Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

Az< országgyűlés képviselőházának 123. ülése 19 W június 26-án, szerdán. 391 nem látja-e azt, hogy tőlünk keletre, Romá­niában máról holnapra megoldották a zsidó­kérdést. Amin mi három évig hiába kotlot­tunk, amit mi három éven keresztül hiába, akartunk megoldani, Romániában egyetlen éjszaka megoldották. (Zaj a szeisőbaloldalon.) T. Ház! Az a kormány, amely nem tud al­kalmazkodni a külpolitikai helyzethez, amely a saját érdekeit látja mindössze, nem pedig a nemzet érdekeit, távozzék el a helyéről, és jöj­jön helyette egy olyan kormány, amely híd le­gyen a nemzeti szocializmus felé, jöjjön olyan kormány, amely le fogja vonni a jövő konzek­venciáit és meg tudja azt csinálni, amire itt szükség van a jövő belpolitikája és külpoliti­kája szempontjából. (Élénk helyeslés a szélső­baloldalon.) T. Ház! A sajtó valóban nagyhatalom, de éppen ezért a sajtó veszélyes akkor, ha mi éppen a külpolitikát szolgáló sajtóorgánumain­kat kiadjuk a kezünkből és a zsidórabbik fiaira bizzuk a magyar külpolitika intézését a sajtón keresztül. E mellett nem lehet. szó nélkül el­menni, ennek konzekvenciái vannak. Ha a kor­mány eddig nem tudta a zsidótörvényt végre­hajtani, menjen a helyéről, adja át a helyét annak a kormánynak, amely igazán nemzeti szocialista irányban akar cselekedni. (Élénk he­lyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök úrnak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. miniszterelnök úrhoz az össze­férhetlenségi törvényjavaslat beterjesztése tár­gyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy súlyos összeférhetlenségi esetek keletkeztek egyrészt a politikai életben szereplő törvényhozóknak vállalati érdekeltségekben való részvétele által, másrészt azáltal, hogy a közszolgálatban vezető helyen álló tisztviselők távozásuk után a vállalatok vezetésében foglal­nak helyet? 2. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a válasz­tásoknál igért közéleti tisztaság megteremtése érdekében az összeférhetlenségi törvényt „sür­gősen a Ház elé terjeszteni?« (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! A mai nap folya­mán két interpellációt kívánok, elmondani a magyar belpolitikai élet véleményem szerint egyik legfontosabb kérdésének megvitatása tárgyában: az összeférhetlenségi törvény beter­jesztése tárgyában. Amikor egy évvel ezelőtt a választásokon a kormányzat egész reformprogrammját a pla­kátokon keresztül megismertük, és amikor egy évvel később néhány héttel ezelőtt módunk volt itt mérleget készíteni a kormány politikai Ígé­reteinek beváltása felett, szomorúan meg kel­lett állapítanunk azt, hogy a beigért reform­programmból vajmi kevés, azt mondhatnám, semmi nem valósult meg ebben az esztendőben. Ezt részletesen átvitattuk, de ugyanakkor az volt a megyőződésünk és azt hangoztattuk, hogy ennek a tétlenségi, tehetetlenségi politi­kának valahol mély en járó gyökere van. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), és bátor voltam ebben a kritikában az utolsó szónál hangsúlyozni, hogy én ezt abban látom, hogy a magyar politikai élet át és át van szőve a libe­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ VI. rál-kapitalizmus és feudalizmus kötöttségeivel. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalooldalon.) T. Ház! Az volt a meggyőződésem, hogy addig itt átalakulás, rendszerváltozás, nemzeti szocxalismus nem leiiet, amíg a magyar politi­kai életet még mindig a liberalizmus es a feu­dalizmus talajából kinövő politikai rendszer tartja a kezében. (Egy hang a szélsőbalolcíaion: Vida Jenő és társai! — Wirt h Károly: Zseb­poiitika!) Azt hiszem azonban, nem vitás senki előtt az, hogy a közélet terén valahol valami hiba van. Mert kérdezem én az igen t. kor­máuyzópártot, vájjon, miért plakatirozta ki a jelenlegi kormánypárt a választásokon, hogy közéleti tisztaságot követelünk. (Zaj a szélső­baloldalon.) .Nyilván érezte tehát a miniszter­elnök úr és a kormány pártja, hogy itt a közélet tisztasága terén valami nincs egészen rend­ben. (Csorba Sándor: Ez rabulisztikaÍJ Külön­ben Dem »kellett volna ezt követelni. (Keek An­tal: Jönnek a nevek, tessçk várni egy kicsit!) Mi nagyon nagy örömmel vettük ezt a követe­lést. Igaz ugyan, hogy meglepett ez a politikai fogás, mert még soha sem láttuk azt, hogy kor­mány és kormánypárt közéleti tisztaságért a magyar tömegek télé kiáltott volna. Ez egé­szen: furcsa és különös eset volt. Most azonban, amikor egy, évvel később a politikai tehetet­lenség és tétlenség szomorú mérlegénél itt megkérdezzük a miniszterelnök urat, hogy hol késik a szigorú összeférhetlenségi törvény és annak drákói végrehajtása, tudom, hogy a miniszterelnök úrtól választ nem kapuik, de az a meggyőződésem, hogy ezt a kérdést itt az ország színe előtt tisztáznunk kell. Mondjuk meg most már őszintén, hogy van-e szükség erre a törvényre, vagy sem. öszintéri tessék megmondani, mit értenek közéleti tisztaság alatt, mit értenek összeférhetlenség alatt, hogy egyszer legyen. tiszta helyzet ebben a kérdés­ben. Azt látom ugyanis, hogy egy év lefor­gása alatt az összeférhetlenségnek és a köz­életi tisztaságnak sok és súlyos megsértése tör­tént azáltal, hogy egészen uj lehetőségek nyíl­tak meg elsősorban a zsidótörvény által meg­nyitott lehetőségek oldalán, másodsorban a zsidótörvények kijátszása tekintetében. Itt kü­lönleges esettel állunk szemben, és ezért ezt az alkalmat felhasznalom arra, hogy a közéleti tisztaság és összeférhetlenség _ kérdését itt ko­molyan megvitassuk. Előre kijelentem, hogy öbben a felszólalásomban egyetlen rJevet meg­említeni nem fogok, akármennyire is köve­telni fogják, de éppen azért teszem ezt, hogy minden személyi élét elvegyem és a problé­mára rávilágítsak, hogy döntsön; végre r az igen szép számban megjelent kormánypárt, vájjon nii az összeférhetlenség, és ezt a kér­dést lehet-e még egy napig is késlekedve el­odázni. (Rapcsányi László: Elfogultak! —• Donáth György: Párthatározatot hoztunk már erre nézve! — Keek Antal: VégreTíell hajtani! — Donáth György: Azt tessék ránk bízni, az a mi dolguhk! — Elénk ellenmondások a szélső­baloldalon.) Elnök: Keek képviselő urat kérem, marad­jon csendben. (Rapcsányi László közbeszól.) Rapcsányi képviselő »urat kérem, ne szóljon közbe. (Zaj a szélsőjobboldalon.) Ne méltóztas­sanak az elnököt figyelmeztetni, nagyon jól hallom, hogy hol kiabálnak. — Zaj.) Csendet kérek. A képviselő urakat kérem, hogy ne akarjanak elnöki jogokat gyakorolni. Matolcsy Mátyás: Legyen szabad a követ­kező eseteket minden megjegyzés nélkül fel­sorolnom. Az a meggyőződésünk és tapaszta­59

Next

/
Thumbnails
Contents