Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

390 Az országgyűlés képviselőházának bevenni, mert a kamara vezetősége a legkor­rektebb módon jár el, és ahol módja van rá, a negyedik osztályba nem is vesz fel valóban zsidót. De ha az a zsidó hozza a tanúsítványt, hozza az alkalmaztatás! levelét és a százalék nines betöltve, akkor a kamara kénytelen fel­venni. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon.) Most adatszerűen végigmegyek a magyar sajtón, {Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) ezért kissé több figyelmet kérek. Nem fogok időzni semmit sem a Friss Újságnál, sem a 8 Órai Újságnál, sem pedig az Esti Kurírnál; nem beszélek arról, hogy ezeknél hány zsidó, hány félzsidó van, hogy a kiadást hogyan csi­nálják és nem beszélek arról, hogy Ágai Béla vezérigazgató hogyan dirigálja a törvény ellenére még ma is az egész Újságot; nem be­szélek arról, hogy Lázár Miklós, aki nem is tagja a kamarának és akinek nem is volna szabad ezt tennie, vezércikkeket ír, egész heti­lapot dirigál még ma is. Nem beszélek to­vábbá arról, hogy a Népszavában még ma is léközlik Várnai (Weisz) Zseninek, annak a zsidó költőnőnek a verseit, aki azzal a versé­vel, hogy: »Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek«, elindította az őszirózsás forradalmat. (Meskó Zoltán: De ő nem volt ott; Ő a kávéházban ült! — Derültség.) Ezekről nem beszélek. De meg­említem azt, hogy a Központi Sajtóyállalat­nak két lapjánál is van még százszázalékos zsidó, több félzsidó és több olyan egyén, aki­nek a felesége zsidó. (Zaj.) De továbbmegyek. Van itt Magyarorszá­gon egy napilap, amely azt arfogálja magá­nak, hogy minden sorát el kell olvasni, és hogy — igenis a Magyar Nemzetről Van szó — azért küzd és azért harcol, hogy Magyar­ország továbbra is magyar maradjon. Azt hiszi talán, hogy ha ő nem harcolhat érte, akkor Magyarország megszűnik az lenni, ami eddig volt? Ez az újság Lajos Iván szürke könyvéről ódákat zengett. Ez az az . újság, amely féléven keresztül kitüntető figyelmet tanúsított az orosz, francia és angol tárgya­lások iránt, és amikor váratlanul a németek kötötték meg az; oroszokkal a megnemtáma­dási szerződést, ez a lap egyszerre egész Euró­pát féltette a ibolsevizmustól. Ez a lap, az, amely minden zsidót a magyar szentistváni gondolat palástjával akar beburkolni, és amely tisztára zsidó célzatból, zsidó pénzhől létesült, és ahelyett, hogy nyíltan bevallaná. hogy mi­lyen lap, a törzsökös magyarsiig gondolatá­val azután a kalászkeresztes mozgalommal és egyéb hasonló mozgalmakkal téveszti meg a magyarságot. De azt kell mondanom, hogy lássuk most már a (kormányzat lapjait; lássuk, hogyan állunk a kormámyzat lapjaival. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nagyon rosszul!) Nagyon saj­nálom, hogy az igen t. államtitkár úr. akinek hatáskörébe ez a kérdés tartozik, és akit kér­tem, hogy legyen jelen interpellációmnál, el­ment. (Kölcsey István: Várt egy darabig! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Maróthy Károly: Interpellációm bejegy­zése utáin csodálatos dolgok történtek a kor­mánypárti sajtóban. A »Pest« című lapnál az igazgatóság kiadta a rendelkezést. amely azonnal végrehajtandó volt, és ezt a szombati napon végre is hajtották, hogy az eddig min­den szolbáb an életnagyságban meglévő fény­képeket, még pedig Miklós Andor főszerkesz­tőnek és Sebestyén Andor vezérigazgatónak fényképeit azonnal távolítsák el. (Egy hang 123. ülése 19W június 26-án, szerdán. a szélsőbaloldalon: Látszik, hogy csak a cé­gért festették át!) Ugyanakkor a zsidóérde­keltségű újságíróknak siettek felmondani. Ez most volt szombaton, miután interpellációmat már bejegyeztem. T. Ház! A szögek még ott vannak a fala­kon, a szögek alatt ott vannak a fehér fol­tok. (Zaj.), és nem tudom, milyen képeket, a jövőnek milyen csodálatos képeit fogják oda felakasztani. (Donáth György: Meizler Káro­lyét! — Derültség. — Keek Antal: Az lehet, de ezzel még nincs elintézve!) Itt van a kormány másik lapja, a Pester Lloyd. Méltóztatnak jól tudni, hogy ez német­nyelvű lap és természetesen a kormánynak a külföld felé szóló szócsöve. Az volna a termé­szetes, ha ennél a lapnál azután csakugyan és valóban száz százalékban ízig-vérig ma­gyar emberek volnának, akik eldöntik, hogy vájjon mit szabad a külföldre kiadni és mit lehet megírni abban a németnyelvű lapban. A helyett, hogy száz százalékban magyar volna a Pester Lloyd gárdája, ellenkezőleg, sokkal több zsidó van ott, mint az Esti Kurír­nál vagy a 8 Órai Újságnál. Legyen szabad egészen rapszodikusan el­mondanom, hogy kik vannak a »Pester Lloyd« és a »Pest« című lapoknál, A Pest című lap­r ál van Doblhoff Lily bárónő félzsidó, Hajdú Endre száz^ százalékban zsidó, Hunyady Sán­dor félzsidó, Kiss Ervin, Lengyel Ernő, Zsa­clányi Henrik, aki régelbben Grossz Heimann volt, Ráskai László, Vásárhelyi Ferenc, Stella Adorján százszázalékos zsidók. A Pester Lloydnál pedig a következő hosszú névsor található: Dick Bódog vezérigazgató, Keller István, Káldor György, dr. Kemény György, Kiss Dezső, Sugár Péter, Schvéd Henrik, Spitzer Pál, Sebestyén Károly, akit állítólag Schossberger Ohajem Adolfnak hívtak, Ván-, dor Ervin, Bauch Ottó, Müller Rezső, Vágó József, Dalnoki Ferenc, Geiringer Ernő, Morgenstern Gyula, Boldizsár Iván, Bet­telheim Oszkár fia. (Zaj.) A sajtókamara nem tehet róla, az előbb már mondottam. (Derültség a szélsőbaloldalon.) És végül, hogy teljes legyen a névsor, (Egy hang jobbfelöl: A hitközség!) a helyettes szerkesztő Bródy Arnold Ernő a kormány lapjánál, a felelős szerkesztő pedig Kecskeméti György, a makói rabbinak a fia. (Derültség. — Kapcsányi László: Ezek támogatják a kormányt!) Ismét kijelentem, a kamara nem tehet erről, neki a törvényt végre kell hajtania, de a kormány tehet arról, hogy ilyen emberekkel akar ki­felé, Németország felé külpolitikát csinálni. (Rapcsányi László: De akkor elveszti a kor­mánytámogatást!) Méltóztassanak megnézni, hogy a sajtóka­mara kiket volt kénytelen a törvény értelmé­ben legutóbb felvenni: Arányi Lipót, Bal­kányi Kálmán, Benedek Aladár. Bíró György, Boros András, Földi Mihály, Gál Imre, özv. Gáspár Józsefné született Davidovics Margit, azután Káldor Márton, Lőb Ernő, Merényi József, Reményi György, Sándor Kálmán, Sebestyén Károly, Somogyi Vilmos, Sós Endre, Szöllősi Zsigmond, Vázsonyi Endre es Wallesz Jakalb. (Derültség.) Az újságírói ka­mara második osztályában 24 felvett közül 19 zsidó. T. Ház! Egészen rövid akarok mar lenni a továbbiakban. Azt kérdezem az igen t. kor­mánytól, hogy vájjon nem látja-e. mintha a külpolitikában valami változás történt volna, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem látja!)

Next

/
Thumbnails
Contents