je mivel a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás országgyűlési képviselők mentelmi jogát éhben az ügyiben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. , Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát -anagukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Matolcsy Mátyás és Matolcsy Tamás képviselő urak mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi hizottság 340. számú jelentése Bodor Márton képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A győri kir. főügyész 1791/1940. f. ü, szám alatt127. ülése 19W július 5-&n, pénteken. Bodor Márton országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a győri kir. törvényszék EL XX. J. 114/1940. számú megkeresése szerint ellene a bíróság büntető' eljárást indított, mivel Nyalkán 1939. évi május hó 13. napján a községi kocsma udvarán tartott képviselŐválasztóí gyűlésén elhangzott programmheszédében töfcbek között a következőket mondotta: »Ezt a törvényt 1868-ban hozták, ez a törvény volt az, amely egyen jogúvá tette itt a Galíciából beszemtelenkedett fajzatot a nemzetfenntartó fajmagyarsággal... Az történt, hogy az egyetem padsorait elözönlötte ez a piszkos fajzat, a magyar gyerekeket, a magyar földnek szülötteit kikönyökölte, Ikitúrta az egyetem padsoraiból és az intelligencia csak úgy ömlött ki a magyar közéletbe és mint egy depresszió, mint egy hatalmas köd, ráfeküdt, ránehezedett a magyar közéletünkre, közgazdaságunkra, kultúránkra. Mindenünket elvették, testvéreim! Itt van ez a nemzet lerongyolódva a szó szioros értelmében az ebek harmincadján ... Mert annaïk a zsidónak nem fájt az, amikor elküldte az ő kiküldötteit a falvakba és lázította a népet, hogy menjetek az Újvilágba, menjetek Kanadába... És testvéreim, mentek ia magyarok Kanadába, vándoroltak ezrével... És jöttek be á kaftános zsidók, elözönlötték az országunkat. Alighogy betette lábát a zsidó a vereckei szoroson, levette a füle mellől a sechs und sechziget, a hatvanhatot. Amikor lejött Budapestre, levette a kaftánt és két-bárom hét múlva felhúzta a magyar zsinóros nadrágot és csizmában sétált végig a*z utcákon, mint egy magyar, mert egyenjogúvá tette az 1868-as törvény ... Ezt nem én mondom, hanem a statisztika. Testvéreim! A doktorok, akiktől az életet, egészségünk visszaállítását várjuk, 82°/»-a zsidó lett... Es ezeknek elegendő volt egyetlenegy injekció, egy tévesen alkalmazott orvosi recept arra, hogy aki nekik nem tetszett, vagy akik egyenesen az ő elveik, törekvéseik, világhatalmi törekvéseik ellen cselekedtek, beadták nekik az injekciót és ott porladnak idejekorán, az élet delén kerültek ki a temetőbe ... Ott van az ügyvédi kar. Egy példát mondok. Fekete Péter Faragó János földjéből elhasított egy ekehasítást. Akkor ügyvédhez kellett menni, beperelte egyik a másikat, mert valaki össze uszította, összeveszítette a két magyart. Es testvéreim! Ezen az egy ekehasításon a két zsidó ügyvéd összepaiklizva, elperelte mindkettőnek a vagyonát, így születtek meg a hatalmas, nagy zsidóbirtokok, így hizlalta magát Magyarországon a zsidó és erre jogot adott nekik az 1868-as törvény«. A vád tárgyává tett ezen bűncselekmény a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1938 : XVI. te. 4. §-áuak első bekezdése szerint minősülő hitfelekezet elleni gyűlöletre izgatás bűntettének tényálladéki elemeit látszik kimeríteni a megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de arra való tekintettel, hogy az elhangzott kijelentések választás alkalmával elmondott programmbeszéd keretében hangzottak el, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Bodor Márton országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a