Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-123

Az országgyűlés képviselőházának t. Ház! A szaporodás kérdésében a helyzet az, hogy már a korábbi világháború előtt is, a magyar ajkúak születési többlete kisebb volt, mint a nem magyar ajkúaké. Ha ma joggal számíthatiynk arra, hogy Magyarország népességében újból többen lesznek nem magyar ajkúak, mint manapság, felvetem azt a kérdést, hogy vájjon kívánatos-e az, hogy a magyar ajkúak vagyonának jelentős része örökösödési illeték címén esetleg

5 olyan idegen ajkúak számára vétessék igénybe, csak azért, mert több a gyerekük. Talán kényes dolgot érintettem, t. Ház, de meg kellett ezt tennem legjobb lelkiismeretem szerint. T. Ház! A javaslat további részeiben megelégedéssel látom azt, hogy a belügyminiszter úr nem éri be csupán azzal, hogy a szociális érzék legyen meg a közigazgatás apparátusát ellátó tisztviselői karban, hanem arra is törekszik, hogy a tisztviselői kar tanultsáffa minél inkább kimélyíttessék szociálpolitikai vonatkozásban. De legyen szabad, t. Ház, itt mégis felhívnom a figyelmet valami apró dologra. A javaslat szerint a tudományegyetemek mellett szociálpolitikai tanfolyamok fognak szerveztetni. Igaz, 'hogy ma Magyarországnak mind az öt egyeteme szoros értelemben tudományegyetem, mégis nem mulaszthatom el a figyelmet felihívni arra, hogy talán helyesebb volna oly értelmű szövegezés, amely csupán egyetemet mondana, mert így a műegyetemen is (vitathatatlanul meg volna a mód ilyen tanfolyam létesítésére, amelynek különben egyik fakultásán tíz év óta tényleg dolgozik a társadalombiztosítási szaktanfolyamon és amely karral kapcsolatban hosszú évek óta munkálkodik egy olyan intézmény, az Országos Szociálpolitikai Intézet, amely kifejezetten szociálpolitikai célokat szolgál. T. Ház! Az egyetemen történő szociálpolitikai oktatásnak nem lesz könnyű feladata. Nem lesz azért, mert a valóságban ki kell építeni azt a különleges oktatási rendet, amelynek birtokában és amelynek alapján remélhetjük azt, hogy tisztviselőkarunk nagy többségében a kellő szociálpolitikai tudás tényleg: meglesz. Ha nem is osztom azt a véleményt

