Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-110

32 Àz országgyűlés képviselőházának j az "Úristen annyi kiváló képességet helyezett el, hogy a magyar földön született kiválóságok mint örök eszmények alíthatnak előttünk. Akárhová tekintek, a királyoktól kezdve a tudósokig, a művészekig, annyi fényes csillag ragyog a magyar égen, hogy nem kell ideálokért a külföldre mennünk. (Ügy van! Ügy van!) Még ezekben az időkben se keressünk ideálokat a külföldön, (Bodor Márton: Nem keresünk!) akármilyen magasra emelkedtek is egyesek. Más nemzetek lelke is kitermelte magáiból a maga eszményeit és a nehéz időkben a magyar lélek, a magyar géniusz is ki fogja magából termelni azt az embert, aki a magyar nemzet vezetésére ezekben az igazán viszontagságos és nehéz időkben is a legalkalmasabb és a leghivatottabb. (Élénk helyeslés és taps ) Mélyen t. Ház! Ami magát a javaslatot illeti, a javaslat a Lex Eötvös-t ' szándékozik kiegészíteni. Akármennyire tárgyilagosak akarunk is lenni és akármennyire megadjuk is az elismerést a kultuszminisztereknek, meg kell mondanunk, hogy az 1868. évi Eötvös-féle törvény, a Lex Eötvös a magyar népnevelés alapja, 1868-tól kezdve, de a Lex Eötvös-t sem hajtották végre. (Paczolay György: Nem bizony!) Eötvös József elgondolás volt, hogy a széles néprétegeket, a magyar nemzet nagy tömegeit fel kell emelni a hatosztályú elemi népiskola szintjére, a módosabb gazdaközönséget, az iparos- és kereskedőosztályt pedig fel kell emelni a polgári iskola szintjére. Erre kell felépíteni a középiskolákat, amelyekből kikerül az ország- adminisztrációjának ellátására alkalmas réteg és mindezek tetejébe kell felépíteni a magasabb műveltség intézményeit, a felsőbb iskoláztatást és így megteremteni a magyar középosztályt, amely 1848 óta egés:.;en új elemekből tevődik össze, megteremteni azt a magyar középosztályt, amelynek kritériumát négy tényezőben állapíthatom meg. Nemcsak' a vagyoni biztonság és a magasabb szellemi szint a kritériuma, hanem különösen két másik tényező, amelynek szolgálatát ettől az elemiiskolai oktatást célzó javaslattól sem lehet elvitatni s amelynek minden magyar era; bérben meg kell lennie, éspedig az erkölcsi korrektség és a nemzeti tradíciókkal való teljes közösségbe olvadás. Lehet valaki akármilyen gazdag ember, lehet akármilyen művelt ember, nem tartom a magyar középosztályhoz tartozónak akkor, ha a másik két elem hiányzik belőle, ha erkölcsileg nem kifogástalan, ha nem korrekt és ha műveltségének gyökerei nem nyúlnak bele a magyar tradíciók mélységébe, a nemzet ezeresztendős múltjába. (Élénk helyeslés és taps.) Éppen ezért egészen őszintén megvallom, tegnap örömmel es gyönyörűséggel hallgattam Paczolay György t, képviselőtársam beszédét. (Közi Horváth József: Lehet ellenzéki oldalról is úgy h eszélni!) aki az ellenzék oldalán ül, de tényleg ahogyan elmondotta beszédét és ahogyan a multak szellemében, a folytatólagos magyar kultúra szellemiéhen beszélt, szebben elmondani nem lehetett volna. Ettől a javaslattól is^ ezt várjuk, azt várjuk, hogy a nyolcosztályú állami elemi iskola tetejében a kilencedik esztendő kitermel majd egy új magyar világot, amely szellemi szintben emelkedettebb, amely éppen azért, mert a kultúrája, tudása magasabb, képesebb lesz anyagi téren is megküzdeni a nehezebb időkkeil. képes lesz majd arra,

f — mert kultúrája emelkedettebb — hogy kultúrája révén anyagi dolgait is jobban el tudja intézni, a mindennaipi élet nehézségeivel is könnyebben meg tud küzdeni és Ő. illése 1940 május 31-én, pénteken. akkor majd a milliók így Összefogván, saját érdekeiket a magasabb műveltségi fokuknál fogva nemcsak felülről, de alulról is nagyobb erővel, energiával tudják képviselni és megfelelő helyen sürgetni. Akkor ezek az emberek erkölcsileg is erősebbek, keményebb gerincűek lesznek és én hiszem, hogy mindinkább szűkebb térre szorul azoknak a magyaroknak a száma, akik valamiképpen még mindig a kozmopolitizmus halványuló csillagától akarják magukat vezettetni. (Paczolay György: Niaim magyarok azok!) Nem magyarok! (Palló Imre: Elméletben nagyon szép, de gyakorlatban nem!) T. Ház! Ami ezt a javaslatot illeti, úgy látom, hogy a javaslatra szükségvan azért, mert hiszen az Eötvös-féle törvény, amely 1868. óta hosszú évtizedeken keresztül érvényben volt mint alaptörvény, végrehajtva sem volt. Emlékezem rá, közvetlenül a világháború előtt lent Zala vármegyében egy Stefániának voltam a Vezetője és akkor több község között két nagyon népes községet találtam, ahol nem volt sem iskola, sem tanító, azaz volt iskola is, tanító is. de hogyan? Ott Göcsej kapujában volt népes község, ahol volt egy igen értelmes községi sertéspásztor és amikor nagyon szépen beszéltek vele, akkor minden harmadik esztendőben vállalkozott arra, hogy iskolát nyit. Átadta a pásztori állást másnak és iskolát nyitott és mondhatom, szép eredménnyel dolgozott. Egy másik községemben pedig egy^ egyszerű falusi ember az első szobáját kiürítette, fejőszékekkel telerakta, a gyermekek megjelentek és ez a Hári nevű ember 30—40 gyermeket igen szépen és eredményesen oktatott ' abban a kis, mestergerendás paraszti szobában, mert a gyermekek a fejőszékeken, kezükben a nalatáblákkal olvasni, számolni is megtanultak és nem volt probléma a községben községbírót találni, mert mindenki, aki csak Hári iskolájába járt, olvasni, számolni megtanult és tisztességes ember lett. Ami pedig az ötödik és hatodik osztályt illeti, —- ez szintén benne volt az EÖtvös-féle törvényben — az iskoláknak alig 14%-ában volt meg, tehát anélkül, hogy az ötödik éls hatodik tanosztályról szóló törvény végre lett volna hajtva. Az ismétlőiskola a háború utáni esztendőkben is a magyar elemi iskolák 58%-ából hiányzott. Ami a módosabb gazdaközönséget, azután az iparos- és kereskedőosztályt illeti, a polgári iskola Nagy-Magyarországon, a világháború előtt 113 községben volt meg a mostani trianoni Magyarország területére vonatkoztatva; a törvény meghozatalakor egyetlen polgári iskola sem volt és az első öt esztendőben alakult 5, 10 esztendő után 42 és még a világháború előtt is Nagy-Magyarország mostani területén Összesen 113 volt. A polgári iskoláról szóló törvény sem völt_ végrehajtva, pláne az a törvény, amely az 5000 lélekkel bíró községekben a gyengébb igényű községeknél egyszerű polgári iskolát, az erosebb igényű községeknél pedig hatosztályú polgári iskolát írt elő a fiúk számára, négyosztályú polgári iskolát pedig a leányok számára. Azután itt vannak a felsőbb népiskolák. Törvény fiozta a felsőbb népiskolákról szóló rendelkezéseket és ezeket az iskolákat leginkább felusi. helyen, kisebb helyeken kellett volna felállítani. Húsz ilyen iskolát állítottak fel. ezek közül is a legtöbbet városokban az érdekeltek számaira, de 1914-ben Magyarország későbbi trianoni területén egyetlenegy felsőbb népiskola sem volt.