Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-121

326 Az országgyűlés képviselőházának él, azzal, (hogy nem ért rá 15 évig" idehozni az országgyűlés elé. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Ez az ok, amely miatt mi teljesen bizalmatlanok vagyunk és az a meggyőződésünk, hogy ez a törvényjavaslat is, úgy mint a földkérdés, a munkabér kérdés, valamennyi a 'felsőház Maginot-vonalán esett el és eisik el ez, esetben is. (Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Milyen bámulatos indokolást közöl a továbbiakban ez a törvényjavaslat. Azt mondja ugyanis a továbbiakban ugyanennek a fejezetnek folytatásaképpen, (Olvassa): »Ezeknek az éveknek során alkotta meg a törvényhozás a, családvédelem szempontjából is nagyjelentőségű törvényeit... « és itt felsorolja az 1927:XXI. és az 1928,-XL. ipari szociálpolitikai törvényeket, felsorolja az 1928-ban hozott V. törvénycikket, továbbá a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936ban hozott törvényt, felsorolja a gazdasági munkavállalók kötelező öregségi biztosítását. Ez az az egy fél-lépés, amelyet mi is elismerünk, de hangsúlyozzuk, hogy fél-lépés, mert ha az igen t. kormány tagjai résztvennének Ê

anasznapjainkon, meggyőződhetnek róla, ogy számtalan esetben jönnek hozzánk öreg törődött emberek, akik ebből az öt pengőből nem tudnak megélni. Hogy ennek a szociális problémának megoldására rávilágítsak, hogy bizonyítsam, mennyire csak fél- vagy negyedlépés volt ez, legyen szabad egy konkrét esetet felhoznom tegnapi panasznapunkról. Hozzám fordult egy öreg asszony, Bozóky Imréné, akinek 64 éves korában tavaly meghalt a férje. Ez az asszony 63 éves. Jelenlegi öregségi biztosítási törvényünk értelmében az özvegy csak akkor kapja a járadékot, ha a férje azt élvezte, de ez véletlenül egy ' évvel hamarább elhalt szegény s így az özvegy sohasem fogja megkapni azt az öt pengőt. Ezért vagyok bátor azt mondani, hogy ez a megoldás is, amelyre olyan büszkén utalnak, nagyon is csak fél- vagy negyed-megoldás volt. Az indokolás azután felsorol sok mindent, hivatkozik még az 1939:XVI. törvénycikkre, azután a kishaszonbérletek alakításáról szóló törvénycikkre és a legkisebb gazdasági munkabérek megállapításáról szóló 1940. évi törvénycikkre. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mintha csak ezzel lehetne helyettesíteni azt a nagy intézkedést, hogy az örökösödési illetéket igenis reformálni kell és ezt kell a magyar szociálpolitika alappillérévé, gazdasági alapjává tenni. (Zaj. — Maróthy Károly: Elfújta az idő ezt a szociálpolitikát!) Ennek a törvényjavaslatnak során ezeket a rendkívül nagy problémákat csak egyegy pontban érinti a kormányzat, de szerves, átfogó megoldást nem tud adni. Amikor a nép- és családvédelmi alapról beszélünk, ennek nyilvánvalóan az a célja, hogy a magyarság megerősödését szolgálja gyerme; keiben s az a feladatunk, hogy ezt a népet új erőre serkentsük. Legyen szabad ezzel kapcsolatban néhány nagyon szomorú adatot felsorolnom, hivatalos kiadványokból. Magyarországon az abszolút természetes szaporodás 1932-ben még 7.4 ezrelék volt, 1936-ban az első negyedben 5, 1937-ben 4.9, 1938-ban 4.1, 1939 első felében 3.4 és 1939 második felében — ez ideiglenes adat — 3.3 ezrelék. (Matolcsy Tamás: Ez a mi tragédiánk!) S amikor azt látjuk, hogy a magyarság rohamosan az elnéptelenedés, az egyke állapotába zuhan bele, tehát fogyó néppé válunk, akkor ilyen szociális alapot tárgyalunk, amelyből hiányzik az egyke elleni küzdelem ' 121. ülése 19AO június 2U-#n, hétfőn. leghatásosabb fegyvere és még inkább hiányzik a gyermekszületésre, a családalapításra serkentő házassági segélynek, illetőleg kölcsönnek gondolata. (Ugy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Legyeűi szabad felsorolnom, mi történt a mémet ibiroidalomiban .a nemzetiszocialista Németország komoly szociálpolitikai ténykedése során. Németországban 1933-ban elérték ugyanazt a színvonalat, mint mi, 3'3 ezreléket. 1933, után. a nemzetiszocialista rezsim erőteljes, radikális szociálpolitikája következtében (Maróthy Károly: (Ügy van! Ugy van!) — itt van