v sőt élesen szembehelyezkedem annak a véleménynek általánosításával, mintha a közigazgatás, a bürokrácia egészében antiszociális volna, szinte fertőzött volna, — az egyik szónok ezt mondotta tegnap — más oldalról elismerem, hogy az oktatásnál szükség van arra, hogy a tisztviselői kar szociálpolitikai tudása elmélyíttessék s itt, t. Ház, úgy érzem, olyan kérdést kell érintenem, amely egyébként talán nem kerülne az előtérbe. A szociálpolitikai munka sok vonatkozásában olyan, amely nem férfiak által intézendő, vagy legalább általuk nem a legjobban végezihető. Nem véletlen az, hogy a gyári felügyelők sorában külföldön sokfelé ott találhatjuk a nőket. A nők érzékével, tapintatával, sokszor egészen különleges hivatástudatával lebet megmagyarázni azt, hogy az iparfelügyeletnél, ahol a szociális megértésnek több a helye, a nők kiválóan tudjaK szerepüket betölteni. Ha mód nyugtatnék a kormány által arra, hogy a szociálpolitikai tanfolyamokon minél nagyobb számban vegyenek részt tanult nők, úgyvélem, hogy a kérdést eredményesebben tudnók megoldani. f T Ház! Nem kívánom a Ház figyelmet tovább igénybe venni (Halljuk! Halljuk!), de befejezésül legyen szabad nekem, aki$mmár jo 28 év óta munkásságom sok területén mindenkor félreismerhetetlenül a szociálpolitikai^ gondolatnak voltam a képviselője, mai felszólalá123. ülése 1940 június 26-án, szerdán. 363 sómat benső elégtétellel lezárnom akkor, miikor elfogadom a javaslat szövegét a részletes tárgyalás alapjául. Ha visszagondolok annak a munkásságnak sok termékére, amelyet én jó és rossz időkben kifejtettem, elém lép az a munka, amelyet a kivándorlás történetéről írtami, s amelyben megmagyaráztam azt, hogy valóban a többkereset lehetősége volt az, amely annak idején a magyarok millióit a tengerentúlra hajtotta. Előttem lebegnek, t. Ház, annak a munkának a sorai, amelyben a tüdővészhalandóság roppant pusztításait ecseteltem és végtelen örömmel tudom most megállapítani azt, hogy a tbc.-halandóság sokkal gyengébb árnyékot vet ma, mint amely miatt joggal estem kétségbe a világháborút megelőző időkben. De ott vannak előttem, t. Ház. azok a tanulságok és javaslatok, amelyeket képviseltem akkor, amikor a magyar kisiparosságnak életkörülményeit vizsgáltam, a törvénytelen gyermekek szomorú sorsát ecseteltem, vagy amikor a munkabérek problémáját állítottam vizsgálatom górcsöve alá. T. Ház! Netm hangulatok hatása alatt állok akikor, amikor megállapítom, hogy a mai Magyarországot máris szinte mélységesen nagy, szóles, hatalmas tenger távolsága választja el a világháborút megelőző idők Magyarországától. A szociális megértésnek, a szociális berendezkedéseknek olyan gazdasága áll ma előttünk, amelyre valaha szinte csak titokban és sóhajtva gondolhattunk. Nincsen kétségem arra vonatkozólag, hogy a fejlődésben nem lesz^ megállás. Az elkövetkezendő tíz vagy húsz év után az új mérleget készítő r parlamenti szónok meg fogja majd állapítani, hogy Magyarország ma és utánunk is hiány tálamul teljesítette azt a kötelességét, amely reá a szociálpolitika te'rén várt. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől és középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Vaina Gábor! Elnök: Vajna Gábor képviselő urat illeti a szó. Vajna Gábor: T. Ház! Én, mint nemzetiszocialista képiviselő, mindenféle szociális törvényjavaslatot örömmel üdvözlök és az a körülmény, hogy ma mégis a javaslat eÜen iratkoztam fel, nem jelenti azt, hogy a javaslatot el akarom gáncsolni, hanem csak rá akarok mutatni bizonyos olyan alapvető körülményekre és okokra, amelyeiknek tekintetbevétele nélkül nem lelhet átfogó, nagy szociálpolitikát folytatnunk és megteremtenünk. A javaslat indokolása rámutat az olasz és a német példákra, azokra a nagy szociális intézkedésekre, amelyeket az olasz fasizmus és a német nemzetiszocializmus vitt keresztül, de hivatkozik az 1939-beu megteremtett francia nép- és családvédelmi törvényre is. Ennél a pontnál én hivatkozóim a francia miniszterelnöknek néhány nap előtt elhangzott beszédére, aki — amikor a német tankok és repülőgépek már Trianon és Versailles előtt dübörögtek — azt a kijelentést tette, hogy ezelőtt hűsz-huszö>negy évvel ötszázezer francia gyermek nem született meg. Ha megnézzük a népszaporodási arányokat, azt láthatjuk, hogy Franciaorságban ma több a koporsó, mint a fcölcső. A német birodalomban tizennégyszer annyi, az olasz birodalomban pedig tizenhat .és félszer annyi gyermek születik, mint FranciaOrszágban. Az állam alapja a családi elet. Amilyen • a (családi élet, a családi erkölcs, olyan lesz az állam, mert az állam a családok összességéből tevődik össze. 1917-ben a Szovjet-Oroszország-