Képviselőházi napló, 1939. VI. kötet • 1940. május 30. - 1940. július 23.

Ülésnapok - 1939-109

18 Az országgyűlés képviselőházának 109 törvényjavaslat egyáltalán nem kötelezi a miniszter urat arra, hogy az állami iskolákat bizonyos határidőn belül szervezze át úgy, ahogy a törvény megkívánja, ugyanakkor hogyan

1 lehetne felhatalmazást adni a miniszter úrnak arra, hogy ő a községek vagy pedig a felekezeti iskolák számára a belügyminiszterrel egyetértően előírhassa, hogy mikor kell áttérniök az új iskolatípusra. Tessék meghatározni, hogy mennyi idő alatt kíván áttérni a kultuszkormány az állami iskolák átszervezése során az új típusra és tessék megadni a miniszter úrnak a jogot annak megállapítására, hogy ugyanennyi idő alatt köteles áttérni — természetesen nem tudok mást javasolni, mint a többletterheknek államsegély útján való fedezése által ' — a községi vagy a felekezeti iskola is az új iskolatípusra. A törvényjavaslat azt mondja, hogy egyelőre azokat az iskolákat szervezik át, amelyek nem túlzsúfoltak. Igaz, hogy ezek az iskolák könnyebben térnek át az új rendszerre, de M: következik ebből ? Az következik, hogy éppen azok az iskolák 'maradnak el továbbra is, amelyek eddig is hátrányban voltak a most át alakítandó iskolákkal szemben- Az az iskola ugyanis, amely eddig nem volt túlzsúfolt, nyilvánvalóan több eredményt ért el, mint a túlzsúfolt iskolák, tehát éppen a túlzsúfolt iskolákat kellene minél előbb és minél gyorsabban átvinni erre az új rendszerre azért, mert ezeknél sokkal régebbi és sokkal kiáltóbb hiányosságokat kellene pótolni az átszervezés során. A 7. §. megengedi az V—VIII. osztályok szorgalmi idejének leszállítását. Talán megint gazdaellenes lesz az, amit mondok, de gazda létemre mégis azt kell mondanom, hogy ott, ahol nem térnek át a nyolcosztályú iskolatípusra, nem szabad megengedni a szorgalmi időnek az V—VI. osztályban való leszállítását. Ez ugyanis ismét kulturális hátrányt jelentene, amelyet nem szabad a törvénnyel lehetővé tenni, amikor éppen a kulturális emelkedést kívánjuk szolgálni. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy a VIII. osztály sikeres elvégzése után megfelelő vizsga letételével elmehetnek a falusi iskolák tanulói a korábbi törvényben meghatározott mezőgazdasági vagy egyéb gazdasági irányú szakiskolákba. ' T. Képviselőház ! En kevésnek tartom az elemi iskolák számára nyújtandó ezt a jogot. Kevésnek tartom, mert ennek az iskolának rendeltetése kell hogy legyen az is, hogy a tehetségeket válassza ki és segítse előre. Már most az elemi iskola hetedik és nyolcadik osztályában < igen sok tanulóról ki fog derülni. hogy hajlamai és képessége nem mezőgazdasági vagy ipari irányba vinnék őt, hanem az egyik tudományos, a másik jogi, a harmadik egyéb pályára mehetne, ha ez az iskola megengedné azt, hogy megfelelő különbözeti vizsgával és megfelelő előkészülettel bármelyik középiskolának ^ folytatásos osztályába beléphessen. En tehát a magam részéről azt mondanám, hogy ha mi a tehetségek kiemelésére törekszünk és evvel a törvényjavaslattal ezt a célt is kívánjuk szolgálni, nem szabad elzárkóznunk az elől sem, hogy megfelelő képességvizsgálattal és a különbözeti vizsga vállalásával és letételével az elemi iskola nyolcadik osztályából a gimnázium ötödik osztályába léphessen a tanuló. A vezetőréteg felfrissítését is kívánja szolgálni ez a törvényjavaslat. Törekszik arra, Mese ÍÚJfO május 30-án, csütörtökön. hogy végre Bosszú idők után ez a nemzet onnan próbálja venni vezető rétegének tartalékait, ahonnan eddig is vennie kellett volna: a magyar parasztság soraiból. Éppen ezért az iskolának olyannak; kell lennie, hogy valóban megmutassa a tehetségeket és módot nyújtson arra, hogy £zek a tehetségek a magyar életnek minden vonalán, a magyar közélet vezetésének minden ágazatába eljuthassanak, ha egyéni arravalóságuk ezt megengedi. T. Képviselőház! Én magam is azt mondom, hogy a törvényjavaslat, ha lehetőségek nem nyílnak arra, hogy áldozatokat hozzon a kormányzat ennek a törvényjavaslatnak inkább mint keretnek kitöltése érdekében, így nem fog sokat jelenteni. Ha azonban ezeket az apró-cseprő, jelentékeny vagy jelentéktelenebb fogyatékosságokat, amelyek egy iker e-másikára itt némelyikünk rámutatott beszéde során, a törvénynek sikerülni fog kiküszöbölnie, és ismétlem, ha a kormánynak módjában áll ko moly áldozatot hoznia a törvénynek jó és eredményes végrehajtása érdekében és ha ezt a törvényt olyan őszintén igyekszik majd a magyar kormány végrehajtani és tartalommal kitölteni, mint amilyen reménykedéssel ezt a magyar földnek, a kultúrában elmaradt, de emelkedni kívánó népe várja, akkor a törvényjavaslat jó lehet. Szeretném azt hinni, hogy az igen t. kormány nem fog elzárkózni az eloL hogy a részletes tárgyalásdte során még megtegyük észrevételeinket s kérjük arra, hogy ott, ahol gyengének, erőtlenebbnek vagy hiányosnak mutatkozik a törvényjavaslat, Daruitón hozzá a hiányok pótlásához, a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. Abban a reményben, hogy az igen t. kormány ehhez hozza fog járulni, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a IfÖríSPUG'yi» ) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Spák Iván jegyző: Kéthly Anna. Elnök:, Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. . ,'„,;'. „,„,, Kéthly Anna: T. Képviselőház! Előttem szólott Nagy Ferenc képviselőtársam azzal indokolta a javaslat elfogadását, hogy ők és ő személyében is évek óta harcolnak, küzdenek a nyolcosztályos elemi népoktatás megvalósításáért. Valóban hozzátehetem azt, hogy mj magunk is ezt mindig elsőrendű fontosságú kérdésnek tartottuk és amióta bent vagyunk a képviselőházban, én magam személy szerint is költségvetési javaslat vagy bármiféle kultúrjavaslat került tárgyalás alá, akárhányszor szinte már a megunásig mindig ismételtük a nyolcosztályos iskola követelését és ami ezzel egyet jelent, az iskolakötelezettség korhatárának felemelését. Azt mondottuk, hogy az általános színvonal elengedhetetlen előfeltétele minden értelmes fejlődésnek és az általános műveltségi színvonal emelkedését nem szabad az önművelés esetlegességére bízni, nem szabad pusztán arra az erőre bízni, amelyet a kultúra utáni vágy képvisel az iskolából kikényszerített emberben és ezt az embert hajtja a mulasztottak pótlására. Az a tény azonban, hogy ez a követelés javaslat formájában idekerült, nem igazolja a javaslat elfogadásának szükségességét, mert nem ezt a javaslatot és nem ilyen iskolaszervezetet gondoltunk, amikor a nyolcosztályos népiskoláról neszeltünk. Az EÖtvös-féle közoktatásügyi törvény és az azóta belkövetkezett törvény reparáeiók, a különféle rendeletek és