Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

Az országgyűlés képviselőházának 12-k. — amely a legerősebb szociális működést tudja kifejteni — valamint a közigazgatás többi ágazatai szociális tevékenységének szer­ves együttműködése iránt rendeletileg intéz­kedjék«, akkor talán nem a parlamentben, ha­nem a minisztertanácson, ahol az összes ügy igazgatási ágak vezetői együtt vannak és hogy úgy mondjam, a nyilvánosságtól függet­lenül, tehát nyugodtan és szenvedélymentesen tudnak tárgyalni, egy ilyen felhatalmazással meg lehetne találni azokat a módozatokat, amelyek igenis, biztosítják ennek a külön­böző ügyigazgatási ágakban folyó szociális munkának egységességét; abban a pillanatban ugyanis, amikor ennek a javaslatnak, vala­mint egy ilyen kiegészítő rendelkezésnek nyo­mán megszületik az igazi szerves szociálpoli­tika, elesnek azok az aggályok, amelyeket a túloldalról hangoztatnak, hogy tudnillik 46, illetőleg 60 milnó pengő nem elég a magyar szociális gondozás feladatainak elvégzésére, mert akkor ez a 46 és 60 millió' pengő lénye­gében nem 46 és 60 millió pengőnek megfe­lelő, hanem ennél sokkal, de sokkal nagyobb pénzügyi erőt fog jelenteni. T. Ház! Mélységesen szép szimbólumot lá­tok abban, hogy ez a javaslat éppen a beérés, az aratás idején kerül a Ház elé tárgyalásra. Ebben a javaslatban annyi zivataros idő és annyi nehéz próbálkozás után valóban a szo­ciális gondolat üli diadalát. Ez alá az aratás alá magyar gondok szántottak igen mély ba­rázdákat, de ott volt a magyar segítő kéz is, amely segített a talajt egyengetni és boro­nálni ahhoz, hogy megteremjen belőle a szo­ciális gondolat győzelme. Én el vagyok telve bizakodó reménységgel, hogy a gondolat dia­dalát a tettek diadala fogja követni, (Ügy van! Úgy van!) jóllehet, tudom, hogy sok ne­hézség, próbálkozás és újrakezdés fogja kí­sérni a tetteket, de hiszem, hogy ELZA £!• szel­lem, amely ezt a javaslatot idehozta és amely egy egységes képzés révén fanatikus munká­sokat fog teremteni a magyar szociális gon­dozásnak és az a lelkület, amely egy egységes szociális munkából származik, át fogja törni az akadályokat és minden kishitűség ellenére meg fog születni az új szociális Magyarország. A javaslatot ezért elfogadom. (Élénk he­lyeslés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Lili János! Elnök; A képviselő úr nincs itt, feliratko­zása töröltetik. Ki a. következő szónok. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Mosonyi Kálmán ! » Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratko­zása töröltetik. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Eitner Ákos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratko­zását töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Ifj. Zimmer Ferenc ! Elnök! A képviselő űr nincs itt, jelentke­zését töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Meskó Zol­tán! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratko­zását töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Papp József! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratko­zását töröljük. „ vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Zeöld Imrei ülése 19UO június 27-én, csütörtökön. 427 Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratko­zását töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Rajniss Fe­renc! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zését töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Szeder Fe­renc! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zését töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Kóródy Ti­bor! Elnök: A képviselő lír nincs itt, feliratko­zását töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Paczolay György ! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zését töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Wirth Ká­roly! Elnök: A képviselő úr nincs itt, feliratko­zását töröljük. vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Maróthy Ká­roly! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentke­zését töröljük. Ki a következő szónok? vitéz Miskolczy Hugó jegyző: Inántsy-Pap Elemér! Elnök: Inántsy-Pap Elemér képviselő urat illeti a szó. Inántsy-Pap Elemér: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Szükségesnek tartom, hogy elsősorban is,a jelenlegi szociális akciót ismertessem abból a eélból, hogy ezzel is ki­emeljem az előttünk fekvő törvényjavaslatban tervezett rendszer helyességét és jelentősé­gét. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Inántsy-Pap Elemér: Az inségakció eleinte csak a segélyek szétosztásában jelentkezett és később vált szükségessé ennek új alapra való fektetése. A kezdeményező lépés a kormányha­tóság részéről indult meg akkor, amikor el­rendelte az Ínségesek kötelező összeírását és egyben intézkedett az iránt, hogy a vármegyék gondoskodjanak munkaalkalmakról. Egységes eljárást megállapítani nem lehetett, éppen ezért a kormányhatóság csupán az irányelvek megállapítására szorítkozott. Ilyen fontos irányelv volt az, hogy munkaképes Ínséges csak munka ellenében részesülhet támogatás­ban. Minden város köteles volt költségvetést készíteni az összes szükségletekről és az összes bevételekről és ezt a kormányhatóság felter­jesztette a belügyminiszter úrhoz. (Mozgás a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassanak he­lyeiket elfoglalni. Inántsy-Pap Elemér: A városok, beleértve Budapest székesfővárost is; a legutóbbi 1938/39. évi költségvetésben erre a célra 11'5 milliót irá­nyoztak elő a törvényjavaslatban első évre számításba vett 28 millióval szemben. A ÜRÍ millió szükségleti összegéből egyedül a fővá­rosra 45% esik, míg a törvényhatósági jogú városokra 23-5%i és a megyei városokra pedig 31'5%. Bizonyos törvényszerűségképpen jelent­kezett az, hogy minél nagyobb és minél in­kább ipari jellegű a város, annál nagyobb mértékben jelentkezett a szociális szükséglete. A szociális szükségletek fedezésére szolgál­tak elsősorban az önkéntes adományok, gyüj­64*

Next

/
Thumbnails
Contents