Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
As országgyűlés képviselőházának 12ê. ülése 190 június 26-án, szerdán. 389 Abony^ képviselő urat rendreutasítom. Kérem a képviselő urakat... (Csorba Sándor közbeszól.) Csorba képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Állandó zaj a Ház minden oldalán.) Minden oldalon kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben ma^adlnij Az (interpelláló képviselő úr beszédideje Lejár és interpellációját nem tudja elmondani. (Matolcsy Mátyás: Meg kell mondani!) Kovarcz Emil: A név megmondásával nem akarok további felesleges vitákat provokálni. (Zaj a jobboldalon és a szélsőbaloldalon, — Gruber Lajos: Felelősségre kell vonni! — vitéz Lipcsey Márton közbeszól.) Elnök: Csendet kérek. Lipcsey képviselő urat is kérem, ne szóljon közbe. (Gruber Lajos: Bíróság- elé kell állítani az ilyen hitvány .embert! — Felkiáltások jobb felől és a szélsőbaloldalon: Ki azf — Gruber Lajos: Azt mondják, hogy tengely barátok! — Folytonos zaj.) Az interpelláló képviselő urat kérem, folytassa a beszédét. Kovarcz Emil: Mialatt az, új világ vérében vajúdva születik újjá, nálunk ilyen eseményeik történnek. A múlt hetekben, amíg a nagy események készültek, álmos hangulatban beszéltünk itt a nyolcosztályos népiskoláról szóló törvényjavaslatról, amely szükséges áö jó, de csak húsz év múlva fogja éreztetni a hatását. A Ház szabadságra készül, és képviselőtársaim egyrésze már kiszemelte a Balaton partján azt a helyet, ahol nyugodtan fő? horgászni. (Zaj és derültség.) Mialatt a világ cseppfolyós állapotban van ... (Felkiáltások jobb felől: Hol lehet halászni?)\ Lehet a zavarosban is. (Csorba Sándor közbeszól.) Elnök: Csorba Sándor képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Palló Imre közbeszól.) Palló kép viselő urat is figyelmeztetem, ne zavarja az interpelláló képviselő urat. Kovarcz Emil: A magyar glóbuszon a felszín alatt éppúgy feszülnek az erők ... (Mozgás. > Sajnos, a közbeszólások miatt nem tudom befejezni az interpellációmat. Egyet azonban még meg kell mondanom. Nyugodjanak meg elleneink, a jelenlegi rendszernek, bárki legyen, aki következik, nem lesznek nevető örökösei. Teleki Pál miniszterelnök után nem lesz nevető örökös. (Taps a szélsőbaloldalon. — Gruber Lajos: A rádióra vigyázzanak!) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz, a zsidótörvény végrehajtásáról. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a magyar kultúra két legnagyobb terjesztő tényezője, a rádió és a sajtó részben még liberális és zsidóbarát befolyás alatt áll? 2.. Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr odahatni, hogy kultúránk e két legfontosabb tényezője irányítóiban és munkásaiban is magyar legyen 1« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! Idáig már több interpellációban foglalkoztam a zsidótörvény végrehajtásával. Legyen szabad nekem, annak ellenére, hogy a sajtó hetedik nagyhatalomnak vallja magát, most már a saj- l tóval foglalkoznom és megnéznem, hogy vájjon a sajtó terén miképpen hajtotta Végre az igen t. kormány a zsidótörvényt. A sajtó nálunk régebben 95%-ban volt zsidó. Ma, a zsidótörvények után és különösen az Imrédy-kormány sajtófőnökének, annak az erőskezű, puritán, derék képviselőtársunknak közreműködése folytán már nem zsidó. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) Ki kell azonban ugyanakkor jelentenem, hogy a liberális és kapitalista befolyások még nem engedték meg a teljes tisztogatást, és egyenesen meglepő az, hogy részben a törvény, nagyobbik részben pedig a végrehajtás védőszárnya alatt miképpen húzódnak meg még ma is a zsidó újságírók. T. Ház! Meg kell állapítanom azt, hogy a hirlapirás irányítása Magyarországon még- ma is jorészben zsidókézben van. Meg kell állapítanom, hogy a lapkiadás, amely közvetve, de annal hatásosabban befolyásolja a sajtót, nagyobb részben zsidókézben van, A lapterjesztésről, amely szintén zsidókézben van, nem is beszelek. Szét kell választanom interpellációm anyagát, éppen a nagy adathalmazra való tekintettel, ezért mai interpellációmban a rádióról nem rí KJ' Ház! hogyan áll jelenleg a sajtókamaraban az arányszám? Az újságírói eiso főosztályban 750 tag van. Ebiből a törvény értelmében mindössze 53 minősül zsidónak. Van azonban további 50 olyan, aki zsidó származású és meg további 50 olyan, akinek a felesége vagy a rokonsága zsidó, tehát a T50 közül több mint 150, vagyis 20%' zsidó érdekeltségű. Az újságírói második főosztályban a törvény értelmében ugyauicsak 6%-nak kellene lennie a zsidók arányszámának, de szintén ennek a számításnak alapján mégis 20%-ra megy fel a zsidó érdekeltségűek száma. (Zaj.) Kiadó a törvény értelmében ma már nem lehetne zsidó. Ennek ellenére* mivel az általunk annyira sürgetett zsictotorvfeny végrehajtása későn következett bÉ V a J * a ™ í \ r í*' a tor vény értelmében kénytelen volt zsidó.kiadóikat felvenni. Amikor kijött a végrehajtási utasítás, akkor ezek már benn ültek a kamarában úgyhogy csak újabb intézkedésekkel lehetne okét kizárni onnan: ez az újabb intézkedés azonban hiányzik. Ezért Strohmannrendszer szerint még ma is a régi kiadók dirigálnak a mai újságok legtöbbjénél. Ilyen például Agai Béla, aki egyáltalában tagja sem lehetne a kamarának, ilyen Berényi Sándor, akinek az egyik igen t. kormánypárti képviselő ur a főszerkesztője, ilyen Elek Hugó, iJick Bódog, a Pester Lloyd vezérigazgatója, boáoT Oszkár. Kallós János, Lázár Miklós, Keyai Béla, akik mind egy-egy lapot tartanak a kezükben. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! balfelol.) | A második zsidótörvény egyre súlyosabban érezteti hatását a sajtó terén, mégpedig azért, mert a második zsidótörvény az elsőnél sokkal enyhébb- É A második zsidótörvényben benne van az árja-szakasz, benne van a gyermekek árjásótásáról szóló szakasz és e két szakasz következtében a kivételeik száma a kétszeresére duzzadt fel (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.), továbbá a sajtókamarába 'beveendő tagok száma is a kétszeresére duzzadt fél. Ehhez járul még a végrehajtás liberális volta. Ennek következtében az a helyzet, hogy a második zsidótörvény lesújtó (hatását kell látnunk a sajtó terén. Százszázalékban zsidó származású újságírók özöne a tagja most is a kamarának. Kénytelen a kamara ezeket