w ez a hivatalos Wirtschaft und Statistik című német folyóiratban, — 1939-re ez a szám már 7"8 ezrelékre emelkedett, tehát megduplázták, (Keek Antal: Ezek azok az átkos külföldi példák!) tehát 130%-kai növelték az ottani születési számot. Nem csodálatos ez, magától értetődik, ha arra gondolunk, hogy 200 millió márkát adtak ki családalapítási segélyre és kölcsönre. 200 millió márkával természetesen lelhet lendületet adni egy népnek, amely nem azért nem akar gyermeket vállalni, mert kihalt belőle a családi gondolat ós szeretet, 'hanem azért, mert nem volt meg ennek a lehetősége, az anyagi feltétele. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Amikor' Magyarországon pontosan az ellenkező folyamat játszódott le — Magyarországon 1932 óta a szaporodás leesett 3"3 ezrelékre, Németországban a dekadens 3*3-ról ftélment 7'8-ra, — akkor világosan látszik, hogy a nemzetiszocializmus! erőteljes szociálpolitikája hozta meg Németországban is ezeket az óriási sikereket. (Maróthy Károly: Ezért tudták Parist bevenni! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem, méltóztassanak az állandó megjegyzéseket (Keek Antal közbeszól.) és közbeszólásokat abbahagyni. Kérem Keek Antal képviselő urat: ha az elnök kijelentést tesz, méltóztassék csendben maradni. (Baky László: Nálunk isi a nemzetiszocializmus hozza meg!) Matolcsy Mátyás: Itt van a bécsi Konjunkturforsdhungs'-lnstitut kiadványa, amely termésetesen inkább Közép-Európával foglalkozik. Megdöbbentő adatok r állanak előttünk. Ez a kiadvány ugyanis arról számol be, hogy az 1933—1937. évek átlagában Romániában az abszolút szaporodás 11*6, Jugoszláviában 13*4 ésj Magyarországon akkor még 6'4 ezrelék, tehát ennek a népnek feleannyi a vitalitása, mint szomszédainké, akikkel pedig meg kell harcolni a harcunkat, hogy Nagy-Magyarországot és a Kárpátok Ihatárláncát visszaszerezzük. (Ellenzés és taps a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Jön még a felelősségrevonás!) Kérdezem: amikor ennek a szociális kérdésnek a tárgyalására idejöttünk, vájjon ebbén az alapban, ebben a törvényjavaslatban mi az, ami komolyan és gyorsan eredményeket hozna? Mert az ahogy a töirvényavaslat tervezi, hogy megyénként ilyen szociális szövetkezeteket létesítenek nem elég. Nagyon jól tudjuk, (hogy ha egy megyéiben rendes: ember kerül az élére, talán: lesz belőle valami, de ha nem lesz megfelelő ember, akkor panama lesz felőle. (Ügy tian a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Ezzeli legyünk tisztálban. Egy másik kérdés amelyre beszédem elején utaltam, hogy az életszínvonal emelését nem lehet úgy elérni, hogy egy-egy nagyon elesett embert a nyomorból és a végpusztulás-