Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-127

Az országgyűlés képviselőházának ajánlások benyújtói közül Erdős Pál kereske­dőt ezúton értesítem. Kaposvár, 1939 május 22-én délelőtt 11.30 perc. Dr. Rimler János tör­vényszéki tanácselnök, választási biztos. A listán Meizler Károly, lovag Fehrenteil László és dr. Rejtő Jenő voltak. Szabályszerűen bead­ták 1740 aláírással az ajánlást és a választási biztos csak szabályszerű átvételi elismervény­ben fogadta el az aláírásokat. A választási biz­tosnak joga van a benyújtáskor azonnal megte­kinteni az aláírásokat és amennyiben a be­nyújtás a törvényes kellékeknek nem felelne meg, akkor azt visszautasítani. Azonban a tör­vény arra nem ad módot, hogy a bírálásra már átvett és bírálási célból elfogadott aján­lásokat később utasítsa vissza a választási biz­tos a helyett, hogy hiánypótlásra utasítaná. A választási biztos is elismeri, hogy 1176 megfe­lelő aláírást talált, következéskép hiánypót­lásra kelleti volna utasítani a jelölteket, mert a hiánypótlás éppen azt célozza, hogy ahol az elbírálás következtében kevesebb 1500-nál &fc aláírás, ennyivel pótoltassák. Somogy megye nemzetiszocialista tömegei között ez a furcsa, választási biztosi határozat jogos elkeseredést keltett, különösen azért, mert éppen Somogy megyében történt meg, ahol a legnagyobb presszióval állottak szemben az aláírásgyűj­tők és nemcsak az történt meg. hogy a Jegy­zők megtagadták az ajánlások hitelesítését, de az is, hogy a csendőrök az aláírási íveket ösz­szeszedték és elkobozták, sőt még nyugtát Í3 adtak az elkobozott ajánlási ívekről. A nem­zetiszocialista tömegek tudva-tudják, hogy ez az elintézési módja a választásoknak távolról sem marad ennyiben, a petíciós eljárást hala­déktalanul folyamatba teszik Meizler Károly és jelölttársai. Zalában elfogadták. A Nemzeti Front zalavármegyei ajánlásait viszont elfo­gadta a választási biztos. Zala megyében a sor­solás is megtörtént már a tekintetben, hogy a szavazólapokon milyen sorrendben szerepel­jenek az egves pártok. A Keresztény Nemzeti Szocialista Front harmadik helyet kapta a szaVazólistán. Mar most felhívjuk a pártszer­vezetek figyelmét erre és kérjük, hogy azt a választókkal ludassák«. II. »Lapunk keddi számában foglalkoztunk a Keresztény Nemzetiszocialista Front somogy­vármegyei lajstromos ajánlásainak ügyével. Közöltük, hogy milyen hallatlan fogással ütöt­ték el a pártot a megyék lajstromos választás­sal való indulásáról. A választási biztus 17.146 ajánlást vett át, ezekből 205-öt törölt és ennek dacára nemcsak hogy nem fogadta el elesren­dőnék az ajánlások számát, hanem még nótlást sem engedélyezett az egyesült jobboldali listá­nak. Ez a törvénytipró cselekedet egész So­mogy megyében nagy elkeseredést keltett s az egész vármegye követelj már a választások alatt is a petíció beadását, annak sorsa előre­láthatólag nem lehet más, minthogy a Közigaz­gatási Bíróság új választást ír majd elő So­mogyban. Ebben a hangulatban igen nagy fel­háborodást keltett a Kaposvárott megjelenő, kormánypárt zsoldján tartott helyi lap át­látszó és ügyetlen választási fogása. Ez a sajtótermék olyan cikket közölt tegnapelőtti számában, mintha a szélsőjobboldali pártok szövetsége megállapodást kötöttek volna a Ma­gyar Elet Pártjával, hogy a nyilas tömegek a megyei választáson a kormánypárti listára fognak szavazni. Mondanunk sem kell, hogy olyan megállapodásról szó sincsen és arról a jövőben sem lehet szó, mert a nemzetiszocia­lista tömegek sohasem lesznek vezetőik kezé­ben cseretárgyak, hogy halljuk, a kialakult 7. ülése 19 U0 július 5-én, pénteken. 473 egyöntetű óhajnak megfelelően a megyei lajstromos választáson üres lappal szavazza­nak. Petíció folytán rövidesen úgyis új válasz­tásra kerül majd a sor Somogyban és akkor mindenki szavazhat meggyőződése és híve sze­rint.« ' ' •' ; i •#'' A két cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. te. 1. §-ába üt 1 kőző és a 3. §2. bekezdése szerint minősülő, a 9. § 4. pontja értelmében felhatalmazásra hiva-^ tálból üldözendő Rimler János kaposvári kir. törvényszéki tanácselnök sérelmére kétrendbeli sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik féltüntetni. A bűnvádi eljárás megindításához szüksé­ges felhatalmazást a m. kir. igazságügyminisz­ter mint a sértett felettes hatósága 1939. évi október hó 20. napján IV. 54.064/1939. I. M. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemények névte­lenül jelentek meg. Az előzetes nyomozás so­rán kihallgatott Uy Károly, aki 1939. évi má­jus hó 3. napjától május hó 30. napjáig terjedő időben az akkor távollevő Béldi Béla felelős szerkesztő helyett a »Pesti Újság« című poli­tikai napilap szerkesztéséért a felelősséget vi­selte, azt adta elő, hogy a kérdéses cikkek szer­zőjét megnevezni nem tudja, azonban minden, az országos választásokkal kapcsolatos cikk anyagát vagy Meizler Károly, vagy Béldi Béla küldte be hozzá közzététel céljából. A vizsgálat során ugyancsak kihallgatott Béldi Béla ta­gadta, hogy a szóbanforgó cikkeket ő írta, vagy tétette közzé. A megkeresés arra követ­keztet, hogy a kérdéses sajtóközleményeket Ma­róthy Károly küldte be közzététel céljából. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért Maróthy Károly országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a sajtójogi fele­lősség az St. 33. §-a értelmében a. megkeresés szerint. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között a nyomozati iratok ada­tai alapján kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. f Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát magukévá tenni % (Igén!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Maróthy Károly kép­viselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 338. számú jelentése Milotay István képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Tóth András előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4878/1940. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IV. 19.354/2—1940. számú megkeresése szerint nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen, özv. öszterericher Oszkárné szül. Csobai Mar­git csobaji lakos, főmagánvádló feljelentésére a bíróság büntető eljárást indított, mivel az »TJ.i Magyarság« című politikai napilap 1940. évi február hó 7. napján kiadott 29. számában »Nem akadt Csobajon asztalos, aki hitelbe -adott

Next

/
Thumbnails
Contents