Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-109

Az országgyűlés képviselőházának 109. ül tak ezzel a kettős tagozassál. A lényeg* lett volna az egységes nyolcosztályos népiskola. Amikor mi a nyolc-osztályú népiskolát és legalább 14 évig a felemelt iskoláztatási korhatárt kértük, nem arra gondoltunk, hogy csináljanak egy népiskolát a proletariátusnak, egy polgári iskolát a régi középosztály pozícióit ostromló altiszti rétegnek és egy felső iskolát a közép- és felsőosztályoknak, hanem úgy gondoltuk és képzeltük, hogy felemelik az iskoláztatási korhatárt az egész népesség gyermekei számára, hogy ezzel biztosítsuk azt a lehetőséget, hogy a gyermek 14 éves koráig gyermek lehessen és előkészülhessenAmikor a falusi hathónapos szorgalmi időre gondolok, külön is meg kell jegyeznem: tekintetbe vették-e azt, hogy mit jelent a gyermek kereső munkája az iskolai fegyelem szempontjából. Az, aki falun dolgozik, az ott ma már felnőttnek számít és tessék elképzelni azt a gyermeket, aki az év hat hónapjában munkában van és hat hónapjában visszatér az iskolai fegyelem alá. A tanítóknak ma is igen kemény küzdelmük van az ötödik és hatodik osztályban lévő nagyobb gyermekekkel. Most képzeljük el, mi lesz azokkal a gyermekekkel, akik mint kenyérkereső felnőttnek számító munkások visszatérnek hathónapi tanulásra az iskolába. (Húman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Heti egy nap helyett lesz hat hónap!) Éppen olyan rossz volt az egy nap, mint ez a hat hónap. A világon semmiféle változást a lényegben nem hozott! (Wirth Károly: Nem jól van ez így. — Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Tessék jobban megcsinálni! Elfogadom, ha jobbat hoznak a képviselő urak! — Wirth Károly: Majd mi megcsináljuk! A miniszter úrnak az az érdeke, hogy védje a javaslatát. — Zaj. — Elnök csenget.) A nyolcéves közös alap helyett, amelyre a többi oktatás felépülhet, a pályaválasztásig cezúrát beiktatják megint a tizedik esztendőnél. Azoknak a számára, akik a felső tagozatba kerülnek, elnyújtják az V—

VI. osztályok tananyagát és ezzel semmiféle haladást vagy változást nem hoznak létre, A jómódú gyermek a benne rejlő lelki okok következtében tizedik évének elérésekor tulajdonképpen még képtelen megállapítani, hogy mire lesz majd alkalmas. De ekkor még a szülők is képtelenek ennek megállapítására. A szegény gyermek viszont külső, anyagi és gazdasági viszonyok miatt nem is fog abba a helyzetbe kerülni, hogy választhasson, merre forduljon, mi az, amire testileg és lelkileg a legalkalmasabb lesz. Hiszen ebbe a felső tagozatba bekerülve, szinte tökéletesen elrekesztik számára a kiszabadulás útjátAz egységes^ népiskolai tervezetnek ez az érthetetlen kettészakítása felvet azonban egy másik kérdést is. Azt t. i„ hogy hol és mikor akarják kiválasztani azt a vezető réteget, amely az ország irányításában, kormányzásában majd részt fog venni? Azok a gyermekek akiket vagyoni, vagy társadalmi helyzetük megajándékoz azzal a lehetőséggel, hogy az elemi iskola négy osztályának elvégzése után középiskolába mehetnek, még ha silányabbak is az átlagnál és azoknál a szerencsétlen kis társaiknál, akiket vagyoni, anyagi helyzetük az elemi iskola felső tagozatába kényszerít, szinte ölükbe ejtve kapják majd a társadalom és állam vezetésének formai és lényegi feltételeit. Ez a javaslat még élesebben vonja meg ezt a határt, mint ahogyan eddig a hat osztályú ise 19 bO május 30-án, csütörtökön. 21 népiskola rendszere megvonta. A kiválogatásra, a vezetőréteg kiválasztására szolgáló készlet tehát nem az egész gyermeklétszám lesz. A népiskola I—

