Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

Az országgyűlés képviselőházának Code de la famille^ viszont csak 1939 június 1-én lépett életbe; így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy hiányzott a katona, ahogy azt Pe­tain megrázó proklamációjában olvashattuk és hallhattuk. Sokat lehetne még erről mon­dani, de még csak annyit említek meg, hogy ha Valaki elolvassa a belügyminiszter úr indo­kolását, akkor látni fogja, hogy menyivel több a szeretet és menyivel melegebb MZ cl kép, amely a totális államok szociális alkotásáról szól, mint Réldául az, amit a demokratákról mond. Csak egy tételt szeretnék ebből kiemelni. A Code de la Famille-ből, a francia törvény­hozás alkotásából a belügyminiszter úr ki­emeli, hogy az a gyermekek erkölcsi védelmé­ről is gondoskodik. Azt hiszem, hogy egy ilyen törvényalkotásban vajmi nehéz lehet a gyer­mekek erkölcsi védelméről gondoskodni. A ma­gyar viszonyokra mutatva, én ott látom szim­bolizálva a gyermekek erkölcsi védelmét, a Károlyi-parki Prohászka-szoborban, ahogy Prohászka nyújtja a fiatalság felé az örök igazságot tartalmazó kelyhet. Az egyházak dolga a gyermekek erkölcsi védelméről gondos­kodni. A szociális törvényalkotásnak is meg van a maga helye. Csak ezt a megjegyzést akartam ehhez fűzni, és még azt, hogy én félek attól, hogy a magyar Code de la Famille is ké­sőn fog életbelépni. Talán még egy kis ke­gyelmi időnk van, használjuk ezt ki, t. Ház, amikor nagy általánoságban azt mondom, hogy ezt a javaslatot nem fogadom el, mert meggyő­ződésem szerint hiányzik belőle a legfontosabb, az átfogó és összeforrasztó magyar lélek, ak­kor én ezzel nem akarom a javaslatot elgán­csolni, tudom, hogy abból törvény lesz, de saj­nálom, — bár mindanyian szeretnénk ebbe a problémába belefolyni és együtt dolgozni — hogy nincs meg a teljes lelki összhang rá, hogy ezt megtehessük, de mindenképpen szeret­nénk ebbe a munkába belekapcsolódni. Engedje meg a t. Ház, hogy még egy ha­sonlatot mondjak erről a javaslatról. Ha ezt a javaslatot nézem, az a benyomásom, mintha azt látnám, hogy egy kis falunak, egy Isten háta mögött levő kis falunak egy nagy szü­löttje, mecénása ebben a faluban egy gyö­nyörű szanatóriumot épített volna fel. A falu olyan, hogy az odavezető utak télen járha­tatlanok és nyáron porfellegek borítják el. Ez az intézmény, bármilyen szép legyen is, ha nincs meg hozzá az alapfeltétel, nem hozhatja meg áldását. Ugyanezt látom _ ennél a javas­latnál. Hatalmi vonalak elzárják az ennek _ a törvényjavaslatnak eredményéhez vezető biz­tos utakat. Kiépített politikai hatalmasságok vannak útban, és a feudalizmusnak és a plu­tokráciának a porfellegei elveszik tőle az Is­ten szabad napfényét és a szabad levegőt eh­hez a javaslathoz, de a többi következőhö>z is csakis a nemzetiszocializmus, az igazán Isten­félő, forradalmi tendenciáktól mentes nem­zetiszocializmus tudja ezt a levegőt hozni. (Nagy zaj a baloldalon. — Keek Antal közbe­szól.) Elnök: Keek képviselő urat figyelmezte­tem, hogy ne csapkodj cl fl'Z asztalt, mert ha ismét megteszi, rendre fogom utasítani. (Csorba Sándor: Két nap előtt máskép be­szélt! — Rupert Rezső közbeszólni Kérem Ru­pert képviselő urat, _ tartózkodjék a folytonos közbeszólástól. Ha figyelmeztetésemnek nem fog eleget tenni, rendre fogom utasítani. Szöllősi Jenő: Rupert képviselőtársam mindenképpen elsőszülötti jogot akar biztosí­tani a szociáldemoikrácia javára, ez azonban nem fog sikerülni, mert ahol eddig a szociál­is, ülése 19W június 26-án, szerdán. 