Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.
Ülésnapok - 1939-123
370 Az országgyűlés képviselőházána, irányzatnak körülbelül 3 és Vz százalékát teszi ki ez az alap, akkor ezt nem lelhet hatásaiban lekicsinyelni, mert, ha megfelelően élnek ezzel az alappal, akkor ebből mérhetetlenül sok áldásnak kell fakadnia és fog is belőle fakadni. Nem tagadhatjuk azonban azt, hogy vannak ennek a javaslatnak is támadható felületei. Ezek közül a támadható felületek közül én elsősorban hiányolom azt, hogy a Quadragesimo Anno enciklika szellemében való elgondolást kevésbbé látom érvényesülni benne, tudniillik nem látom az indokolásban a nagy vagyonokra háramló kötelezettséget. (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Ez az alap leginkább a kisember filléreiből, mesterien organizált filléreiből, de mégis csak a kisember filléreiből juttat a szegényeknek, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Miért?) T. Ház! Ezt nem panaszképpen rovom fel- mert hiszen tudom, hogy ez' a törvényjavaslat csak egy szekciója annak az elgondolásnak, amely egész szociálpolitikánkat, amelynek következő lépései majd következni fognak, át fogja alakítani. Szeretném azonban, igen t. Ház, Iha ebben a törvényben lett volna kifejtve, — magában a törvényen és a parlament előtt is — íhogy milyen lesz az a szervezet, amely ezt az alapot igazgatni fogja. Nagyon jól mutat rá az indokolás arra, hogy ez az alap nem tehető ki a napi és a gazdasági politika állandó hullámzásának. A szociálpolitikát • tényleg függetleníteni kell a napi politikától és ezért nagyon szerettem volna, ha ez úgy történt volna meg, mint az Opera nazionale di maternitá e d'infanzia-nál történt meg. Ott a vezetőséget négy évre nevezték ki. Szeretném, ha ebbe a törvényjavaslatba is bevették volna azt, hogy a belügyminiszter úr előterjesztésére a Kormányzó Űr bizonyos időre nevezné ki ennek a szervezetnek a fejét, illetve felelős vezetőségét. Erre azért gondolunk, mert nagyon sok állami intézmény, nagyon sok aies félszövetkezet példája áll előttünk. Félünk attól, hogy ezeknek az intézményeknek mintájára idővel bele fogja magát venni az a bizonyos bürokrácia, amelyet az én kerületem primitív népe szent borzalommal úgy fejez ki, hogy a »minisztériomság«. (Derültség.) Meg vagyunk győződve arról, hogy a minisztériumok vezetői, a miniszterek és közvetlen munkatársaik, mindenkor a legnagyobb elánnal és a legnagyobb erőfeszítéssel iparkodnak jót tenni és a szükséges teendőket maradéktalanul keresztülvinni, de sokszor volt alkalmunk látni azt, hogy a különböző minisztériumokban egészen alsórendű szervezetek szinte meg tudják obstruálni a legszebb elgondolások keresztülvitelét. Ezért kellene ennek a szervezetnek teljesen függetlennek lennie, bár nem tagadható az. hogy szociálpolitikát nem lehet végrehajtani a közigazgatással való legteljesebb és legszervesebb összeműködés nélkül .Ezért nagyon helyes a törvényjavaslatnak az az intézkedése, Ihogy a szakértelmet meg akarja követelni mindenegyes olyan tisztviselőtől, aki szociálpolitikával foglalkozik. Nem látom 'azoínban biízítasítVa! ebben .ái törvényjavaslatban a szociális ügykörök összműködését sem, amelyek szét vannak dobálva a Ikülöniböjzői minisztériumokba. Egy nagyon érdekes rajz van nálam, amely feltünteti azt, k 123. ülése 194-0 június 26-án, szerdán. hogy a 10 minisztériumban 137 szociális ügykör van, melyet 30 csoportban foglalnak össze. Ha ezeknek az ügyköröknek a 10 minisztérium közötti szétosztását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy ezekből a miniiszterelniöksélgre 1 csoport, a kereskedelmi minisztériumra 1 csoport, a külügyminisztériumra 2 csoport, a honvédelmi minisztériumra 3 csoport, a pénzügyminisztériumra 5 csoport, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumra» továbbá az igazságügyminisztériumra G-6 csoport, az iparügyi minisztériumra 12 csoport, a belügyminisztériumra pedig 19 csoport jut. Ha itt nem tudjuk megtalálni a szerves összemüködést, — és éppen a szociális alap vezetőségének kell ezt az összemüködést biztosítania — akkor továbbra is lehetővé lesznek azok az aktadobálások, aktasíbolások és minisztériumok közötti hatássori összeütközések, amelyeknek az eredménye dohosszagú aktatemető' lesz és nem az élet, amelynek előmozdítására szántuk ezt a javaslatot. T. Ház! Amint az előbb is említettem, tudom azt, hogy jönni fog még esry csomó, főleg adójavaslat, amelyek a sokgyermekes családok helyzetéinek és a népszaparodásnak figyelembevételével szélesebb, alaposabb szociálpolitikává fogják kiépíteni ezt a szép szerves elgondolást. Itt meg kell hajolnom a belügyminisztérium vezetősége előtt, meer kell hajolnom a belügyminiszter úr és kiváló munkatársai, Bonczos Miklós államtitkár úr, Kádár Levente államtitkár úr, Johan Béla államtitkár úr és Esztei.'gár^ Lajos polgármester úr előtt (Helyeslés a középen és a .jobboldalon.), akik ezt a törvényjavaslatot leginkább szorgalmazták, létrehozták és akik ebből a törvényjavaslatból alkották meg a, lex miserorum-ot. Ebben a törvényjavaslatban, amely hézagpótló és kiváló törvény lesz, dobog a legelső magyar ember szívverése, akinek az elgondolása szerint épült fel ez a törvényjavaslat. Ö mondotta ugyanis: »Érezze minden bajbajutott a magyar szívek testvéri segítségét«. Ügy van! Ügy van!) Ebben az elgondolásban üdvözlöm és fogadom el ezt a javaslatot. Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és közéyen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Mocsáry Ödön jegyző: Szöllősi Jenő. Elnök: Szöllősi Jenő képviselő urat illeti a szó. Szöllősi Jenő: T. Ház! Stitz János előttem szólott igen t. képviselőtársam nagyon szép szavakban méltatta az előttünk fekvő javaslatot. Mondhatom, hogy igen sokszor az én szívemből is beszélt. Egypár megállapítását teljes egészében magamévá teszem, más kérdésekben talán egy kis árnyalati differencia van közöttünk. így például a képviselő úr ebben a javaslatban az átfogó szociális munka megkezdését látja, én ezzel szemben még átfogóbb szociális munkát szeretnék. Én ezt a javaslatot a magyar szociális gondozás terén csak részletmunkának, csak egy színfoltnak látom, én, mint a magyar nemzeti-szocialista tábor egyik tagja, ennél többet, átfogóbbat szeretnék. Igen szép szavakat talált előttem szólott képviselőtársam a városi lakosság megsegítése kérdésében és főképpen a városi proletariátusra gondolt. Ezzel szemben én a javaslat indokolásának egy olyan tévedésére szeretnék rámutatni, amely tulajdonképpen azt a felfogást tükrözi vissza, mintha a városi lakosság