Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
Az országgyűlés képviselőházának Code de la famille^ viszont csak 1939 június 1-én lépett életbe; így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy hiányzott a katona, ahogy azt Petain megrázó proklamációjában olvashattuk és hallhattuk. Sokat lehetne még erről mondani, de még csak annyit említek meg, hogy ha Valaki elolvassa a belügyminiszter úr indokolását, akkor látni fogja, hogy menyivel több a szeretet és menyivel melegebb MZ cl kép, amely a totális államok szociális alkotásáról szól, mint Réldául az, amit a demokratákról mond. Csak egy tételt szeretnék ebből kiemelni. A Code de la Famille-ből, a francia törvényhozás alkotásából a belügyminiszter úr kiemeli, hogy az a gyermekek erkölcsi védelméről is gondoskodik. Azt hiszem, hogy egy ilyen törvényalkotásban vajmi nehéz lehet a gyermekek erkölcsi védelméről gondoskodni. A magyar viszonyokra mutatva, én ott látom szimbolizálva a gyermekek erkölcsi védelmét, a Károlyi-parki Prohászka-szoborban, ahogy Prohászka nyújtja a fiatalság felé az örök igazságot tartalmazó kelyhet. Az egyházak dolga a gyermekek erkölcsi védelméről gondoskodni. A szociális törvényalkotásnak is meg van a maga helye. Csak ezt a megjegyzést akartam ehhez fűzni, és még azt, hogy én félek attól, hogy a magyar Code de la Famille is későn fog életbelépni. Talán még egy kis kegyelmi időnk van, használjuk ezt ki, t. Ház, amikor nagy általánoságban azt mondom, hogy ezt a javaslatot nem fogadom el, mert meggyőződésem szerint hiányzik belőle a legfontosabb, az átfogó és összeforrasztó magyar lélek, akkor én ezzel nem akarom a javaslatot elgáncsolni, tudom, hogy abból törvény lesz, de sajnálom, — bár mindanyian szeretnénk ebbe a problémába belefolyni és együtt dolgozni — hogy nincs meg a teljes lelki összhang rá, hogy ezt megtehessük, de mindenképpen szeretnénk ebbe a munkába belekapcsolódni. Engedje meg a t. Ház, hogy még egy hasonlatot mondjak erről a javaslatról. Ha ezt a javaslatot nézem, az a benyomásom, mintha azt látnám, hogy egy kis falunak, egy Isten háta mögött levő kis falunak egy nagy szülöttje, mecénása ebben a faluban egy gyönyörű szanatóriumot épített volna fel. A falu olyan, hogy az odavezető utak télen járhatatlanok és nyáron porfellegek borítják el. Ez az intézmény, bármilyen szép legyen is, ha nincs meg hozzá az alapfeltétel, nem hozhatja meg áldását. Ugyanezt látom _ ennél a javaslatnál. Hatalmi vonalak elzárják az ennek _ a törvényjavaslatnak eredményéhez vezető biztos utakat. Kiépített politikai hatalmasságok vannak útban, és a feudalizmusnak és a plutokráciának a porfellegei elveszik tőle az Isten szabad napfényét és a szabad levegőt ehhez a javaslathoz, de a többi következőhö>z is csakis a nemzetiszocializmus, az igazán Istenfélő, forradalmi tendenciáktól mentes nemzetiszocializmus tudja ezt a levegőt hozni. (Nagy zaj a baloldalon. — Keek Antal közbeszól.) Elnök: Keek képviselő urat figyelmeztetem, hogy ne csapkodj cl fl'Z asztalt, mert ha ismét megteszi, rendre fogom utasítani. (Csorba Sándor: Két nap előtt máskép beszélt! — Rupert Rezső közbeszólni Kérem Rupert képviselő urat, _ tartózkodjék a folytonos közbeszólástól. Ha figyelmeztetésemnek nem fog eleget tenni, rendre fogom utasítani. Szöllősi Jenő: Rupert képviselőtársam mindenképpen elsőszülötti jogot akar biztosítani a szociáldemoikrácia javára, ez azonban nem fog sikerülni, mert ahol eddig a szociális, ülése 19W június 26-án, szerdán. 373 demokrácia dolgozott, ott nem bizonyította be azt, hogy mire képes, (vitéz Lipcsey Márton: Ahol nagyon beszélnek, ott nincs átfogó erő!) Én a belügyminiszter úr indokolásából is kiolvasom ezt. Hiába tette ezt a megjegyzést Lipcsey Márton igen t. képviselőtársam, a belügyminiszter úr indokolásában ez bennfoglaltatik. Méltóztassék meghallgatni (olvassa): »Eredmény csakis akkor érhető el. ha a gazdasági politikát, az egyéni nevelést, a népművelést és a tudományos fejlődés eredményeit mind a kitűzött cél szolgálatába állítjuk.« Ez azt mutatja, hogy olyan átfogó szükségességek vannak, — éppen a szatimármegyei szövetkezettel kapcsolatban írja ezt a belügyminiszter úr — olyan, az ő hatáskörién kívül álló és annyi más területre átterjedő tényezők együttmunkálkodásáról van itt szó, hogy a belügyminiszter úr elismeri, hogy itt szélesebb keret kell, nem elég a belügvi tárca kerete. A korszellemet tehát a belügyminiszter úr is respektálja és hivatkozik rá. Erre hivatkozott például Tildy Zoltán igen t. képviselőtársam is. aki arra az álláspontra helyezkedett, ne beszéljünk korszellemről, kétezer esztendeje itt van a keresztény világnézet, az mindent megmagyaráz. (vitéz Makray Lajos: Ez igaz!) Mi igenis azt mondjuk, hogy az ősforrása az emberszeretetnek és a felebaráti szeretetnek ott van lefektetve az evangéliumokban, de ez nem jelenti azt, hogy amikor ^ korszellemről beszélünk, nem a kereszténységről és annak változásairól beszélünk, mert a kereszténység' adva van, ez egy adottság, amelynek mindnyájan integráns részei vagyunk, de igenis a keresztény érán belül a kormányzatok felfogása mutatta a korszellem ingadozását. Ezt nevezzük korszellemnek. Nem akarok t tehát ezzel ellentmondani neki, csak kiegészíteni akarom azt, amit ő mondott. Közi Horváth József igen t. képviselőtársam pedig óva int Ibennünket a kereszténytelen vagy keresztényellenes világnézet hódátásától. Nem tudom, honnan veszi ezt, valószínűleg más totális államrendszernek állítólagos egyházellenes magatartására céloz, de én felteszem neki a kérdést, — sajnálom, hogy nincs jelen — nem tud-e elképzelni egy olyan konstrukciót, ahol a keresztény világnézet és a nemzeti szocialista korszellem összehangolódik? TTgy érzem, hogy semmi sem választ el bennünket attól a keresztény világnézettől, amelynek ő tegnap igen szépen hangot adott, úgyhogy nem szabad neki arra az álláspontra helyezkednie, hogy itt vagyok én az egyház, Jertek mindannyian a kebelemre, én majd a politikát is jobban fogom tudni megoldani az Evangélium alapján, hanem igenis el kell ismerni, hogy a politika mindnyájunknak közös kincse, mindnyájunknak egyformán jogunk van ahhoz, hogy a nemzet dolgaival foglalkozzunk és éppen ezért igenis el tudom képzelni azt a becsületes, együttes munkát, amely a Közi Horváth képviselőtársam felfogása és a mi felfogásunk közt a jövőben létesítendő és amely szerintem több eredményt is lesz képes létrehozni. T. Ház! A javaslatnak még egypár részletére szeretnék rámutatni és ezért kérek még egy negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja.