Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-127
Az országgyűlés képviselőházának ajánlások benyújtói közül Erdős Pál kereskedőt ezúton értesítem. Kaposvár, 1939 május 22-én délelőtt 11.30 perc. Dr. Rimler János törvényszéki tanácselnök, választási biztos. A listán Meizler Károly, lovag Fehrenteil László és dr. Rejtő Jenő voltak. Szabályszerűen beadták 1740 aláírással az ajánlást és a választási biztos csak szabályszerű átvételi elismervényben fogadta el az aláírásokat. A választási biztosnak joga van a benyújtáskor azonnal megtekinteni az aláírásokat és amennyiben a benyújtás a törvényes kellékeknek nem felelne meg, akkor azt visszautasítani. Azonban a törvény arra nem ad módot, hogy a bírálásra már átvett és bírálási célból elfogadott ajánlásokat később utasítsa vissza a választási biztos a helyett, hogy hiánypótlásra utasítaná. A választási biztos is elismeri, hogy 1176 megfelelő aláírást talált, következéskép hiánypótlásra kelleti volna utasítani a jelölteket, mert a hiánypótlás éppen azt célozza, hogy ahol az elbírálás következtében kevesebb 1500-nál &fc aláírás, ennyivel pótoltassák. Somogy megye nemzetiszocialista tömegei között ez a furcsa, választási biztosi határozat jogos elkeseredést keltett, különösen azért, mert éppen Somogy megyében történt meg, ahol a legnagyobb presszióval állottak szemben az aláírásgyűjtők és nemcsak az történt meg. hogy a Jegyzők megtagadták az ajánlások hitelesítését, de az is, hogy a csendőrök az aláírási íveket öszszeszedték és elkobozták, sőt még nyugtát Í3 adtak az elkobozott ajánlási ívekről. A nemzetiszocialista tömegek tudva-tudják, hogy ez az elintézési módja a választásoknak távolról sem marad ennyiben, a petíciós eljárást haladéktalanul folyamatba teszik Meizler Károly és jelölttársai. Zalában elfogadták. A Nemzeti Front zalavármegyei ajánlásait viszont elfogadta a választási biztos. Zala megyében a sorsolás is megtörtént már a tekintetben, hogy a szavazólapokon milyen sorrendben szerepeljenek az egves pártok. A Keresztény Nemzeti Szocialista Front harmadik helyet kapta a szaVazólistán. Mar most felhívjuk a pártszervezetek figyelmét erre és kérjük, hogy azt a választókkal ludassák«. II. »Lapunk keddi számában foglalkoztunk a Keresztény Nemzetiszocialista Front somogyvármegyei lajstromos ajánlásainak ügyével. Közöltük, hogy milyen hallatlan fogással ütötték el a pártot a megyék lajstromos választással való indulásáról. A választási biztus 17.146 ajánlást vett át, ezekből 205-öt törölt és ennek dacára nemcsak hogy nem fogadta el elesrendőnék az ajánlások számát, hanem még nótlást sem engedélyezett az egyesült jobboldali listának. Ez a törvénytipró cselekedet egész Somogy megyében nagy elkeseredést keltett s az egész vármegye követelj már a választások alatt is a petíció beadását, annak sorsa előreláthatólag nem lehet más, minthogy a Közigazgatási Bíróság új választást ír majd elő Somogyban. Ebben a hangulatban igen nagy felháborodást keltett a Kaposvárott megjelenő, kormánypárt zsoldján tartott helyi lap átlátszó és ügyetlen választási fogása. Ez a sajtótermék olyan cikket közölt tegnapelőtti számában, mintha a szélsőjobboldali pártok szövetsége megállapodást kötöttek volna a Magyar Elet Pártjával, hogy a nyilas tömegek a megyei választáson a kormánypárti listára fognak szavazni. Mondanunk sem kell, hogy olyan megállapodásról szó sincsen és arról a jövőben sem lehet szó, mert a nemzetiszocialista tömegek sohasem lesznek vezetőik kezében cseretárgyak, hogy halljuk, a kialakult 7. ülése 19 U0 július 5-én, pénteken. 473 egyöntetű óhajnak megfelelően a megyei lajstromos választáson üres lappal szavazzanak. Petíció folytán rövidesen úgyis új választásra kerül majd a sor Somogyban és akkor mindenki szavazhat meggyőződése és híve szerint.« ' ' •' ; i •#'' A két cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába üt 1 kőző és a 3. §2. bekezdése szerint minősülő, a 9. § 4. pontja értelmében felhatalmazásra hiva-^ tálból üldözendő Rimler János kaposvári kir. törvényszéki tanácselnök sérelmére kétrendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik féltüntetni. A bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást a m. kir. igazságügyminiszter mint a sértett felettes hatósága 1939. évi október hó 20. napján IV. 54.064/1939. I. M. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg. Az előzetes nyomozás során kihallgatott Uy Károly, aki 1939. évi május hó 3. napjától május hó 30. napjáig terjedő időben az akkor távollevő Béldi Béla felelős szerkesztő helyett a »Pesti Újság« című politikai napilap szerkesztéséért a felelősséget viselte, azt adta elő, hogy a kérdéses cikkek szerzőjét megnevezni nem tudja, azonban minden, az országos választásokkal kapcsolatos cikk anyagát vagy Meizler Károly, vagy Béldi Béla küldte be hozzá közzététel céljából. A vizsgálat során ugyancsak kihallgatott Béldi Béla tagadta, hogy a szóbanforgó cikkeket ő írta, vagy tétette közzé. A megkeresés arra következtet, hogy a kérdéses sajtóközleményeket Maróthy Károly küldte be közzététel céljából. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Maróthy Károly országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi felelősség az St. 33. §-a értelmében a. megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között a nyomozati iratok adatai alapján kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. f Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni % (Igén!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Maróthy Károly képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 338. számú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4878/1940. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IV. 19.354/2—1940. számú megkeresése szerint nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen, özv. öszterericher Oszkárné szül. Csobai Margit csobaji lakos, főmagánvádló feljelentésére a bíróság büntető eljárást indított, mivel az »TJ.i Magyarság« című politikai napilap 1940. évi február hó 7. napján kiadott 29. számában »Nem akadt Csobajon asztalos, aki hitelbe -adott