373 demokrácia dolgozott, ott nem bizonyította be azt, hogy mire képes, (vitéz Lipcsey Márton: Ahol nagyon beszélnek, ott nincs átfogó erő!) Én a belügyminiszter úr indokolásából is ki­olvasom ezt. Hiába tette ezt a megjegyzést Lipcsey Márton igen t. képviselőtársam, a belügyminiszter úr indokolásában ez bennfog­laltatik. Méltóztassék meghallgatni (olvassa): »Eredmény csakis akkor érhető el. ha a gaz­dasági politikát, az egyéni nevelést, a népmű­velést és a tudományos fejlődés eredményeit mind a kitűzött cél szolgálatába állítjuk.« Ez azt mutatja, hogy olyan átfogó szükségessé­gek vannak, — éppen a szatimármegyei szö­vetkezettel kapcsolatban írja ezt a belügy­miniszter úr — olyan, az ő hatáskörién kívül álló és annyi más területre átterjedő ténye­zők együttmunkálkodásáról van itt szó, hogy a belügyminiszter úr elismeri, hogy itt széle­sebb keret kell, nem elég a belügvi tárca kerete. A korszellemet tehát a belügyminisz­ter úr is respektálja és hivatkozik rá. Erre hivatkozott például Tildy Zoltán igen t. képviselőtársam is. aki arra az állás­pontra helyezkedett, ne beszéljünk korszel­lemről, kétezer esztendeje itt van a keresz­tény világnézet, az mindent megmagyaráz. (vitéz Makray Lajos: Ez igaz!) Mi igenis azt mondjuk, hogy az ősforrása az emberszere­tetnek és a felebaráti szeretetnek ott van le­fektetve az evangéliumokban, de ez nem je­lenti azt, hogy amikor ^ korszellemről beszé­lünk, nem a kereszténységről és annak válto­zásairól beszélünk, mert a kereszténység' adva van, ez egy adottság, amelynek mindnyájan integráns részei vagyunk, de igenis a keresz­tény érán belül a kormányzatok felfogása mutatta a korszellem ingadozását. Ezt nevez­zük korszellemnek. Nem akarok t tehát ezzel ellentmondani neki, csak kiegészíteni akarom azt, amit ő mondott. Közi Horváth József igen t. képviselőtár­sam pedig óva int Ibennünket a keresztényte­len vagy keresztényellenes világnézet hódátá­sától. Nem tudom, honnan veszi ezt, valószínű­leg más totális államrendszernek állítólagos egyházellenes magatartására céloz, de én felte­szem neki a kérdést, — sajnálom, hogy nincs jelen — nem tud-e elképzelni egy olyan kon­strukciót, ahol a keresztény világnézet és a nemzeti szocialista korszellem összehangoló­dik? TTgy érzem, hogy semmi sem választ el bennünket attól a keresztény világnézettől, amelynek ő tegnap igen szépen hangot adott, úgyhogy nem szabad neki arra az álláspontra helyezkednie, hogy itt vagyok én az egyház, Jertek mindannyian a kebelemre, én majd a politikát is jobban fogom tudni megoldani az Evangélium alapján, hanem igenis el kell ismerni, hogy a politika mindnyájunknak kö­zös kincse, mindnyájunknak egyformán jo­gunk van ahhoz, hogy a nemzet dolgaival foglalkozzunk és éppen ezért igenis el tudom képzelni azt a becsületes, együttes munkát, amely a Közi Horváth képviselőtársam felfo­gása és a mi felfogásunk közt a jövőben léte­sítendő és amely szerintem több eredményt is lesz képes létrehozni. T. Ház! A javaslatnak még egypár rész­letére szeretnék rámutatni és ezért kérek még egy negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Kérdezem a t. Házat, méltóztat­nak-e a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja.

Next

/
Thumbnails
Contents