Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-124

422 Az országgyűlés képviselőházának 12 segíteni. Ez tehát egy véres, keserves munka, amely sok-sok keserűséggel jár és amely csak egyetlen örömöt adhat és ez az egyetlen) öröm az, hogy aki ezt a munkát végzi, lelkében átizzva érzi^. hogy olyan munkát végez, amely az egyénen, a családon keresztül a nemzet örök létét biztosítja. Csak aki nyugodt lelkiismerettel, az eredmények biztos, tudatában, önmagában ébreszti fel a lelkierőket, tudja az önmagában felébresztett lelki erőkkel a munka hétköznapjait végezni. Ez a munka nem elismerést, csillogó dicsőséget arató munka, ez egy szegénységi foga dalommal, áldozattal, csalódásokkal, hálátlanságokkal teli munka, de egy nagy dolgot ad, aminél nagyobb a világon nincs, nyugodt lelkiismeretet és biztos tudatot, hogy az én szürke hétköznapi, de áldozatkész munkám hazám, országom, magyar fajtám örök létét és fennmaradását biztosítja. Ezért fogadom el a javaslatot. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a közép,en. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Krancz Raymund! Elnök: Kranciz Raymund képviselő urat illeti a szó. Krancz Raymund: T. Ház! A magyar alkotmány történelmi szellemének legelső parancsa a magyar fajvódelem. A magyar népes családvédelemnek alfája _ és ómegája pedig az állandóan biztosított teljes foglalkoztatottság mellett a mindennapi kenyérnek, a mindennapi megélhetésnek százszázalékos biztosítása. Igaz, hogy ez a törvényjavaslat a szociálpolitikai megszervezettséget illetően elég messzemenő tervszerűséget foglal magában, de nagyon félek ettől, sőt mint befejezett tényt látom, hogy mai liberális-feudális-kapitalista rendszerünkben sokezer proletársorsban tengődő magyar családnak nem állandó megélhetést, nem biztosan megalapozott mindennapi kenyeret, hanem csak átmeneti segítséget fog nyújtani, amely után újból visszazökkennek abba a bizonytalanságba, abba a nincstelenségbe, amelyből őket ki akarjuk ragadni, ki akarjuk emelni. A magyar alkotmány történeti szelleme megköveteli a fajvédelmet, amelyhez minden rendelkezésre álló ingó- és ingatlan vagyon eszközül kell, hogy szolgáljon, szemben a liberális-kapitalista rendszerrel, amely juttatás alapján alkarja a magyar fajvédelmet szolgálni. Liberális-kapitalista rendszerünkben az osztályuralommal rendelkezői tábor a profitot biztosítja magának legelsősorban és ez a profit olyan magas, hogy a megmaradt morzsák azután teljesen elégtelenek a magyar fajvédelem kielégítő szolgálatára. Csak a nagyipart említem, amely elismeri, hogy évenként egymilliárd pengővel szaporodik a vagyona, s ugyanakkor munkabér és minden illetmény címén még 500 milliót sem fizet ki évente a dolgozóik részére, holott joggal fordított arány illetné meg az érdelkelteket, azaz egymilliárd a dolgozókat és 500 millió a kapitalista plutokratákat. Kifogásolom azt az elgondolást, hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvényjavaslat végeredményben 46 millió pengőt állít be a költségvetésbe ennek a magyar, fajt, a magyar nemzetet elsősorban és legjobban érdeklő kérdésnek a rendezésére. T. Ház! A költségvetésbe erre a célra évenként legalább 300 millió pengőt kellene beállítani és ennek fedezetét nem holmi pótadóikból kellene előteremteni, hanem az évi magyar tőkeözaporodásból, a bevallott jövedelmekből .. ülése 19 W június 27-én, csütörtökön. és még inkább a be nem vallott, titkolt jövedelmekből kellene ezt a szent kötelességet teljesíteni. A belügyminiszter úr által — elhiszem, hogy jó szándékkal — benyújtott tövényjavaslattal oda fogunk kilyukadni, hogy a gyakorlati életben csak hasonló gyakorlati eredményeiket fogunk tudni felmutatni, mint amilyeneket például a kishaszonbérleti törvénnyel, a minimális munkab értörvénnyel, a második zsidótörvénnyel felmutathatunk, amelyek, mint ahogyan mindnyájan tudjuk, csak látszatkép hajtatnak végre a magyar közvélemény ámítására és megtévesztésére. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék ilyen kijelentésektől tartózkodni, mert kénytelen leszek rendreutasítani. Krancz Raymund: T. Ház! A magyar faj életvonalának megerősítése és biztosítása egyszersmind biztosítása a Kárpátok medencéjében a magyar nemzet szupremaoiájának. Ezzel a törvényjavaslattal az igen t. belügyminiszter úr igen nagyot akar markolni, de a 46 millióval nagyon kicsit fog szorítani. A magyar tömegnyomort és fajtánk pusztulásának vigasztalan képét csak egyféleképpen lehet megváltoztatni, mégpedig a fennálló rendszer gazdasági életében és gazdasági szervezetében rejlő alapvető hibák megszüntetésével és kiküszöbölésével. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha áttérünk országunk jelenleg* még fennálló, de már rég időszerűtlen gazdasági rendjéről arra az új államgazdasági rendre, amely a nemzet érdekeit szem előtt tartó irányított tervgazdaságban nyilvánulhat meg és nem a korlátlanul, felelőtlenül garázdálkodó gazdasági liberalizmusban, amely gazdasági liberalizmus vezetett a gazdasági krízisekhez és az állandó tömegnyomor mérhetetlen szenvedéseihez úgy a múltban, mint a jelenben is. Az országos nép- és családvédelemre helyes megoldás a termelés nemzeti szocialista alapon való átszervezése, a családvédelem hathatós támogatására pedig a közalkalmazottaknál eddig is bevált módszer, nevezetesen családi pótlékokban való részesítése mindazoknak a dolgozóknak, akik elsősorban mint munkavállalók szerepelnek akár falusi földmívesek, akár városi napszámosok, akár ipari munkások legyenek is azok. Minden rászoruló szülőnek gyermeke mindaddig részesítendő havi családi pótlékban, amíg az illető' gyermek önálló keresettel nem bír. Az ipari alkalmazottaknál nagy korlátozásokhoz kötött havi családi pótlék gyermekenként kiterjesztendő az összes, bár esetleg dolgozó, de mégis rászoruló gyermekekre is. A háromnál több gyermekkel bíró család a negyedik gyermektől kezdve magasabb családi pótlékban részesítendő, mint az alapul vett gyermekenkénti családi pótlék. T. Ház! Súlyos mulasztásokat kell pótolnunk, nehogy majd néhány évtized múlva itt is elhangozzék az a panasz, hogy elpusztultunk, mert nem születtek magyar gyermekek. A termelés átisaeirvezésével kapcsolatban, a házhoz és termelési eszközökhöz, való jogot külön javaslattal kell szabályozni. Jelien törvényjavaslatnak súlyos [hibája az, is, hogy a törvényjavaslatból kirí a mai rendszernek az a célja, hogy minél több emtert hozzunk függő helyzetbe, hogy az anyag hatalmán álló mai uralkodó osztályok alkalomadtán e függő egyedek támogatását biztosítani tudják a maguk részére, példáiul a községi, megyei és országgyűlési képviselői választásokon. Tudott dolog, hogy a nyilaskeriesztespárt a mai rendszer alapját képező függő helyzet fel-