IV. osztályaiból közvetlenül áttérők létszáma teljes egészében részesül ezen előnyökből. Az V—

VIII. osztályokban megmaradó szegény gyermekekből pedig a válogatás anyaga fog majd kikerülni. De a tehetségesek előtt továbbra is megnehezítik a felvételi vizsgának a tanulmányi és anyagi feltételeivel a továbbjutás lehetőségét. A választást pedig •— mint előttem is mondották — a gazdasági jellegű középiskolákra korlátozzák, azok elől tehát, akiket nyomorúságuk a felső tagozatba kerget, eleve elzárják azt a lehetőséget, hogy más irányban kereshessenek utat maguknak. A vagyontalan földmíves és ipari munkás gyermekének az elemi iskolai előrejutásban is rengeteg olyan akadálya van, amelyek gazdasági okokra vezethetők vissza. Ha most azután ezzel az iskolaszerkezettel új gátat emelünk eléje, akkor ezzel törvénybe iktatjuk a felsőbb osztályok természetes jogát az állam vezető pozícióihoz és a magasabb iskoláztatás előnyeinek igénybevételéhez. (Wirth Károly: Jobban, midi eddig volt!) Megjegyzem azt is, hogy a mi adórendszerünk^ felépítéséből logikusan következik, hogy az iskoláztatás terhét legnagyobb részben azok viselik, akik ennek az iskoláztatásnak az előnyeihez a legkevésbbé jutnak hozzá. Eddig legalább a városi proletár igénybe vehette a polgári iskolát, most azonban úgy érzem, hogy ennek az V—

VIII. osztályú tagozatnak a megalkotása után, ennek igazolásaként majd ezeket is ebbe a tagozatba szorítják bele. Ez pedig nem haladást, hanem súlyos visszaesést jelent a jelenlegi állapotokhoz képest, mert hiszen a polgári iskola a nagyiparnál és a többi vezető iparnál az utánpótlásnak előfeltétele volt. Ezekbői az előkészületekből úgy látjuk, hogy most már ezt az iskolatípust is más rétegnek akarják fenntartani, egy nj ütközőréteget kívánnak ismét formálni, azt a kis középosztályt, amely a birtokban lévő középosztály versenytársaként jelentkezett felfelé törekvő gyermekeivel. Az új iskolaszervezet egy új rendi tagozódást akar kiformálni: ki-ki a maga helyén maradjon, mondják ezzel hallgatólagosan és ezt olyan természetességgel csinálják, mintha még mindig 1848 előtt volnánk. A középosztály természetes elhivatottságáról bszélnek. Nem akarok erről az elhivatottságról súlyos kritikát mondani. (Wirth László: Pedig lehetne!), elég Szekfű Gyulát felhívni tanúként ebben a kérdésben. A mélyen lent született gyermeknek osztályából való (kitörését kívánják ezer akadállyal eltorlaszolni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ugy van! — Egy hang a középen: Egy nézeten vannak? — Wirth Károly: Nem jelenti azt, hogy elvileg egyezünk!) A felvételi vizsga átlagon felüli eredményt követel a gyermekitől és amikor a hat hónapos szorgalmi idő anyagával készítik elő ezt a felvételi vizsgát, akkor a tananyagot nem is akarják megnövelni. Ezenkívül a felvételi vizsgánál mint nagy (kedvezményt állítják fel, hogy a vizsga ingyenes ha sikerül, tehát csak abban az esetben nem ingyenes, ha a tanuló ezt nem állja ki sikerrel. Aki a szegény gyermek lelkiállapotát ismeri, az tudja, hogy önmagában az a rettegés (Meskó Zoltán: Ügy van!), hogy sikertelenség esetén elveszti