Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-109

Az országgyűlés képviselőházának 109. T. Képviselőház! Szavak, nagy szavaik kísérik az indokolást, amelyben ilyeneken botlunk meg, 'mint a »népi« és »népies« kifejezések. A tények azt bizonyltjaik, hogy nem a magyar népet, mint egységet, hanem a divatos és csalogató »völkisch« szónak lemásolását akarja ez jelenteni. (Meskó Zoltáin: Nem is a »jid'disch«-nek! — Élénk derültség. — Taps a jobbközépen.) Elnök: Csendet kérek! (Egy hang a jobbközépen: Odalőtt Zoltán bácsi! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez úgylátszik talált! — Meskó Zoltán: Volltreffer!) Meskó képviselő urat kérem, hogy ne szóljon mindig" közbe. Kéthly Anna: T. Képviselőház! És mindezt, amit előterjesztenek és megteremtenek, anélkül óhajtják megcsinálni, hogy a

z iskolai terheket emelni kelljen. Az előttem szólott képviselőtársam azt mondotta, hogy ingyen akarnak népoktatási reformot csinálni. Ez valóban egyike a legnehezebb, nem is legnehezebb, hanem a leglehetetlenebb feladatoknak. Nem is fog sikerülni a javaslatban magában rejlő oknál fogva és annál a szűkkeblűségmél fogva, amellyel a népoktatás kérdését az egész költségvetésen keresztül kezelik és sízemlélik. Már pedig, t. Képviselőház, tudomásul kell vennünk azt, hogy egy egészen úti világ, készül és ennek az új világnak új emberekre, új felkészültségű emberekre van szüksége. (Felkiáltások a jobboldalon és a szélsőbaloldalon: Ez igaz!) A meglévő gazdasági tények, a meglévő termelőeszközök, a meglévő nyersanyagbőség, a meglévő technikai tökéletesítés követelik és kényszerítik a hozzájuk való alkalmazkodást és bármiféle kínlódás között születik is, ez az új világ mégis el fog jönni. Egyéb vonatkozásokról nem is beszélve, a letűnt korok sötét emlékévé válik a sötétben élő, robotoló, kultú

: rátol elzárt gyermek. Nem lesz munkanélküli apa és agyonhajszolt gyermek, ha a munkaerőszükségletnek és a társadalomban jelentkező munkaerőmennyiségnek értelmes egyensúlyát fogják a szervezetlenség helyébe állítani. Ennek egyik fontos tényezője. lesz a magas iskolakötelezettség. Ezt fogda kiegészíteni azután a munkaiskola magasabbrendű típusa. Az, ami itt készül, hathónapos szorgalmi idővel, körülbelül annyi, mintha a mezőgazdasági termelésben visszatérnénk a faekére, visszatérnénk a legprimitívebb termelési módra. (Keck Antal: Vagy a marxismusra!) Minden termelési ágnak szüksége' lesz a legjobban készült munkására, szakmai és általános tájékozottságra egyaránt. Nem egyetlen kiváltságos osztályból történik rnajd a válogatás, hanem az egész lélekszámból és a munka mindegyik fajtájához társadalmi megbecsülés fog* fűződni. Akkor majd a t. Képviselőház, fel fog szabadulni a gyermek a korai munkának kényszere alól. Nem indokoljak többé a gyermek alacsony iskoláztatását a szülők érdekeivel, az élet szükségleteivel. Az. élethez szükséges elméleti és gyakorlati felszereléssel bőségesen ellátja a gyermeket az az oktató szervezet, amely nem löki ki á gyermeket magából éppen akkor, amikor a gyermeknek a legnagyobb szüksége volna az oktató és nevelő munkára. Amit itt ebben a javaslatban adnak, az részben megkerülése ennek a kérdésnek, részben megkövesítése egy tagadott, de meglévő állapotnak. Azt mondják, — nem hangosan, mert ez nem volna népszerű — hogy a földműves és az ipari proletár ne csináljon kenyerese 1910 május SO-án, csütörtökön. 23 versenyt a felette álló osztályoknak. Maradjon meg derék munkásnak, józan és becsületes szegény embernek, aki megkapja a neki dukáló vállveregetést, nagy ünnepen talán még- a díszasztal mellé is odaültetik. De mi ebből a megkülönböztetésből nem kérünk, ezt nem is fogadjuk el, nem osztály szempontokból, hanem azért, mert tudjuk, hogy az ipari és földműves proletárnak azért a munkáért, amelyet az egész közösség érdekében végez, sokkal több jar, mint amit itt neki adni akarnak. Mégis, t. Képviselőiház, rendkívül nehéz szívvel szavazok a törvényjavaslat ellen, (vitéz Várad y László: Nahát! Valami kis elismerés!) Szerettem volna, ha tökéleteset adtak volna, vagy — minthogy ember tökéleteset nem nyújthat — a tökéletest megközelítőt hoztak volna ide, Amikor megvalósul a nyolcosztályos, magasabb korhatárú oktatás, azt szerettem volna, hogy a kérdés helyes megoldásával elismerjék azt az igazságot, hogy kultúrkérdésekben való előbbrejutásunk fontosabb. mint bármiféle más felkészülés, mert a jövendőnk dől el a kulturális kérdéseken. Én itt a kultuszminiszter úrnak egy elődjére, gróf Klebelsberg Kunóra hivatkozón^ : aki azt mondotta, hogy az iskola mulasztásának következményei csak évtizedek múlva jelenti kéznek. Minthogy ezeket a mulasztásokat e pil! lanatban, e percben felmérni nem lehet, azért J nem lehet azt mondani és nem szabad úgy cselekedni, hogy csak ennek a pillanatnak, ennek a percnek az eredményeit tekintsük, mert az utókor azokból a gyermekekből áll majd, akik e percben az iskolában tanulnak, készülnek fel az életre. Szerettem volna, ha ezek a gyermekek olyan iskolában készülhettek volna fel erre az utókorra, amely békére, megértésre, emberi szolidaritásra, az ember rendelkezésére, álló eszközök helyes és észszerű felhasználás ira nevel. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Sajnos, ez a készülő új iskolaszervezet új falakat állit ember és ember közé és magasabbra húzza azokat a falakat, amelyek már eddig is fennállottak, ezért — ha mosolyognak is rajta — éppen az utókorra való tekintettel a javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Az ülést két percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A vezérszónokok közül szólásra következik? Spák István jegyző: Huszár Mihály! Elnök: Huszár Mihály képviselő urat illeti a szó. Huszár Mihály: T. Ház! Az idő előrehaladott voltára való tekintettel kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a holnapi ülésen mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárult. T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 31-én, pénteken délelőtt 10 órakor tartsuk s ennek napirendjére tűzzük ki: az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntést és a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Elnök: Méltóztatnak napirendi javaslatom-